A közmunka sokkal jobb a segélyezésnél

A közfoglalkoztatás jelenlegi formájában 2011-től működik. A kormányzat akkor döntött az egységes nemzeti közfoglalkoztatási rendszer létrehozásáról, ami még hatékonyabbá tette ezt a foglalkoztatáspolitikai eszközt. Arra a megállapításra lehetett jutni, hogy a közfoglalkoztatásba bevontak létszáma ma jóval alacsonyabb, mint tíz évvel ezelőtt volt. Ez mutathatja azt is, hogy a megye gazdasága, így a munkaerőpiaca is jobb helyzetben van most, mint korábban – fogalmazott Lipták Katalin, a Miskolci Egyetem Munkaerőpiac és Foglalkoztatáspolitikai Intézeti Tanszékének vezetője. 

A Közfoglalkoztatási portálon elérhető adatok szerint az elmúlt évtizedben volt olyan hónap, amikor 42 ezren is részt vettek tranzitfoglalkoztatási programokban, számuk 2019-ben 20 ezer fő alá csökkent, 2021 decemberében pedig 17,6 ezer főt foglalkoztattak ezen a módon. A közfoglalkoztatásnak a nyilvántartott álláskeresőkhöz viszonyított súlya Borsod-Abaúj-Zemplénben eléri a 34 százalékot, aminek magyarázata – mondta a szakember –, hogy megyénkben kimagaslóan magas az 500 lakos alatti aprófalvak száma. Ezek azok a települések, ahol alig van munkaalkalom, így a közfoglalkoztatás az egyetlen elérhető munkalehetőség. Fontos, hogy ezeken a kistelepüléseken megmaradjanak ezek a társadalmi szolidaritáson alapuló programok, amik jó esetben a munkanélküliségből átvezethetnek a piaci munka irányába. Lényeges azonban, hogy a tranzitfoglalkoztatás lehetőségét innovatív módon igyekezzenek kihasználni az önkormányzatok. Lipták Katalin hozzátette: akik az elsődleges munkaerőpiacon nem tudnak érvényesülni, akár a végzettség, a munkatapasztalat hiánya miatt, számukra a közfoglalkoztatás támogatást adhat az ismeretek és a tapasztalatok megszerzésére. Meglátása szerint egyes embereknek az akár huzamosabb ideig fennálló közmunka lehetősége még mindig jobb példát mutat a környezetüknek, mint a munkanélküli segélyből való létezés.

(A borítóképen: A közfoglalkoztatás lépcsőt jelent a munkaerőpiacra [illusztráció])