Befektetés

2022.05.24. 07:00

A nyugdíjas évek anyagi biztonságát fontos megalapozni

A hosszú távú, öngondoskodási célú befektetés felülírja a pillanatnyi inflációs helyzet okozta félelmeket.

ÉM

Fotós: Shutterstock

Fotós: Shutterstock

A tavaly októbertől látványosan meglódult pénzromlás mértéke áprilisban elérte a 9,5 százalékot, közölte gyorsjelentésében a Központi Statisztikai Hivatal. Az általánosan romló inflációs környezetben az önkéntes nyugdíjpénztárak teljesítménye is visszaesett. A nyugdíjszakértő szerint ez csupán egy pillanatkép, nem pedig általánosítható tendencia, mivel a hosszú távú befektetések évtizedes távlatban még mindig pozitívumot hoztak, a nyugdíjpénztárakon, nyugdíjbiztosítókon keresztüli öngondoskodás így legyőzte az inflációt. 

Léteznek megbicsaklások 

„A mostanihoz hasonló megbicsaklás folyamatosan kíséri a pénzpiacot” – emlékeztetett Farkas András nyugdíjszakértő. Emlékezetes volt a 2008-as pénzügyi világválság, amelyet követően a tőkepiacok folyamatos növekedést tudtak elérni, ami a világtörténelemben talán a leghosszabb felfelé ívelő szakasz volt. A válság kezelésére a jegybankok rengeteg pénzt zúdítottak a piacra, a pénzbőség azonban érdekes módon nem a fogyasztói árakat emelte meg, hanem a pénzügyi eszközök árát, köztük a részvényekét is. A jelenlegi, 2022-es inflációs helyzetről egyelőre még senki nem tudja megmondani, hogy világgazdasági trendfordulónak vagyunk-e szemtanúi, és megkezdődött a lejtmenet, vagy ez csak ideiglenes megrázkódtatás. 

A magas inflációs környezet és a magas kockázatok miatt ebben a pillanatban nehezebb olyan befektetési eszközt találni, aminek a hozama biztosan meghaladja a pénz romlásának mértékét. Aki biztonságra törekszik, annak az inflációkövető Magyar Állampapír ajánlható, amire az állam által fizetett prémium biztosan megőrzi a befektetés értékét. A fiatalabb, 30-40 éves korosztály viszont még nyugodtan befektetheti az öngondoskodásra szánt pénzét a tőkepiacokon részvényekbe, indexkövető alapokba, mert azok alakulása hosszú távon követhető. „Most a félelemnek az évei jönnek a pénzpiacokon, ilyenkor érdemes tőzsdei eszközökbe fektetni” – fogalmazott Farkas András, utalva a tőzsdei befektetés vezérlő elvére, amely szerint akkor kell vásárolni, amikor a többiek félnek, és akkor kell eladni, amikor euforikus vásárlási láz tapasztalható. Ezeket az ügyleteket azonban jobb profikra bízni, hangsúlyozta, mert ha laikus magánemberként tőzsdézik valaki, majdnem mindig „fejre áll”, mert szinte biztosan követni fogja a pillanatnyi pánikot. Aki pedig ijedezik, az biztosan veszít – fogalmazta meg véleményét. 

Tömeghisztéria ellen 

Általános tapasztalat, hogy Magyarországon erősen tartanak a kockázatos befektetési eszközöktől, a megtakarítók sokra értékelik a biztonságot. Az inflációkövető állampapír mellett ezt kínálják a nyugdíjpénztárak és -biztosítások, amelyek alapkezelői részben ugyancsak kitettek a pénzpiacnak, viszont nem követik a tömeghisztériát. Ráadásul jól felfogott érdekük, hogy tagságuk előtt folyamatosan pozitív hozamokat tudjanak felmutatni. 

„Ha megnézzük bármelyik kiválasztott tízéves időtartamot, abból legföljebb egy-két olyan évet találunk, amikor nem volt hozam a portfóliókon. A tavalyi pont egy ilyen év volt, a mostani pedig még attól függ, meddig tart a háború, és hogyan kezelik ennek a válságnak a következményeit. Ezek visszariasztónak tűnő pillanatok, amikor úgy tűnik, menekülni kell ettől a befektetési formától, de az eddigi trendek nem erről szólnak. Az öngondoskodásról szóló befektetés nem egy napra, hétre, hónapra, hanem többéves, évtizedes távra szól. Az inflációtól nem véd meg a félelem a befektetési eszközöktől. A becslések szerint Magyarországon közel 600 ezer milliárd forint lehet a „párnacihában”, ami értékének 10 százalékát veszíti el az idén. Aki otthon tartja a pénzét, és nem bízik a bankban, a biztosítóban, a tőkepiaci befektetőkben vagy a brókercégekben, az most a saját maga ellensége: egymillió forintjából idén 100 ezer forintot veszít el” – jelezte Farkas András. 

Jár az adó-visszatérítés 

A hosszú távú öngondoskodásról – amilyen a nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás, egészségpénztár – még mindig jelentős számban nem tudják, hogy az előtakarékosságra szánt befizetések után 20 százalékos adó-visszatérítés jár, ami maximális mértékben 150 ezer forinttal gyarapíthatja a saját nyugdíjvagyont.

A nyugdíjszakértő tapasztalatai szerint a pénztártagok egyhatoda, 15-16 százaléka veszít azzal nem kevés pénzt, hogy az éves jövedelemadó-bevallásában nem rendelkezik erről az összegről, noha a pénztárak minden év januárjában kötelezően tájékoztatják a tagjaikat arról, hogy mekkora összegre számíthatnak. 

(A borítóképen: A nyugdíjas évek anyagi biztonságát fontos megalapozni | Fotó: Shutterstock)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában