Ahol lovagok vagy akár királylányok lehetünk

Kicsiknek és nagyoknak egyaránt kellemes kikapcsolódást nyújtó, kiváló program lehet egy tavaszi vártúra, mely során felejthetetlen élményekben lehet része a család minden tagjának. Borsod-Abaúj-Zemplén megye várakban igen gazdag. A települések határában elérhető közelségben mindenütt találunk legalább egy várat, várromot vagy földvárat. A turisták nagy része azonban csak néhányat ismer ezek közül. Érdemes felfedezőútra indulni, nemcsak a kulturális örökség, de a természet közelsége, a táj szépségei miatt is. Miskolc egyik híres jelképe, a Diósgyőri vár jelenleg nem látogatható, mert felújítás alatt áll, de a megyében még számos hely van, ahol a középkor jellegzetes építményeit megcsodálhatjuk. Néhány várat kiragadtunk azok közül, melyeket szinte kötelező útba ejteni.

Zempléni szépségek

A sárospataki vár a magyarországi késő reneszánsz építészet legértékesebb alkotása, leginkább épen maradt várunk, híres Vörös-tornya már a 15. században állt. A Perényi, majd a Rákóczi család idejében élte fénykorát, a kulturális és szellemi élet központja is volt. Műemléki épületeiben ma több kiállítás megtekinthető, továbbá a Zempléni Művészeti Napok egyik fő helyszíne.

A szerencsi Rákóczi-vár a megye legfiatalabb vára, története elválaszthatatlan a város múltjától. A 13. században még bencés apátság volt, majd a Rákóczi-család építette ki várkastéllyá. Az 1605-ös országgyűlés itt választotta meg Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé. A benne működő Zempléni Múzeum Európában párját ritkító képeslapgyűjteményt őriz.

A füzéri vár a település közvetlen közelében emelkedő vulkanikus eredetű hegyen áll. Első írásos említése 1264- ből származik, bár valószínűleg már a tatárjárás előtt állt. A feltételezések szerint az Aba nemzetség építtette az Árpád-korban, különlegessége, hogy egyike lehet az első magyarországi magánbirtokú kőváraknak.

A boldogkői vár meredek sziklataréjon emelkedik, 13. századi eredetű, fontos kereskedelmi útvonalat védett, II. Rákóczi Ferenc és Balassi Bálint is többször megfordult falai között. A vár az elmúlt években komoly rekonstrukciós munkákon ment keresztül. Ásványkiállításnak, hadtörténeti tárlatnak és ólomkatona-gyűjteménynek ad otthont.

A Zempléni-hegység egyik legnépszerűbb kirándulóhelye a vulkáni kúpon álló, II. Rákóczi Ferenc gyermekkori otthonaként is ismert regéci vár. A műemlék valószínűleg közvetlenül a tatárjárás után épült. Bár 1300 körül már állt, mégis a köztudatban mint Rákóczi-vár szerepel. Számos alkalommal váltott tulajdonost, sokáig királyi birtok volt. Néhány éve modern látogatóközpontot és hagyományőrző rendezvényteret alakítottak ki a vár területén.

Földváraink történelmünk során fontos szerepet játszottak, de nem tartoznak a megcsodált látványosságok közé, eredetüket tekintve a bronzkorból származnak. Sokszor csak egy domb vagy bucka és néhány kőmaradvány emlékeztet arra, hogy ott mi állhatott valaha. Az emlékeket Borsod-Abaúj-Zemplén megye falvait érintve lehet felfedezni. Ilyen település egyebek mellett Abaújvár, Telkibánya vagy Edelény, ahol a borsodi földvárból megmaradt, régészek által feltárt területen ma textilgyűjtemény, honfoglalás és államalapítás kori leletek kiállítóhelye található. A földvár a történelmi Borsod vármegye első ispánsági és egyházi központja volt.

(A borítóképen: A füzéri vár több része is megújult. Fotó: MW)