Haldokló vadgesztenyefák a Népkertben

A Népkert vadgesztenyefáinak 20-30 százaléka nagyon rossz állapotban van. A többi között ezt a megállapítást is tartalmazza az a négy éve készült felmérés, amit Szűcs Gábor táj- és kertépítészettel foglalkozó szakember készített el. A Szilszakállkert Kft. ügyvezetője szerint fontos lenne a fák műszeres állapotfelmérése. A Népkerti Asztaltársaság kérte fel cégét, és mivel fontos ügynek tartja a miskolci belváros legnagyobb parkjának ügyét, így ingyen tett eleget néhány éve a felkérésnek. 

Évszázados fák 

– Mivel a fák telepítése nagyjából egy időszakban történt – több mint 100 évvel ezelőtt –, ezért a fák java része mára időskorba lépett – nyilatkozta az Észak-Magyarországnak Szűcs Gábor. 

– Önmagában ezzel nem is lenne gond, de ezek egy része gyenge vagy rossz állapotban van. A probléma okozója egyrészt az aknázómoly, ami tipikusan a vadgesztenye kár­tevője – amit hol irtanak, hol nem –, de ez akkor is folyamatosan gyengíti a fa életerejét. Másrészt pedig a gondatlan és tudatlan fakezelések következtében olyan áglevágások, csonkolások történtek az idősebb fákon, amelyek következtében elkezdtek korhadni – foglalta össze a szakember. Szerinte hozzávetőleg 20-30 százaléka rossz állapotban van a vadgesztenyéknek. 

Saccolás helyett mérést! 

Műszeres vizsgálatot, állapotfelmérést javasol a népkerti fák esetében Szűcs Gábor táj- és kertépítészettel foglalkozó szakember. – Van egy favizsgálati módszer, a Fakopp műszer, amely a fák állapotáról tud pontos képet nyújtani. Úgy kell elképzelni, hogy a törzsükön többféle magasságban végeznek akusztikus tomográffal vizsgálatokat, ami kirajzolja a fa életszerkezetét, láthatóan megmutatja, hogy hol van élő szövet, illetve hol van például üreg a fában. Ez alapján lehetne eldönteni, hogy egy fa kivágásra szorul, vagy például azt is, hogy milyen koronaalakító metszéseket kell rajta elvégezni, hogy visszanyerje életerejét, vagy meghosszabbítsuk életét – foglalta össze. – Úgy tudom, hogy Miskolcnak van ilyen műszere, így önköltségi áron el lehetne végezni ezt a vizsgálatot, így nem kellene szemrevételezéssel dönteni arról, hogy melyik fát vágjuk ki, és melyik maradjon meg. 

Az ültetésről is kérdeztük, amelynek kapcsán szintén vannak javaslatai. – Ha fákat kellene pótolni a Népkertben, nem vadgesztenyével tenném ezt, legfeljebb egy piros virágú fajtájával, amelyik egy olyan változata, amely kevésbé érzékeny az aknázómolyra. Természetesen akkor, ha azt akarnánk, hogy vadgesztenyék legyenek az új fák is. Ellenkező esetben pedig hársfákat, kőriseket ültetnék nagyobbrészt a parkba, esetleg juharfákat, vagyis olyan fajokat, amelyek kevésbé érzékenyek a városi betegségekre. 

A Szűcs Gábor által készített parkfelmérés javaslatokat tett a fejlesztésre kertépítészeti szempontból is, átgondolva a múlt értékeit. 

– Ez az egyik legfontosabb park méretét és múltját tekintve Miskolcon, és a régi polgári világ nyomait hordozza. Hogy legyen egy ilyen liget a városban, ez ma is fontos célkitűzés. Évtizedek óta nem áldoztak sokat a fejlesztésére, nem került a középpontba, és kár lenne veszni hagyni! – hangsúlyozta. 

Ugyanakkor megjegyezte, hogy nagyon sokat változott gondolkodásmódunk és városi létünk is az elmúlt száz évben, így egy az egyben visszaállítani a régmúlt parkját szerinte nem lenne értelme. 

– Sok olyan elem és épület is bekerült már a parkba, ami korábban nem volt ott, azonban egy-egy régi részletének, egy-egy fősétány rekonstrukciójának lenne értelme, már csak azért is, hogy történeti folytonosság legyen – tette hozzá. 

Nyugodt tér – lehetne 

A szakember szerint érdemes lenne visszaadni a park nyugodt sétányjellegét. 

– Az embereknek arra lenne szükségük, hogy legyen egy nyugodt terük, ahol pihenni, relaxálni tudnak, ebben viszont nagyon is hasonlítunk a 100 évvel ezelőtt élt emberekre. Szerintem ez a park nem az a hely, ahol dühöngőfelületeket kell kialakítani, vagy olyan részeket, ahol az ifjúságnak kellene kitombolnia magát. Ez a csendes elmélyülésnek, a relaxációnak lehetne a helye. Ilyesmire alkalmas szerintem a Népkert. Ezek mentén a gondolatok mentén alakítanám ki, ha rajtam múlna – összegezte Szűcs Gábor. A Népkert és a vadgesztenyefák kapcsán megkérdeztük a városházát is, de nem tartotta fontosnak tájékoztatni olvasóinkat. 

Kérdéseink a városházához

– Készült-e átfogó terv a Népkert fejlesztésére, amely Miskolc egyik legnagyobb parkja a belvároshoz közel? 
– Ha igen, milyen koncepció mentén képzelik el a park jövőjét? 
– Tervezik-e az ott lévő fák állapotfelmérését speciális műszerrel? (Fakopp) 
– Van-e a városnak, illetve cégeinek ilyen a birtokukban? 

(A borítóképen: A vadgesztenyefák 20-30 százaléka nagyon rossz állapotban van | Fotó: Bujdos Tibor)