A színvonal nagyon sokat emelkedett, a kockázatok köre viszont bővült

Az országos átlagnál több vidékfejlesztési forrás jutott Borsod-Abaúj-Zemplén agrárgazdaságaihoz, és kiugróan magas, 80 százalékot meghaladó a támogatásban érintett mezőgazdasági területek aránya a megyében – olvasható a KSH Agrárcenzus 2020 című kiadványsorozatának vidékfejlesztés részében, amelyet a napokban tettek közzé. 

Emelkedett a finanszírozás 

A támogatás nyomán megvalósult beruházások érdemben javítottak a térség agráriumán, kommentálta Taskó József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke. A megye élelmiszeriparát tovább erősítheti, hogy a magyar kormány az unióval közös agrárpolitika vidékfejlesztési pillérét 17,5 százalékos nemzeti társfinanszírozásról 80 százalékos mértékűre emelte, ami Magyarországon 4265 milliárd forint fejlesztési forrás elérhetőségét jelenti majd az elkövetkező években. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az ország valamennyi gazdaságát érintő, tízévente ismétlődő teljes körű mezőgazdasági adatgyűjtése azonban még egy korábbi, 2018–2020 közötti állapotot rögzített, amely időszakban összesen 508 milliárd forint forrást ítéltek oda. A felmérés során összeírt 241 ezer gazdaság 18 százaléka, összesen 42 ezer részesült támogatásban.

Ezek a gazdaságok használták 2020. június 1-jén az ország teljes mezőgazdasági területének 70 százalékát, mintegy 3,5 millió hektárt, és tartották a teljes állatállomány 72 százalékát, megközelítőleg 1,4 millió haszonállatot. Ezeknél az agrár­vállalkozásoknál képződött a hazai mezőgazdaság termelési értékének a 67 százaléka. 

Nyolcvan százalék fölött 

A vidékfejlesztési támogatást elnyert gazdaságok aránya Vas, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb, minden ötödik gazdaság érintett volt az agrárcenzus időszakában. Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya megyében a mezőgazdasági területek több mint 80 százaléka a vidékfejlesztési intézkedésben részt vevő gazdaságokhoz tartozott, ezzel szemben Pest, Heves és Komárom-Esztergom megyében volt a legalacsonyabb a támogatásban részesülő gazdaságok mezőgazdasági területének aránya. 

Az adatokból kiderült, hogy az 1200 hektárt vagy az annál nagyobb területet használó gazdaságok 92 százaléka vett igénybe vidékfejlesztési támogatást. Ez az arány a birtokméret csökkenésével együtt válik egyre alacsonyabbá: a 300–1200 hektár közötti területet használóknak még 87, az 5–300 hektár közötti területen termesztők 39, az 5 hektárnál kisebb területen gazdálkodók 6 százaléka igényelt segítséget. 

Ez a tendencia az állattartó gazdaságok esetében is hasonlóan alakult: míg a 100 vagy az annál több állatot tartók 74 százaléka volt érintett vidékfejlesztési támogatásban, addig a 20–100 között tartóknak már csak alig több mint a fele, az 5–20 közöttiek 29, míg az 5 állatnál kevesebbet tartó gazdaságoknak már csak 8 százaléka volt kedvezményezett. 

Előnyben a fiatal gazdaságok 

A KSH és a Magyar Államkincstár adatainak együttes felhasználásával összesített adatokból az is láthatóvá vált, hogy a fiatal irányítóval rendelkező gazdaságok nagyobb arányban vettek részt a vidékfejlesztési programban, 24 százalékuk részesült ilyen támogatásban, míg a 65 év felettieknek a 14 százaléka. A kedvezményezettek között legmagasabb arányban felsőfokú végzettséggel rendelkezőket találni, míg a legfeljebb középfokú mezőgazdasági képzettséggel rendelkezők 27, a mezőgazdasági képzettség nélküliek 9 százaléka részesült támogatásban. 

„Borsod-Abaúj-Zemplénben láthatóan sokat fejlődött az agrárium a beruházási támogatásoknak köszönhetően. Sokan pályáznak jelenleg is forrásokra állattartó telepek és kisüzemi gazdaságok bővítéséhez, a precíziós gazdálkodás feltételeinek a megteremtéséhez, kertészeti művelésre, gyümölcsösök, szőlészetek fejlesztésére” – mondta Taskó József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke. 

A szakember fontosnak tartja, hogy a következő időszakban megerősödjön a térség élelmiszeripara, de hozzátette: ehhez olyan vállalkozásokra is szükség van, amelyek a forrásokat magukhoz tudják vonzani. Ugyanakkor jelezte: a fejlesztések megvalósításában most kimondottan nagy problémát jelent az építőipari anyagok és kivitelezési költségekben tapasztalható áremelkedés, ami azzal jár, hogy a korábban elnyert pályázati források már biztosan nem fedezik annak a beruházásnak a költségét, amire igényelték. 

Taskó József úgy látja: a fejlesztéseknek köszönhetően a mezőgazdaság egyre inkább biztosítani tudja a megélhetést, de továbbra is sok a kockázat. Az energia és az üzemanyag költségében, a műtrágya és a vetőmagok árában olyan drasztikus emelkedések történtek, ami pillanatnyilag kiszámíthatatlanná teszi a befektetett munka megtérülését.