Képzettség nélkül nehéz

Feszesebbé vált Borsod-Abaúj-Zemplén munkaerőpiaca: tavaly december végén tíz üres álláshelyre 57 álláskereső jutott, 15-tel kevesebb, mint egy évvel korábban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Adataikból kitűnik, hogy az álláskeresők 43 százaléka egy évet meghaladóan nem tudott elhelyezkedni. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal tájékoztatása szerint a tartósan állásnélküliek több mint harmada az 50 év felettiek csoportjába tartozott, és közülük szinte minden második alacsony képzettségű. Foglalkoztatási problémáik megoldását a megye Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz programja is kiemelt célként kezeli. 

35 ezer alatt 

Az álláskeresők száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2021 áprilisa óta folyamatosan fogyva decemberre 35 ezer alá apadt. A KSH adatai szerint a 13 százalékos csökkenés a Covid-járvány első évére jellemző, egy évvel korábbi magas bázishoz képest jelentős, ugyanakkor 2,7 százalékkal haladta meg a 2019. decemberi értéket. Örvendetes viszont, hogy ebben az időszakban a pályakezdő álláskeresők létszáma 24 százalékkal kevesebb lett. A munkát keresők között a legnagyobb arányt, 51 százalékot a legfeljebb az általános iskola 8 osztályával rendelkezők képviselték, emellett 25 százalékuknak szakmunkás és szakiskolai bizonyítványuk, 21 százalékuknak érettségi, illetve technikum volt a legmagasabb végzettsége. A diplomás álláskeresők aránya 3,3 százalékot tett ki. 

A gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő intézkedéseknek köszönhetően Borsod-Abaúj-Zemplén megyében átlagosan 66,6 százalékos foglalkoztatottság jellemezte a 2021-es évet. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási, Munkaügyi és Munkavédelmi Főosztálya havonta átlagosan 38 ezer fő álláskeresőt tartott nyilván, 34 százalékuk az 50 év feletti korcsoporthoz tartozott.

Út a munkaerőpiacra 

Viszonylag magas számuk részben a társadalomra jellemző elöregedéssel indokolható. A számok legalábbis azt jelzik, hogy az elmúlt öt évben emelkedett az idősebb, gazdaságilag még aktivizálhatóak száma az álláskeresők körében. A nemek szerinti megoszlás különbsége ebben a korosztályban szinte elhanyagolható. Az 50 év feletti munkanélküliek jelentős része, 56 százaléka tartósan, azaz több mint egy éve álláskeresőként szerepelt a megyei foglalkoztatási hatóság nyilvántartásában, közülük 49 százalék – azaz szinte minden második – alapfokú iskolai végzettségű volt. 

A foglalkoztatáspolitika a kormányhivatal megvilágításában kiemelten kezeli az 50 év felettiek patronálását. Az egyik, kifejezetten őket segítő támogatási forma a nyugdíj előtti álláskeresési segély, amely a munkát vállalni akarók, de idősebb koruk miatt munkát nehezebben találók számára biztosít ellátást az öregséginyugdíj-jogosultság megszerzéséig. Kiemelt figyelmet fordítanak ugyanakkor az idősebb korosztályban rejlő munkaerőpiaci tartalékra. Az 50 év feletti nyilvántartott álláskeresők számára indult az „Út a munkaerőpiacra” elnevezésű projekt. A 2022. év végéig tartó program a foglalkoztatónak nyújtott pénzbeli támogatásokkal és a munkavállaló egyéni igényeihez igazodó munkaerőpiaci szolgáltatásokkal, mentorálással, munkatanácsadással tudja elősegíteni az érintettek munkaerőpiacra történő visszajutását. 

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz a gazdaságfejlesztés, a népességmegtartás feltételeinek biztosítása mellett a helyi foglalkoztatás bővítését is kiemelt célként kezeli – emlékeztetett a kormányhivatal foglalkoztatási főosztálya. Mindez Borsod-Abaúj-Zemplén megye számára azt jelenti, hogy 2023-tól a „Foglalkoztatási Paktum” során 6,539 milliárd forint jut – többek között – az 50 év feletti inaktív személyek foglalkoztatásának elősegítésére. 

Munkaerőpiaci programok 

A gazdasági és foglalkoztatási paktum jelentős része közvetlenül foglalkoztatási célú bér-, képzési, illetve munkaerőpiaci szolgáltatáshoz kapcsolódó támogatást jelent – fogalmazta meg korábban, a projekt bemutatásakor Bánné dr. Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke. Legfontosabb feladata gazdaságfejlesztési együttműködések létrehozása, valamint munkaerőpiaci programok támogatása. A tervezett fejlesztések a helyi kezdeményezésekre alapoznak, és igyekeznek az egyes kistérségek munkaerőpiaci szereplőinek igényeit kielégíteni.

(A borítóképen: Könnyebben jutnak munkához azok az idősek, akiknek piacképes szaktudása van. | Fotó: shutterstock)