Mezőgazdaság

2022.05.09. 14:00

Magyarországon nem lesz hiány gabonából

Étolajhiányra sem kell számítani, mert az exportszabályozás a napraforgóra is vonatkozik.

Bacsó István

Forrás: MW

Fotó: Mártonfai Dénes

Az orosz–ukrán háborúnak még nem látszik a vége, ezért egyre többen teszik fel a kérdést, lesz-e ősszel elegendő betakarítható búza, kukorica és más gabonaféle, tekintettel arra, hogy a világ két legnagyobb termelője áll háborúban egymással, az egyiknél akadályozva van a vetés és a szállítás, a másikra pedig egyre több szankció vonatkozik.

Beláthatatlan következmények

Szakértők már ma biztosra veszik, hogy egyes országokban, amelyek szinte teljes egészében behozatalra szorulnak a mindennapi kenyérhez szükséges búzából, mint Észak-Afrika és a Közel-Kelet nagy része, nem csupán hiány léphet fel, de akár éhínség is. Amely beláthatatlan következményekkel járna nemcsak az ott élőkre, de Európára is, újabb menekülthullámok elindulása miatt. A kialakuló humanitárius vészhelyzetet a nemzetközi közösség sem lenne képes teljes egészében kezelni, a szűkös készletek okán, avagy egyszerűn azért, mert nem állnak rendelkezésre alternatív beszerzési lehetőségek.

„Azt már tudhattuk, hogy 2022 sem lesz sétagalopp a mezőgazdaság számára, ám úgy tűnik, hogy az igazán nehéz évek csak most jönnek. A megannyi súlyos probléma mellé most hozzácsapódott az orosz–ukrán háború is, mely nem egy országot kilátástalan helyzetbe lökött. Az észak-afrikai térségekben már most komoly ellátási problémák vannak, és elképzelhető, hogy konkrétan nem, vagy alig lesz élelmiszer. Európában is van ok aggodalomra, nem tudni ugyanis, hogyan sikerülnek majd a tavaszi vetések Ukrajnában, illetve sorsdöntő lehet az is, hogy tovább szankcionálják-e az oroszokat” – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke az áprilisi Portfolio Agrárium 2022 konferencián. 

Hangsúlyozta, hogy nem az idei év lesz igazán izgalmas, hanem a következő. Hiszen a most el nem végzett munkák, az el nem vetett magok az igazi hiányt egy évvel később okozhatják, amikor a tartalékok is kimerülnek. Sajátos problémának nevezte, hogy Európában visszafogják a termelést, talán túl szigorúan szabályozzák a trágyázást és a növényvédő szereket, és ha ez így marad, akkor előbb-utóbb Európa is elveszítheti az önellátó képességét. „Meg kell értetni a társadalommal, hogy feleannyi növényvédő szerrel ugyanannyi mennyiségű élelmiszert nem lehet megtermelni. Ez olyan, mintha feleannyi gyógyszerrel ugyanannyi embert szeretnénk meggyógyítani” – érzékeltette a helyzetet az elnök. 

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke az Észak-Magyarországnak derűlátóbban nyilatkozott a hazai ellátásról, mivel mi magunk is gabonaexportőrök vagyunk, tehát többet termelünk a szükséges mennyiségeknél minden alapvető gabonaféléből. A magyar kormány pedig időben lépett és korlátozta, illetve engedélyhez kötötte a kivitelt. Az intézkedés célja egyértelműen az, hogy az országban tartsák a hazai felhasználáshoz szükséges mennyiségeket. 

Külföldre csak engedéllyel 

„Ha 2022 nyarán nem lesz rekordaszály, akkor nem lesz probléma Magyarországon az ellátással. Március elejétől a magyar államnak elővásárlási joga van az exportgabona-üzleteknél. Ebből kifolyólag csak engedéllyel lehet gabonát értékesíteni külföldre, és monitorozni tudjuk a készleteket, a kiszállítást, mindent. A kormány tehát látja az adatokat, és be tud avatkozni, ha szükséges, a készletek megtartásába. Az a szabály van érvényben, hogy ha exportra történik egy üzletkötés, akkor a szerződést és a számlát be kell küldeni a Nébihhez (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal), ahol 30 nap alatt eldöntik, hogy él-e a kormány az elővásárlási jogával, vagy nem” – ismertette az elnök, kiemelve, hogy az eladó magyar termelő szempontjából mindegy, hogy ki fizet, az állam is a szerződésben szereplő áron veszi meg a terményt. 

Étolajhiány sem lesz 

Petőházi Tamás megerősítette, hogy Magyarország eddig sem vásárolt ukrán vagy orosz gabonát, ezért a két országban fennálló helyzet elsősorban nem minket érint. Itthon már el van vetve a tavaszi búza megközelítőleg egymillió hektáron, az őszi vetés egymillió-négyszázezer hektáron, a kukorica is körülbelül egymillió hektáron lesz ültetve, a napraforgó hét-nyolc százezren, ez a munka még tart. Megnyugtatott, hogy étolajhiányra sem kell ­számítani, mert az exportszabályozás a napraforgóra is vonatkozik. 

Iparági szakértők felhívják a figyelmet arra is, hogy van egy másik sérülékeny terület, mégpedig a vetőmagok minősége. Aggasztó, hogy a vetőmagok drágulása miatt ismét előkerültek Magyarországon az otthon tárolt, úgynevezett „sufnimagok”. Ma hazánkban csak minden második bevetett hektár az, amibe eredeti fémzárolt vetőmag kerül, ez pedig veszélyezteti a termésbiztonságot.

(A borítóképen: A magyar kormány be tud avatkozni a készletek megtartásába, ha szükséges)

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában