Nagyragadozó-konferenciák

2022.04.08. 07:00

Elkerülhetők a farkastámadások

A nagyragadozó-konferenciákon fontos párbeszéd indult a természetvédők és a gazdálkodók között.

DA

Fotós: Shutterstock

Fotós: Shutterstock

Lezárult az ember-vadvilág konfliktusokat vizsgáló, ötéves EuroLargeCarnivores LIFE projekt – olvasható a WWF Magyarország projektpartner közleményében. A projekt elsődleges célja a nagyragadozókkal foglalkozó különböző érdekcsoportok – többek között állattartók, vadászok, természetvédelmi szakemberek, természetjárók és döntéshozók – közti párbeszéd elősegítése volt. Továbbá az, hogy jó gyakorlatok bemutatásával támogassa a nagyragadozókkal való együttélést 16 európai országban, köztük hazánkban. Az öt év alatt mintegy 3000 szakértő bevonásával több mint 300 szakmai eseményt – konferenciákat, műhelyeket és terepi látogatásokat – tartottak. Több kiadványt, illetve 38 rövidfilmből álló videósorozatot, valamint animációs filmet is készítettek.
 

Növekvő farkasállomány 
 

– Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén fordulnak elő nagyragadozók. Az elmúlt 15-20 évben növekedett a hazai farkasállomány. Az Aggteleki-karszton, a Zempléni-hegységben, a Bükkben és Heves megyében a Mátrában is több szaporodó, 2–8 tagos farkasfalka fordul elő – ismertette dr. Patkó László, a WWF Magyarország Nagyragadozók programvezetője. – A hiúz mint ritka macskaféle is a nagyragadozók közé sorolható. Hazánkban eddig nem okozott még kárt a haszonállat-állományokban, mert rejtőzködő életmódot folytat. Nem tudjuk pontosan, hogy növekszik-e az állománya, de valószínűbb, hogy stagnál. A medvének pedig egyelőre csak kóbor példányai észlelhetőek alkalmanként elsősorban a határ menti övezetben. Például a Karancs–Medves környékén, az Aggteleki-karszton és a Bükk északi részén. 

Az állományok nagyságának méretét több módszerrel lehet vizsgálni. 

– A hazai nagyragadozókon egyelőre nincs a mozgásukat rögzítő jeladós nyomkövető nyakörv. Viszont a nemzeti parkok genetikai mintavételezése nagyon precíz, modern vizsgálati módszer. Ez azonban nem egyezik minden esetben a gazdálkodók megfigyeléseivel, akik sokszor több ragadozót észlelnek. Emiatt az lenne a praktikus, ha az adatgyűjtést velük közösen lehetne végezni. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ezt már tervezi a Bükkben a hóban történő nyomolvasás során – osztotta meg a szakember.
 

A medvével vigyázni kell 
 

A jövőben fel kell készülni rá, hogy gyakoribbak lesznek a medveészlelések Magyarországon. 

– A medvével való találkozás nagyon ritka, de kivételes esetben veszélyt rejthet magában a kirándulókra nézve, különösen, ha bocsos anyamedvék útját keresztezik. A farkastámadások száma elenyésző, 1950 és 2000 között 59 igazolt támadás történt Európában. Ezek jelentős részét veszett állatok követték el a Balkánon és Spanyolországban, amely kiemelkedő farkasállománnyal rendelkezik. Honlapunkon online is elérhető Az együttélés lehetséges című kiadványunk, ami a farkasokkal kapcsolatos helyes viselkedésre hívja fel a figyelmet. A medvék kapcsán pedig négyrészes infografikát készítettünk, amit szlovák és erdélyi szakemberek lektoráltak és öt nyelvre lefordítottak – fejtette ki a Nagyragadozók program vezetője.
 

Nem érdemes gyéríteni 
 

A haszonállatokban okozott kártétel kritikus kérdés, de általában megelőzhető. 

– A nagyragadozók károkozásait fix kerítéssel vagy mobil villanypásztorral vagy 100-120 centiméter többsoros fix villanypásztorrendszer kialakításával lehet megelőzni. Emellett lehetséges nagy testű őrkutyát alkalmazni, amihez Magyarországon a Kuvasz-Őr Nagyragadozóvédelmi Program ad térítésmentesen állatokat. Ezek együttes használata képes nullára redukálni a kárt, de nem automatikusan. Jó példa erre a komlóskai Haluska István gazdasága, akinek a témáról készített videóját meg lehet találni a YouTube-on. Nagyon jó lenne, ha létezne kompenzációs rendszer azok számára, akik kárt szenvednek el. Ugyanis a nagyragadozók jelenleg fokozottan védettek hazánkban, elejtésük bűncselekmény. Az Egyesült Államokban olyan kutatási eredmények is születtek, amelyek bizonyították, hogy az alkalmi farkaselejtésekkel növekedett a haszonállatokban okozott kár, valószínűleg azért, mert felbomlottak a falkák. A kis létszámú falkák vagy magányos egyedek pedig nehezebben tudtak vadat zsákmányolni, és a haszonállatokra kezdtek vadászni – tudatta dr. Patkó László.
 

(A borítóképen: Az elmúlt 15-20 évben növekedett a hazai farkasállomány (illusztráció))

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában