Nagypéntek a megváltásé

Nagycsütörtökön az utolsó vacsorára emlékeztünk. Jézus Krisztus ekkor búcsúzott el tanítványaitól, megtörte a kenyeret, ami a testét, és kitöltötte a bort, ami a vérét szimbolizálja. Minden úrvacsorában ezt elevenítik fel a keresztények. A mai nagypéntek pedig a keresztre feszítés, azaz a Messiás teste megtöretésének és a vére kiontásának gyásznapja. A kereszthalálnak és a megváltásnak az ünnepe. 
 

A húsvét kezdete 
 

Krisztus kivégzése történelmi esemény, a korabeli zsidó pészah vagy pászka napjaiban történt, amely mozgóünnep, és csak később különült el a keresztény húsvéttól. 

– A Megváltó szenvedéstörténetével indul a húsvéti ünnepkör, amely feltámadásában csúcsosodik ki. Azt szokták mondani, hogy nincs feltámadás nagypéntek nélkül, amely a keresztény vallás egyik főünnepe – jelentette ki dr. Gyulai Éva történész, a Miskolci Egyetem docense, a Miskolci Akadémiai Bizottság szakbizottsági elnöke. – Jelentőségét jelzi, hogy pár évvel ezelőtt a húsvét mellett munkaszüneti nappá nyilvánították Magyarországon, azaz mostanra a szélesebb kultúrkör részévé vált. 
Megyénkbe csak a török kiűzése után tért vissza a katolicizmus, ezért protestáns szokás szerint ünnepelték a nagypénteket. 
 

Puritán nagypéntek 
 

– Észak-Borsodot, Szentsimont és Mezőkövesd környékét kivéve a megye lakossága a kálvini reformáció híve lett. A 16–17. században protestáns liturgia szerint telt a nagypéntek a templomokban. Külsőségek, díszek és Krisztus kereszthalálának ábrázolása nélkül, pusztán az Ige erejével és úrvacsorával. A protestánsok nem böjtölnek szigorúan, de nagypéntek számukra is szigorú böjti nap. Ilyenkor tartózkodnak a hústól, az alkoholtól és a tejtermékektől. A passió eseményeit pedig az evangéliumok alapján és a nagyheti liturgia énekein keresztül elevenítik fel – ismertette a történész. 

A katolikus felekezetek a megjelenített Szent Sír körüli liturgia és a körmenetek mellett jellemzően keresztútjárással egészítik ki az ünneplést nagypénteken. 
 

Krisztussal a keresztúton 
 

– A szokás Jeruzsálemhez kötődik, ahol Szent Ilona (248–330) feltárta Krisztus keresztjét a Golgotán, a koponyák hegyén. A hagyomány szerint itt találták meg Ádámnak, az első embernek a csontvázát is. Emiatt látható nagyon sok ábrázoláson Krisztus keresztje alatt egy koponya és két keresztbe tett lábszárcsont. Ezt követően alakult ki a keresztnek és a keresztútnak, a via crucisnak a kultusza. Ez utóbbi 14 stációból áll, amely Krisztus passióját mutatja be az elítélésétől kezdve a temetéséig. Minden keresztúti állomáshoz tartozik egy történet, amit elmélkedéssel és imádsággal idéznek fel a hívek. Hazánkban a 17. században lett divatos ez az ájtatossági forma nem csak nagypénteken, ami elsősorban a kálváriákhoz kapcsolódik. A kálvária szó latinul Golgotát jelent, és ezt szimbolizálva általában domboldalra építették. Megyénkben a stációk ábrázolása sokáig csak a templombelsőkre szorítkozott. A Mindszenti Plébánia melletti neogótikus kálvária és kápolna már az 1848-as szabadságharcot követően épült. A két lillafüredi kálvária pedig az idegenforgalomhoz kapcsolódóan a századfordulón – mondta dr. Gyulai Éva. 
 

(A borítóképen: A Mindszenti Plébánia melletti neogótikus plébánia 1848 után épült)