Tantárgyi ismeretek

2022.05.28. 07:00

Diákjaink az első harmadban

Ismét lesz nemzetközi tanulói teljesítménymérés, mely a 15 évesek ismereteire és képességeire kíváncsi.

HE

A szokásosnál hosszabb kihagyás után idén újra megtartják a nemzetközi PISA-felmérést (ejtsd: píza), így hazánkban is. Ezúttal arra is fény derül, hogy milyen hatással volt a felmérésben részt vevő diákokra az elmúlt két év online tanulása. A PISA- (Programme for International Student Assessment) vizsgálat célja, hogy felmérje a 15 évesek alapvető ismereteit, kompetenciáit, amelyek a mindennapi életben való boldoguláshoz, a továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz kellenek. A felmérés három területen (szövegértés, matematika és természettudomány) méri a diákok képességeit. Magyarország 2018-ban szövegértésből a 26., matematikából a 29., természettudományokból pedig a 27. helyen végzett 79 ország közül. A programban részt vevő iskolákat véletlenszerűen választották ki, majd szintén véletlen mintavétellel választottak az adott intézményből 35 tanulót, így minden részt vevő államban minimum 5250 gyermeket mértek. A legutóbbi teszten az élen Észtország, Japán, Finnország, Kanada és Dél-Korea végzett. 

Bővül és mélyül 

Arra kerestük a választ, hogy Magyarország miért nincs ott a legjobbak között, holott a nemzetközi versenyeken kiváló eredményeket érnek el a magyar diákok. Fazekas Róbert, a Gimnáziumok Országos Szövetségének választmányi tagja elsőként arra világított rá, hogy hazánkban az alsó tagozatban a gyerekek alapkompetenciáinak fejlesztése folyik, tehát az írás, olvasás matematika alapjainak elsajátítása. Ezen a téren nemzetközi összehasonlításban jól teljesítünk. Felső tagozatban viszont megjelennek a természettudományos képzések, a történelem és az idegen nyelv. 

– Itt már a tantárgyakhoz kapcsolódó tudományterületeknek az alapjait kezdjük el tanítani a gyerekeknek, de még nem áll össze azonnal rendszerré a gyerekek fejében. Tehát tantárgyi oktatás folyik, de közben különböző módszerekkel az adott tantárgyon belül igyekszünk gyakorlatiassá tenni az elméleti ismereteket. Ez egészen az érettségiig tart. Az elmélet egyre bővül és mélyül, a gyakorlati orientáltság pedig a szaktanár felkészültségén múlik. Ezért van az, hogy a legeredményesebb diákjaink a nemzetközi mérésekben nagyon jól teljesítenek. Például a közelmúltban rendezték meg az Európai Informatikai Csapat Diákolimpiát. Magyarországot két iskola képviselte, a budapesti Fazekas-gimnázium, valamint a miskolci Földes egy-egy csapattal, és mindkét csapat bronzérmet szerzett. Tehát nagyon jól teljesítenek a magyar diákok, és nemcsak az egyéni teljesítmények kiemelkedőek. 

Mást mér 

– A PISA-felmérés feladatai elsősorban alkalmazásjellegű ismereteket igényelnek. Miután a magyar oktatási rendszerben a hangsúly a tudományos és a tantárgyi ismeretek átadásán van és azok alkalmazásán, diákjaink itt nincsenek a legjobbak között – magyarázta Fazekas Róbert. Hozzátette: a különböző társadalmaknak különböző elvárásai, igényei vannak az oktatással kapcsolatban. Nálunk a tantárgyi ismeretek elsajátítása a hangsúlyos, miközben fejlődnek a gyerekek képességei is. A PISA-felmérésben élenjáró országokban pedig a kompetencia-fejlesztés, a projektmódszer, egy-egy témának az elmélyült és többirányú megközelítése kap nagyobb szerepet. Az új Nemzeti alaptanterv ezeket az újfajta módszereket is ajánlja a pedagógusoknak. 

Nem értik 

Kovácsné dr. Nagy Emese, a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének főigazgatója és a Hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola igazgatója is azt hangsúlyozta, hogy kétfajta mérés létezik. Az egyik a diákok lexikális tudására kíváncsi, a másik a használható tudásra. A PISA az utóbbi közé tartozik. A magyarországi gyerekek a lexikális tudás terén nagyon jól állnak, tehát a tananyagot kiválóan el tudják sajátítani. 

– A hazai kompetenciamérés alkalmával figyeltem meg, ami a PISA-mérés előszobája, hogy a hátrányos helyzetből érkező tanulók, bár meg tudnák oldani a feladatokat, de nehezen értelmezik a leírás szövegét, mert nincs meg az a szóismeretük, mint a jobb körülmények között nevelkedő gyermekeknek. Hazánkban pedig sok olyan iskola van, ahol magas a hátrányos helyzetű diákok száma. Ők tehát azért nem tudnak jól teljesíteni ezeken a méréseken, mert nem értik meg, hogy a feladat mit kérdez. A mi iskolánkban nagyon sokat gyakoroltunk, de a feladatok inkább gondolkodtatóak és logikát igénylőek, tehát a gyermek saját képességein múlik, hogy meg tudja-e oldani, vagy sem – hangsúlyozta az igazgató.

(A borítóképen: Az alsósok még nemzetközi szinten is nagyon jól teljesítenek | Fotó: MW)

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában