Kiadvány

2022.05.27. 12:00

Kelet még csak közelít nyugathoz

A térségi összehasonlításban hol az élen, hol a sereghajtók között Borsod-Abaúj-Zemplén.

ÉM

Forrás: Shutterstock/illusztráció

Fotós: Shutterstock

Forrás: Shutterstock/illusztráció

Fotós: Shutterstock

Fokozatosan csökken, de még mindig szembetűnő Kelet- és Nyugat-Magyarország egyes térségei között a különbség – olvasható ki a Központi ­Statisztikai Hivatal Fókuszban a megyék kiadványából, amely a 2021-es év legfontosabb gazdasági és társadalmi jellemzőit összegzi. Borsod-Abaúj-Zemplénre fókuszálva például szembetűnő, hogy míg a megye az egy főre jutó beruházási és ipari termelési értékben az élbolyban, addig a keresetek, a vállalkozói kedv és a munkaerőpiaci mutatók tekintetében a sereghajtók között szerepel. 

„Északkelet-Magyarország iparosodottsági szintje 5-10 éven belül meg fogja haladni Nyugat-Magyarországét” – jelentette ki Palkovics László miniszter, egyben az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna kormánybiztosa még márciusban az Észak-Magyarországnak. Az innovációs tárca vezetője ezzel a térség városaiban zajló beruházásokra utalt. Egyben jelezte, hogy a high-tech ipar megtelepedése a régióban azt jelenti, hogy az ebben az iparágban dolgozók magasabb hozzáadott értékű munkát fognak végezni, ennek megfelelően lényegesen többet is fognak keresni. 

A kereseti viszonyok jobbra fordulására szükség is lenne, mivel a KSH tavalyi összesítésében Borsod-Abaúj-Zemplénben egy átlagfoglalkoztatott 230 ezer forint nettót visz haza, ezzel a megye a legrosszabban fizető térségek közé tartozik Nógrád, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével együtt. A megyei mutató mintegy 60 ezer forinttal marad alatta az országos, 291 ezer forintot meghaladó átlagnak, amit csak a fővárosban és Győr-Moson-Sopron megyében dolgozók tudnak meghaladni. 

A bruttó és a nettó átlagkeresetek – a közfoglalkoztatásban lévőkkel együtt számítva – egyébként országosan egyaránt 8,7 százalékkal emelkedtek 2021-ben az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés mértéke Budapesten volt a legkisebb (7,6 százalék), Borsod-Abaúj-Zemplénben pedig az egyik legnagyobb, közel 11 százalék. 

A lassan változó kereseti viszonyok érződnek a megye kiskereskedelmének a teljesítményén is. Az egy lakosra jutó 1 millió 65 ezer forintos forgalom 250 ezer forinttal marad alatta az országos, 1 millió 304 ezer forintos átlagnak, Borsod-Abaúj-Zemplén ezzel az utolsó három sereghajtó megye közé tartozik. 

A fővárosban 11 százalékkal nőtt, vidéken számottevően visszaesett tavaly a lakásépítési kedv. Az átadott lakások számát tekintve Borsod-Abaúj-Zemplén nem tartozott ezek közé, ugyanakkor a tízezer lakosra jutó lakásépítések intenzitásában a megye az országos átlag 30 százalékát sem érte el. A legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások teljesítménye is jóval alatta marad a középértéknek, igaz, azt Budapesten, Bács-Kiskun és Zala megyén kívül egyik térség sem érte el tavaly. 

Beruházásban, iparban az élen 

Amiben élen járt Borsod-Abaúj-Zemplén 2021-ben: az egy lakosra jutó beruházási értékben – ennek további növekedésére utalhatott az innovációs tárca vezetője tavasszal – és az egy főre jutó ipari termelésben. 

A Covid–19-járvány miatt bevezetett korlátozások feloldásával 2021 második felétől megélénkült a gazdasági szervezetek fejlesztési tevékenysége. Az az évben az országban megvalósult 9717 milliárd forint értékű új beruházás 2,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A fejlesztési források 47 százalékát budapesti székhelyű gazdasági szervezetek kötötték le, őket a Pest megyei központúak követték 12 százalékos beruházási teljesítménnyel, míg a borsod-abaúj-zempléniek az 5,1 százalékát adták. Az egy főre jutó 781 ezer forintos beruházási értékkel a megye a negyedik helyre került az országos rangsorban. 

A feldolgozóipari ágazat teljesítményében Borsod-Abaúj-Zemplén tavaly az ötödik helyet szerezte meg. A vállalkozások 4 ezer milliárd forint termelési értéket állítottak elő, ami összehasonlító áron 16 százalékkal volt több az előző évinél. A növekedés viszonylag magas bázison történt, mivel a megye ipari termelését az országos átlagnál kevésbé vetette vissza a járvány. 

A legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozások 2021. évi termelésének egy lakosra jutó értéke elérte a 6,4 millió forintot, ami az országos átlag másfélszerese volt. Az ipari értékesítés volumene 11 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ezen belül a forgalom közel háromnegyedét jelentő export 9,4, a belföldi értékesítés 17 százalékkal bővült – közölte a KSH.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában