Jéger kármegelőzésből jeles

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kiépített – Jéger névre keresztelt – rendszer 2018-ban kezdte meg működését, így az idei lesz az ötödik szezonja. A riasztási időszak április közepétől szeptember végéig tart. Az országban megközelítőleg 1000, köztük több mint 200 automata gép szolgálja a mezőgazdaság és a lakosság védelmét.

Jelzés alapján indítják

Sajópálfalán Fekete Zoltán őstermelő kezeli a generátort. „Egy applikáción keresztül érkezik a riasztás. Onnantól számítva 15-20 percen belül kell üzembe helyeznem a gépet” – ismertette Fekete Zoltán, aki 24 órás szolgálatban látja el feladatát. Az ehhez szükséges felszerelést az agrárkamara bocsátotta a rendszer kezelőinek rendelkezésére.

„A generátorok indítása a diszpécserközpont jelzése alapján történik. A legfontosabb az, hogy a generátorok ott működjenek, ahol a jégeső kialakul, mert ez a technológia csak a helyben kialakuló időjárási helyzetet tudja kezelni.” Erről Taskó József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke beszélt Sajópálfalán. „A berendezés acetonos ezüst-jodidot juttat a felhőkbe, megakadályozva ezzel a nagyobb méretű jégkristályok kialakulását” – emelte ki az elnök.

Kármegelőzésből jeles

„Éves szinten több milliárdos kárt előznek meg ezek a berendezések. De haszna a lakossági, ipari, állami létesítmények, ingatlanok és ingóságok védelmében is számottevő. Az eredményességben nagy szerepe van a hozzáértő generátorkezelőknek, akik többségében maguk is gazdálkodók. Munkájuk nagyon fontos a rendszer üzemeltetésében: mindig elérhetőek, optimálisan használják fel a hatóanyagokat, rendszeresen és szakszerűen végzik el a karbantartást, valamint a riasztási üzenetre azonnal reagálnak. A Jéger hatékonysága ugyanis csak akkor maximális, ha minden érintett generátort időben bekapcsolnak az arra kijelölt emberek” – hangsúlyozta Taskó József.

Az országos rendszer egyedülállósága a teljes lefedettségben rejlik. Európában ugyanis vannak olyan régiók, amelyekben hasonló berendezésekkel védekeznek a nagyobb jégverések ellen, azonban Magyarország teljes területének védelme ilyen szempontból is egyedülálló. „Ezeket a berendezéseket egymástól 10 kilométerre telepítették, egy tízszer tíz kilométeres rácsháló metszéspontjaiban, lefedve ezzel a teljes megye, illetve az ország területét” – foglalta össze a megyei elnök.

Csak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 80 ilyen eszköz vesz részt a védekezésben. A rendszer működtetésének finanszírozásához a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosít az Agrárminisztérium. A szaktárca az ország négy régiójában diszpécserközpontot állított fel, ahonnan a jégveréssel fenyegető viharfelhők érkezése előtt értesítik a talajgenerátorok kezelőit, az automata generátorokat pedig távvezérléssel helyezik üzembe.

Az agrárkamara sikere

„A meteorológiai modellszámítások szerint a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása várható a jövőben. Az ezek elleni védekezés szerepe felértékelődik. A klímaváltozás által leginkább sújtott gazdasági terület a mezőgazdaság, amely elsődleges forrása a lakosság biztonságos és minőségi élelmiszer-ellátásának. A jégkármérséklő rendszer kiépítése és sikeres működtetése az egyik legnagyobb eredménye az agrárkamara elmúlt négyévi munkájának” – hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Taskó József, a NAK megyei elnöke.

Nézze meg a videónkat is!

Videós tartalmaink továbbra is megtalálhatóak a YouTube csatornánkon. 

(A borítóképen: Fekete Zoltán és Taskó József mutatták be a rendszer működését. Fotó: Bujdos Tibor)