„Kórházak panorámával eladók” (videóval)

Egymást érték az egészségügy alulfinanszírozása miatti és a privatizációja elleni demonstrációk a Gyurcsány–Bajnai-kormány országlása alatt. Miskolcon 2007. július 10-én az egészségügy védelme érdekében demonstráltak. Az egészségügyi kormányzat alkalmatlanságáról, az ágazat szétveréséről, a társadalombiztosítás tervezett szétveréséről beszéltek akkor a szónokok. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a 2007-es eseményen egyebek mellett azt mondta: ebben az országban már kaptak olyan üzenetet, hogy akinek nem tetszik, az elmehet. „Én pedig azt mondom, hogy aki az egészségüggyel azt csinálja, amit ma Magyarországon azok csinálnak, akik ezért felelősek, az menjen el” – mondta hatalmas tapsvihar közepette. A kazincbarcikai, a szikszói, a miskolci Szent Ferenc, a sátoraljaújhelyi és az ózdi kórházról adunk időrendi áttekintést, az MTI-ben megjelent tudósítások alapján

A miskolci Szent Ferenc Kórház 
2007. január 24. 
A miskolci Szent Ferenc Kórház megmentése érdekében demonstráltak. Kása Miklós, a kórház igazgató főorvosa még a rendezvény megtartása előtt a miskolci polgármesternek írt nyílt levelében azt írta: „úgy gondoljuk, hazárdjáték, amit ma a politika tesz, művel az egészségüggyel, ezen belül a mi gyógyító intézetünkkel”. Szerinte az elmúlt év végén a kórház még a súlyponti intézmények között szerepelt 120 ággyal, majd a szakminiszter ezt 80-ra redukálta. Később pedig a miskolci önkormányzat azt javasolta, hogy a kórház tüdőgyógyászati és reumatológiai részlegét a város másik két kórháza vegye át. Káli Sándor, Miskolc polgármestere az MTI-hez is eljuttatott válaszában közölte, hogy megbeszéléseket kezdeményez, és konzultációra hívja a kórházak vezetőit.

2007. február 8. 
Az aktív ágyak tervezett csökkentésével halálra ítélik a tüdőgyógyászat egyik bázisintézményét – jelentette ki Cser Ágnes, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) országos elnöke a miskolci Szent Ferenc Kórházban. – Az egészségügyben jelenleg reformnak nevezett döntésekkel több ezer egészségügyi dolgozó halálos ítéletét mondták ki, miközben a népesség igen keveset tud a háttérről, csak hazugságot hall, érdemi információt nem – fogalmazott az EDDSZ elnöke a kórház összdolgozói értekezletén.

2007. február 16. 
„Kórházunk fennállása óta gazdaságilag stabil, soha nem volt szükség a működés biztosításához önkormányzati támogatásra, a tüdőgyógyászati és a reumatológiai ellátás működőképessége válik kétségessé az eddig jól bevált szakmai centrumok szétverésével” – tartalmazza a petíció, amit Gyurcsány Ferencnek és Molnár Lajosnak küldtek el.

2007. február 18. 
A Szent Ferenc Kórház megmentéséért demonstráltak Miskolcon. Az intézményben a tüdőgyógyászati ellátás 50 éves múltra tekint vissza. Akkor csaknem félmillió lakos pulmonológiai gyógykezelését végezték itt, és az intézmény pulmonológiai, onkológiai centrumként is működött. Az „egészségügyi reform” akkori változata szerint a Szent Ferenc Kórház aktív ágyainak száma a felére csökken.
 

2007. február 19. 
Tízezer aláírást nyújtott át az Egészségügyi Minisztérium államtitkárának Nagy Kálmán KDNP-s képviselő a miskolci Szent Ferenc Kórház bezárása ellen az Országgyűlés ülésén, interpellációja után. Az ellenzéki képviselő interpellációjában rámutatott: a balliberális kormány annak ellenére akarja bezárni a tüdőbetegekkel is foglalkozó intézményt, hogy Miskolcon rendkívül magas az ilyen betegek száma. „Önök zárt ajtók mögött, a szakmát félredobva, politikai alapon dobálóznak az ágyszámokkal. Ez az igazi botrány” – mondta Nagy Kálmán.

2007. június 29. 
Megszűnik a tüdőgyógyászat a miskolci Szent Ferenc Kórházban. 

Kórház Kazincbarcikán 
2007. november 15. 
Tüntetés a kazincbarcikai kórház működtetésének magánkézbe adása ellen.

2007. november 30. 
Új pályázatot írt ki a csődközeli helyzetben lévő Kazincbarcika Városi Kórház hosszú távú működtetésére a település önkormányzata. Az előzőt eredménytelennek nyilvánítják. 

2007. december 17. 
Kétórás sztrájkot tartanak a kazincbarcikai városi kórházban. 
 

2008. február 3. 
Az akkor ellenzékben lévő Fidesz szerint elfogadhatatlan, hogy az egészségügyi kormányzat számára a profitérdek fontosabb, mint a gyermekek megfelelő kórházi ellátása. „A Heim Pál Gyermekkórház nem kapott pluszforrást a több beteg ellátására, ugyanakkor a magántulajdonban lévő HospInvest kórház-üzemeltető cég által privatizálni szándékozott kazincbarcikai kórház kap pluszvolument” – mondta a párt szakpolitikusa, Pesti Imre. 

2008. március 6. 
Gyertyagyújtással tiltakoztak Kazincbarcika kórházának bérbeadása ellen az intézmény dolgozói, civil szervezetek képviselői és szakszervezeti tömörülések. Rizner József, az Összefogással Barcikáért Egyesület elnöke szólt a résztvevőkhöz, aki úgy fogalmazott: pénteken rendkívüli testületi ülés keretében vélhetően „kótyavetyére kerül” mintegy 10 millió forintért a város kórháza. Hozzátette: az intézmény felújítása 2,7 milliárd forint volt. Azt is elmondta, hogy információi szerint ez a társaság a barcikai kórház mellett már „szemet vetett” az ózdi egészségügyi intézményre is. 

2008. március 7. 
Élőlánccal tiltakoztak a kórház működtetésének bérbeadása ellen az egészségügyi intézmény dolgozói, civil szervezetek képviselői és a városlakók. Népszavazási kezdeményezésről is dönt a képviselő-testület a helyi városi kórház ügyében. 

2008. május 15. 
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat továbbra is kész lenne átvenni a kazincbarcikai kórház üzemeltetési jogát az MSZP-s vezetésű városi önkormányzattól. 

2008. május 18. 
Érvénytelen volt a vasárnapi ügydöntő népszavazás Kazincbarcikán, a választók mindössze 29 százaléka nyilvánította ki véleményét. 

2008. júliusa 
Hárman pályáznak a kórház üzemeltetésére: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház konzorciumban a Medcenter Egészségügyi és Szolgáltató Kft.-vel, emellett a Debreceni Egyetem és a Medical Investments Zrt. van a pályázók között. 

2009. március 1. 
A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma átveszi a kazincbarcikai kórház működtetését a helyi önkormányzattól. Az intézményt 2009 márciusától húsz évre bízták rá az egyetemi központra. 
 

Az ózdi kórház 
2008. szeptember 12. 
Két társaság, a HospInvest Zrt. és a Medcenter Kft. adott ajánlatot az ózdi Almási Balogh Pál Kórház működtetésére, de az egyik visszalépett. 

2008. szeptember 30. 
Nem döntött az ózdi kórház sorsáról az önkormányzat. Az eredeti tervtől eltérően nem tűzte napirendre az ózdi kórház jövőjét érintő előterjesztést a helyi képviselő-testület. 

A szikszói II. Rákóczi Ferenc Kórház 
2005. december 10. 
A 276 ágyas szikszói kórházat az évtized elején másfél milliárd forintból újították fel, vesztesége mostanra elérte a mintegy 200 milliót. „Szó sincs a szikszói kórház esetleges bezárásáról, ugyanakkor tény, hogy a gyógyintézménynek finanszírozási gondjai vannak” – reagált Nyakó István, az MSZP országgyűlési képviselője a kórház bezárásáról szóló sajtóhírekre. 

2007. január 22. 
Kórházukért demonstráltak az abaújiak. A térség 79 településének hatvanezer lakóját ellátó szikszói kórház jelenlegi struktúrájának megmaradásáért, a 331 ágyas intézmény 161 aktív ágyának megmentése érdekében tartottak demonstrációt a kórház előtt a térség lakói, a kórház dolgozói, polgármesterek, önkormányzati képviselők. A mintegy másfél ezer ember részvételével tartott demonstráción Tiba Sándor, a kórház igazgatója azt mondta: az elmúlt évben két és fél ezer műtétet végeztek az itteni orvosok, itt született meg majd 650 gyermek, és több mint hatezer beteget kezeltek. Az amúgy is hátrányos, szegény helyzetben élő abaújiaktól egyetlen kórházukat akarják most elvenni – tette hozzá. 

Erzsébet Kórház Sátoraljaújhelyen 
2004. január 26. 
Aggódnak kórházukért a sátoraljaújhelyiek. Miközben a Bodrogköz, a Hegyköz és Zemplén egy részének 70 ezer lakóját ellátó Erzsébet Kórház akkor semmilyen likviditási problémával nem küzdött –mert az elmúlt év közepére 204 millió forintos beszállítói tartozását takarékossággal rendezte –, addig az OEP új finanszírozása ellehetetleníti helyzetét. Szamosvölgyi Péter polgármester levélben fordul a szakminiszterhez. 

2004. január 27. 
Végveszélybe kerülhetnek a kisebb vidéki kórházak a borsodi Fidesz szerint. A 2004 májusától érvénybe lépő új finanszírozási rendszer következtében a felhalmozódó éves veszteséget 150 millió forintra becsülték a sátoraljaújhelyi kórház esetében, és csaknem 700 dolgozó foglalkoztatása, ezzel a betegellátás színvonala is veszélybe kerülhet. 

2009. július 21. 
A 80-100 ezer embert ellátó, több mint 100 éves sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórház megmaradása került veszélybe az új egészségügyi finanszírozási rendszer, az áfaemelés, az egyre dráguló készletbeszerzések és közüzemi díjak miatt – közölte a kórház vezetése és működtetője. Szamosvölgyi Péter (Fidesz), Sátoraljaújhely polgármestere úgy fogalmazott: nemcsak a kórház, hanem az ellátási terület önkormányzatai is forráshiánnyal küzdenek. Elmondta, hogy a jelenlegi menedzsment évekkel ezelőtt egy „nagyon mély gödörből rángatta ki” az intézményt, akkor több százmilliós tartozást sikerült rövid idő alatt ledolgozni. „Most azonban már a rutinos válságkezelő szakemberek is csak széttárják a kezüket.” 

2009. szeptember 18. 
Önkormányzati biztos októbertől a sátoraljaújhelyi kórház élén. A polgármester a döntést azzal indokolta, hogy az egészségügyi intézmény ki nem fizetett, lejárt számláinak összege elérte a 92,4 millió forintot, százmillió forint fölött pedig már egyébként is törvény kötelezné erre a lépésre a képviselő-testületet. 

2009. november 10. 
Lemondanak fizetésük egy részéről egy éven át a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sátoraljaújhely Erzsébet Kórházának orvosai azért, hogy ezzel támogassák az anyagi nehézségekkel küzdő egészségügyi intézményt. Mivel a kórház lejárt határidejű tartozása csaknem meghaladta a százmillió forintot, október elsejével biztost nevezett ki az intézmény élére a fenntartó városi önkormányzat. A ­balliberális mentalitást jól jellemzi az alábbi: „kórházak gyönyörű panorámával eladók” – az MSZP–SZDSZ-kormány Egészségügyi Minisztériuma e szlogennel árulta több országos intézmény épületét. 
 

A témával kapcsolatos videó a itt nézhető meg: