Munkaerőpiac

2022.03.25. 11:30

Az inaktívak hiányoznak

A gazdaságfejlesztési célú intézkedések hatására határához ért a hazai foglalkoztatás bővítése.

ML

Forrás: MW

A foglalkoztatottak száma 2022 januárjára 4 millió 644 ezer főre emelkedett Magyarországon, ami azt jelenti, hogy az ország megközelíti a teljes foglalkoztatottságot: az inaktívak közül egyre kevesebb embert lehet bevonni a munka világába, a korábban a közfoglalkoztatásban lévők nagy része pedig átkerült az elsődleges munkaerőpiacra. A foglalkoztatási ráta 73,6 százalékra nőtt, vagyis a 15–64 éves korosztályban 100 ember közül 73 dolgozott. 

 

A rendszerváltás utáni időszakban, majd a 2008-as válság környékén jellemző munkanélküliség már a múlté. A foglalkoztatási helyzetben tapasztalható kedvező változás nyomon követhető Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerőpiacán is, amely mintegy leképezi mindazokat a változásokat, amelyek a hazai foglalkoztatás elmúlt évtizedeit jellemzik. 

 

A legsúlyosabb válság 

 

A rendszerváltozást követő években a legsúlyosabb gazdasági, foglalkoztatási és szociális krízis a nehézipar és a bányászat felszámolásának következtében alakult ki Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Míg az 1980-as években 35 ezer ember dolgozott a kohászatban, addig 1995-re közel 25 ezren veszítették el a munkájukat ebben az ágazatban. Mindeközben a többi iparágban is 50 százalék körül mozgott a létszámleépítés, és még a húzóágazatnak számító vegyiparban is közelítette a 40 százalékot – összegezte a megyei humán tőke és a munkaerőpiac összefüggéseit leíró, 2018-ban írt esettanulmányában Siskáné dr. Szilasi Beáta. 

 

A kohászati üzemek felszámolásából és a megszűnő bányákból kikerülő, elbocsátott alkalmazottak számára nehéz volt az újrakezdés, nehezen találtak új munkahelyet, még ha a visszaesés ellenére a 2000-es évekig sikerült megőrizni valamennyit a két ágazat súlyából a statisztikai mutatók alapján. Ez viszont érzékelteti, hogy a megye foglalkoztatási válsága hosszú évekig elhúzódott. 

 

Beérett a gazdaságfejlesztés 

 

A nyilvántartott álláskeresők számát nézve Borsod-Abaúj-Zemplén megye még 2011-ben is a legrosszabb kategóriába tartozott. Nagyságrendet tekintve ez azt jelentette, hogy míg az ország nyugati megyéiben 9–15 ezer fő között mozgott az álláskeresők száma, addig a megyében meghaladta a 69 ezret, sőt egyes hónapokban átlépte a 80 ezer főt is. 

– Az azóta elmúlt évtized gazdasági aktivitásából napjainkra gyökeresen más foglalkoztatási és munkaerőpiaci tendenciák bontakoztak ki, amelyet a KSH-adatok is fémjeleznek. A 15–64 év közötti korosztály foglalkoztatási mutatója a 2010 óta eltelt időszak alatt 48,3 százalékról 66,6 százalékra nőtt, miközben az országos átlag 2021-re 73,1 lett – világított rá Menyhárt Szabolcs, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási, Munkaügyi és Munkavédelmi Főosztályának vezetője. 

 

A javulás a megye munkanélküliségi adataiban még inkább tetten érhető: 2010-ben ez még 17,1 százalékot jelentett, viszont 2021-re 6,1 százalékra csökkent. Az országos és a megyei átlag közötti különbség pedig 2 százalékra apadt a korábbi 6,2-ről. Kijelenthető, fogalmazott a szakember, hogy a megye folyamatosan csökkenő különbséggel felzárkózott az országos tendenciákhoz. 

2016-ra kezdtek beérni azok a kormányzati intézkedések, amelyek megváltoztatták a munkaerőpiacot

- Menyhárt Szabolcs

 

– A foglalkoztatási adatok látványos pozitív változásaiból az a következtetés vonható le, hogy 2016-ra kezdtek beérni azok a gazdaságfejlesztési célú kormányzati intézkedések, amelyek alapvetően megváltoztatták a megye és Miskolc munkaerőpiacát – értékelte. – Miskolc életében például a Joyson betelepülése különösen fontos volt, amely 2014 után érdemi változást hozott a foglalkoztatási helyzet alakulásában, áttételesen pedig hozzájárult további jelentős beruházások idetelepüléséhez, a meglévőek fejlesztéseihez. De Miskolc mellett megyeszerte történtek kormányzati támogatással megvalósuló gazdaságfejlesztési célú beruházások. Ezáltal egy olyan gazdaságfejlesztési trend bontakozott ki, ami jelentős számban hozott létre versenypiaci munkahelyeket. 

 

Az új gyártási kapacitások megjelenésével, a kormány munkahelyteremtő támogatásainak köszönhetően nőtt a megyében a beruházási hajlandóság, a jelentős ipari centrumok – Miskolc, Tiszaújváros és Ózd–Kazincbarcika – mellett a kisebb decentrumok – Mezőkövesd, Sá­toraljaújhely–Sárospatak, Szerencs, Edelény, Putnok vagy ­Encs–Szikszó körzetében – is folyamatosan fejlődtek, amelyek térségük népességmegtartó erejét szolgálják. 

 

Foglalkoztatáspolitikai források 

 

A közmunkát 2011-ben felváltó új szemléletű, értékteremtő közfoglalkoztatás számos új munkahelyet hozott létre a vidéki településeken, a vágóhídtól és húsfeldolgozótól kezdve a térkőgyártáson át a település szükségleteit kielégítő mezőgazdasági tevékenységekig. Ennek révén nemcsak az emberek jutottak munkajövedelemhez, hanem a települések is értékes szolgáltatásokkal gyarapodtak. A piaci alapon létrejött munkahelyek számának jelentős növekedése azonban a közfoglalkoztatás szerepének csökkenését hozta magával. A trendforduló idején, 2016-ban még 38 ezren vettek részt ebben az átmeneti foglalkoztatási formában, de számuk öt év alatt mintegy 18 ezerre apadt. 

 

A megye munkaerőpiacának további bővítésében a legnagyobb nehézséget a megye aprófalvas, zsáktelepüléses településszerkezete jelenti, ami azért fájó, mert kis méretű falvakból nagyon nehéz mobilizálni a munkavállalókat. 

 

– A munkaerőpiac fejlesztését és bővítését szolgáló hazai és uniós források továbbra is egyszerre vannak jelen a foglalkoztatáspolitikában. A jelenlegi támogatások kifutásával párhuzamosan a következő uniós ciklus pályázatainak az előkészítése már folyamatban van, így várhatóan a jövő évtől már az új munkaerőpiaci támogatások is meg fognak jelenni – fogalmazta meg Menyhárt Szabolcs. A foglalkoztatási támogatások mellett az alacsony iskolai végzettségűek, illetve a közfoglalkoztatásban lévők képzése is kiemelt feladat, hiszen ez is azt a célt szolgálja, hogy a résztvevők olyan tudást szerezzenek, ami alkalmassá teszi őket a munkavállalásra az elsődleges munkaerőpiacon.

 

(A borítóképen: A rendszerváltás után komoly krízis alakult ki a nehéziparban)

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában