Egy építkezés, két év, plusz 50 százalék

A családok otthon­teremtési és felújítási támogatásának év végéig kifutó kedvezménye a folyamatosan emelkedő építőanyagárak ellenére egyelőre fenntartja az építkezési kedvet. A forgalmazóknál elvileg minden szükséges anyaghoz hozzá lehet jutni, bár a hazai gyártói kapacitások korlátozottsága és az orosz–ukrán háború miatt felerősödő alapanyaghiány következményeként számos termék esetében hónapokat kell várni a megrendelések teljesítésére. 

Megpróbálnak elébe menni 

Elkerülhetetlen azonban, hogy a beruházások költségvetését hozzáigazítsák az aktuális árváltozásokhoz. 

Egy két évvel ezelőtt 40 millió forintban számolt családi ház építésének költsége ugyanis mára nagyjából 60 millió forintra emelkedett – értékelte az egyik miskolci építőanyag-forgalmazó cég munkatársa. 

Tőle tudjuk, hogy két éve a téli hónapok sem fogják vissza a magánépítkezők kedvét, amire csak részben magyarázat az időjárás kedvező alakulása. 

Aki teheti, igyekszik elébe menni a kiszámíthatatlan drágulásnak. 

A hétről hétre változó árak mellett ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy egyes termékek csak hónapokkal később érkeznek meg, és adott esetben átmeneti hiányt is be kell kalkulálni. 

Bizonyos téglafajták esetében ugyanis a kereskedők csak az előző évi forgalmuk alapján megállapított kvótarendszer szerint rendelhetnek a gyártótól, ami azt jelenti: ha két hónap alatt eladják a fél évre előre megállapított mennyiséget, a fennmaradó időben akkor sem kapnak többet, ha el tudnák adni. 

Tegyük hozzá: a két évvel ezelőttinél 70 százalékkal magasabb áron, mint az a leggyakrabban használt 30-as falazóelem esetében jelenleg tapasztalható. 

A tetőcserép korábban két hét alatt megérkezett, most 1-4 hónapot is várni kell rá, és „nem elég, hogy drága, de még sorban is állnak érte” – fogalmazott ironikusan a kereskedő. A majd csak hónapokkal később megérkező termék teljes árát azonban már a megrendeléskor ki kell egyenlíteni, a kiszállítást pedig közvetlenül a gyártó végzi. 

Áringadozás 

Tavaly nyár elején a faanyagok drágulása borzolta a kedélyeket, amikor a 99 ezer forintos köbméterár néhány hét alatt 240 ezerre ugrott, majd 150 ezer forinton stabilizálódott. Az ukrajnai beszerzés kiesése miatt jelenleg 200 ezer forinton áll az építőipari faanyag köbmétere, a megrendelés Szlovákiából néhány hét alatt érkezik meg. 

A betonacélnak heti ára van, de mindig is az volt, tudtuk meg. Az egy év alatt végbement 100 százalékos áremelkedés mértéke azonban nem csökkent. 

De nem lett olcsóbb a gipszkarton sem, aminek az ára hasonló mértékben emelkedett, míg a beépítéséhez szükséges profilokért átlagosan 80 százalékkal kell többet fizetni most, mint másfél évvel ezelőtt. Viszont a segédanyagok, mint például a csemperagasztó ára csupán az előre beharangozott, évi 10 százalékos emelkedést hozta. 

Az építőanyag-kereskedők jelenleg egy hétre előre adnak árajánlatot, de előfordult már, hogy a gyártó egyik napról a másikra közölt emelést. Egy miskolci nyílászárógyártó pedig már két hónappal ezelőtt is csupán három napig érvényes árajánlatot adott, és nem zárta ki, hogy a megrendelés és a teljesítés közötti időszakban nem igazítja hozzá árait az esetleges alap­anyagár-változásokhoz. 

Megosztanák a többletköltséget 

A beruházók megrendeléseit rugalmas kellene kezelni, hívta fel a figyelmet Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke is, aki úgy látja: a hazai építőanyag-gyártásban az orosz és ukrán termékek importjának ellehetetlenülése tovább emeli az árakat, és lassítja a kivitelezést. Az építőipar szereplői közül a kivitelezők és a megrendelők egyaránt komoly vesztesei a háborús helyzetnek, aminek következtében az építési folyamatok mérhetetlenül lelassulhatnak, és jóval drágábbak lesznek. 

A lakossági megrendeléseknél a szakszövetség idén stagnálással számol, annak ellenére, hogy az áremelkedések hatására a lakásépítési és felújítási hangulat egyelőre nem csökkent. A magánberuházások folytatását azonban nehéz helyzetbe hozhatja, ha a kereskedelmi bankok nem lesznek képesek a lakosságnak alacsony, 5-6 százalékos kamat mellett biztosítani a hiteleket. 

A hazai építőipar teljesítményét továbbra is jelentősen befolyásolja a szakemberhiány – derült ki az ÉVOSZ márciusi, 400 cég megkérdezésével készült felméréséből. Minden nyolcadik vállalkozás megfogalmazta, hogy nem rendelkezik megfelelő számú és összetételű szakmunkással a megrendelések teljesítéséhez. A legnagyobb hiányt a szakipari munkáknál jelezték, de hiány van mérnökökből is. A nemzetközi háborús helyzet miatt csökkent a külföldi munkaerő-kapacitás, az ukrajnai vendégmunkások pedig a harcok kitörését követően otthon rekedtek. 

Az építőiparban a havi bruttó keresetek 2021-ben – a KSH adatai szerint – átlagosan 9 százalékkal nőttek, a 2022-es év végéig azonban közel 15 százalékos átlagos bérköltség-növekedéssel számolnak. A vállalkozások ennek ellenére azt jelezték, hogy komoly kihívást jelent számukra a munkaerő megtartása, képzése, továbbképzése, így csupán kevesen számolnak a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának növelésével a következő fél évben. 

Az ÉVOSZ várakozásai szerint idén az építőanyagok ára 25 százalékkal, a fuvarköltségek 23 százalékkal, az építési törmelék elszállításának és lerakásának az ára 22 százalékkal emelkedik majd. A hőszigetelő anyagoknál 29, a faanyagok esetében pedig 28 százalékos további árnövekedést jósolnak, de általánosságban minden építőanyag esetében az inflációt meghaladó áremelkedéssel számolnak. 

Ebben a helyzetben – a korábban megkötött szerződéseket tekintve – az építőipari cégek szeretnének megállapodni a megrendelővel a többletköltségek megosztásán, jelezte az ÉVOSZ elnöke. Hozzátéve: az új szerződések megkötésénél arra számíthatnak a megrendelők, hogy a kivitelező a szerződésbe belefoglalja az anyagárak kiszámíthatatlan növekedésének a követését, az emelkedő béreket, valamint a háború okozta többletköltségeket is.