Múltidéző

2022.04.12. 07:00

„Erényes kozmopoliták az égő bokorhoz Kelet felé”

Reiman Zoltán sorozata miskolci történetekről. Szabadkőművesek Miskolcon (1. rész).

Aki nem ismeri Miskolc történetét, annak biztosan újat fogok most mondani, sőt szerintem azoknak is, akik ismerik, jól ismerik a hely történetét. A XVIII. század végén városunkban megalakult a szabadkőműves-páholy, amely a helyi szellemi kultúra nagyságát bizonyítja.

 

De honnan ered a szabadkőművesség? Ez nagyon összetett és érdekes kérdés. A legelterjedtebb elmélet szerint a templomos lovagokig, illetve Salamon templomáig vezetik vissza „származásukat”. Egy biztos, nagy tudású, istenfélő emberek voltak azok, akik a szabadkőművesség alapjait lefektették. 

 

Az arra érdemeseknek adták át a tudásukat 

 

Az első magyarországi szabadkőműves-páholy 1749-ben alakult Brassóban, „Három oszlophoz” néven. Magyarország felvidéki részein, északon, pár évtizeddel később indult a térnyerése. 1769-ben Eperjesen az „Erényes utazóhoz”, Besztercebányán 1774-ben az „Erényes emberbaráthoz”, 1781-ben Miskolcon az „Erényes világpolgárhoz” és Balassagyarmaton ugyanebben az évben az „Erényes zarándokhoz” nevű páholyok alakultak meg. 

 

Láthatjuk, hogy az erényes szó milyen gyakran fordul elő a páholyneveink között. Nem véletlenül. A templomosok egyik eredetelmélete szerint a középkorban a templomokat, székesegyházakat építő mester­emberek csak az arra érdemeseknek adták át tudásukat. Ők lettek a későbbi szabadkőművesek, akik már nem fizikai munkával keresték a kenyerüket, hanem gondolkodással, kereskedéssel, illetve egy nemesi család sarjaként akár egy egész életen át tartó tanulással. 

 

A páholynevek második része metaforikus. „Utazó”, „zarándok”, ezek arra utalnak, hogy mi csak látogatóban vagyunk a földön, és célunk az Isten országa, a mennyország. Ebből azt is láthatjuk, hogy hazánkban az úgynevezett reguláris szabadkőművesség terjedt el, tehát az Istenben való hit feltétele volt a tagságnak. Nagyon fontos még a szabadkőművesség eszmerendszerében a szabadság, egyenlőség, testvériség. Minden embert egyenlőként kezeltek, minden embert egyenlőnek tartottak a páholy tagjai. 

 

„Világot teremtének Miskolcon, mely az egész tájra, mely egész honra kilövelé jóltevő sugárait” (Zsédenyi Béla: Miskolc szellemi élete és kultúrája [Miskolc, 1929, Magyar Jövő Nyomdaüzem és Lapkiadóvállalat Részvénytársaság]) – írja Kazinczy Ferenc (a képen), aki maga is tagja volt a miskolci „Erényes világpolgárok”-nak.

 

Ilyen szép felvezetés után nézzük a miskolci páholy történetét! Alapítója gróf Török Lajos, a bécsi páholy tagja, ő az, aki a szabadkőművesség magvait elhinti a miskolci és borsodi értelmiségiek körében. Szerény anyagi körülmények között élő – hogy miért lett szegény, arra még visszatérünk –, mélyen vallásos ember volt, a régi tudományokat tanulmányozta. Maga köré gyűjtötte azokat a barátait, ismerőseit, akiket érdemesnek tartott a szabadkőművesség alapelveire. 

 

Miután úgy látta, hogy elegendő embert toborzott össze, megkérte az engedélyt Bécsből egy saját miskolci páholy létrehozására. A tagok saját, külön neveket vettek fel, ezek közül idézzünk fel egypárat! 

Török Lajos – Rutil Vendogra 
Vay Miklós – Vociny Vasul 
Kail János – Enias Kalion 
Orczy József – Zophorces Borcas 
Vay József – Hoyas Vivus de Japea

Később a páholy jeles tagjai közé belépő Kazinczy Ferenc az Orpheus nevet vette fel. 

 

Több helyen ezt lehet olvasni az egykori miskolci páholy neveként: „Erényes kozmopoliták az égő bokorhoz Kelet felé”. Nos, ennek is megvan a magyarázata, először nem értettem az okát. Török úr nem 1780-ban lépett be a szabadkőművesek közé – ahogy sok forrásban találjuk –, és nem a miskolci volt az első páholy, melyet létrehozott. Az „Égő bokorhoz” nevűt Kassán alapította 1779-ben, de anyagi gondjai miatt vissza kellett vonulnia birtokaira Borsod megyébe. Ekkor a kassai páholy nem működött tovább. Amikor Miskolcon megszületett az új páholy – mivel a kassaiak tárgyai nála voltak –, egy ideig a kassai páholy pecsétjét használta, ezen pedig az „Égő bokorhoz” felirat állott. 

De térjünk vissza a tagokra és a miskolci csoport alapítására. Minden tagnak külön címere is volt. Tehát hivatalosan a miskolci páholy az „Erényes világpolgárhoz” nevet vette fel, alakuló ülése 1781. május 8-án történt meg. A páholy alapítója és első főmestere gróf Török Lajos lett. Első felügyelője Vay József, második felügyelője Ragályi István, szónoka és kincstárnoka Óváry László, titkára Fáy Barnabás. 

 

A rendelkezésre álló dokumentumokból kiderül, hogy a miskolci alapítók mind tagjai voltak előtte az eperjesi páholynak. Az eperjesi „Erényes utazóhoz” páholy első felügyelője, Potthornyai Imre – az anyapáholy részéről küldött képviselő – beiktatta a miskolci páholy vezetőségét. 

 

A páholy folyamatosan bővült, egyre többen kérték felvételüket a „világpolgárokhoz”. Egy alkalommal azonban váratlan esemény keltett izgalmat a kis csapaton belül. Vay Józsefné, aki nem tudta, hogy férje a páholy tagja – és megrögzött szabadkőművesség-ellenes volt –, egyik levelét felbontva értesült erről. Ekkor olyan éktelen haragra gerjedt, hogy feltörte József íróasztalát is, és megtalálta benne a szabadkőművesek törvényeit és a rend esküjét. Az iratok egy részét ott helyben összetépte, és a férjét is elhagyta. Az iratok nagy része azonban megmaradt, és mivel Vayné nem tudott németül – vagy latinul –, a csoport szerencséjére egy olyan emberhez vitte, aki később visszajuttatta őket a páholy tagjaihoz. 

 

Mi ebből a tanulság? Ha tudjuk, hogy az asszony nem szereti azt, amit titokban csinálunk, akkor a levelezésünket diszkréten kezeljük. Ez más esetben is igaz lehet... Török Lajos ezek után a páholy könyvtárának az alapjait is letette. 

 

1784. január 16-án lépett be Kazinczy Ferenc költő, nyelvreformátor a páholy tagjainak sorába. Később titkári megbízást is kapott. Érdekesség, hogy a fiatal Kazinczynak Kassán Török Lajos a főnöke volt, később pedig lányát, Török Sophie-t vette feleségül. De ekkor még szó sem volt erről. 

 

(Folytatjuk...) 

 

Források

 

Zsédenyi Béla: Miskolc szellemi élete és kultúrája (Miskolc, 1929, Magyar Jövő Nyomdaüzem és Lapkiadóvállalat Részvénytársaság) 
Szendrei János: Miskolcz város története és egyetemes hely­irata II. (Miskolc, 1904, Miskolc város közönsége) 
Miskolczy Ambrus: Kazinczy Ferenc szabadkőműves kátéja (epa.oszk.hu) 
Berényi Zsuzsa Ágnes: Miskolc és környéke szabadkőművesi páholyneveinek vizsgálata (mnytud.arts.unideb.hu) 
Kárpáti Béla: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1998, dr. Szabadfalvi József) – Szarka Róbert: A szabadkőművesség Miskolcon 
Kárpáti Béla: Borsodi szép-históriák – Orpheus alias Kazinczy Ferenc (mek.oszk.hu) 
Ekert Anna Zsófia: A szabadkőművesség történeti és eszmei háttere – szakdolgozat (midra.uni-miskolc.hu) 
konteo.blogrepublik.eu 
Wikipédia – Kazinczy Ferenc szócikk

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában