Rendkívüli vendégszám-emelkedés a régióban

Az észak-magyarországi térség bekerült a legkeresettebb turisztikai célpontok közé. Az idegenforgalmi régiók között szobafoglaltságban a Budapest–Közép-Duna-vidék után a második helyen végzett tavaly decemberben, és ugyanezt a helyezést szerezte meg az átlagos szobaárakat tekintve is. 

A régió eredményei az idegenforgalmi szakember szerint egyértelműen a Kisfaludy-programnak köszönhetőek. Tokaj-Hegyalja térsége kiemelt támogatást élvezett, aminek keretében rengeteg szálloda újult meg, és tud színvonalas szolgáltatást nyújtani. Az átlagban a 32 ezer forintot meghaladó szobaárak további emelkedésére pedig idén is számítani lehet.

A nullához mérve

A koronavírus-járvány terjedésének megakadályozására tett intézkedések és a nemzetközi utazási korlátozások fokozatos, részleges feloldása eredményeként 2021 decemberében tovább javult a magyarországi szállodákban a bel- és külföldi kereslet. A vendégéjszakák száma az év utolsó hónapjában – az egy évvel korábbi adatokkal összevetve – rendkívüli mértékben, országos átlagban 850 százalékkal, sőt a balatoni és az észak-magyarországi régióban akár ennek a kétszeresével is emelkedett – tette közzé éves jelentésében a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége.

A jelentésben az akár kétezer százalékot is meghaladó 2021. decemberi növekedés azonban félrevezető, hiszen az összehasonlításként vett 2020 decemberében a lezárások miatt szinte sehol nem lehetett vendéget fogadni. Tavaly decemberben pedig a hazai szállodákból csupán 732 üzemelt a 2019. decemberi 947-tel szemben.

Vonzó az újdonság

A szobafoglaltság mértéke azonban értelmezhető adatot szolgáltat a 2019–2021-es időszakról. Ez pedig azt mutatja, hogy 2021-ben a szállodai vendégéjszakák száma országos szinten 11 százalékkal volt több a 2020. évinél, ugyanakkor 55,2 százalékkal elmaradt a 2019-ben regisztráltaktól.

Az országos rangsorban Észak-Magyarország a második helyre került, teljesítménye alig 5 százalékkal maradt el a 2019-es csúcsévtől. Bágyi Péter, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara idegenforgalmi és vendéglátóipari osztályának elnöke ezt azzal magyarázza, hogy a régióban rengeteg fejlesztés történt. A 2017-ben megnyílt Kisfaludy-program keretében rengeteg szálloda újult meg, Tokaj-Hegyalja és az északi régió egésze kiemelt fejlesztési terület e tekintetben. Az első beruházások már befejeződtek, így a legtöbb megújult szálláshely ebben a régióban található, ami a szakember szerint egyértelműen vonzó. A jól alakuló számadatokhoz természetesen azt is hozzá kell tenni, hogy még mindig nem lehet olyan szabadon külföldre utazni, ezért a vendégek azt a régiót keresik, ahol valami újdonságot találnak. Ebben ezen a vidéken most nincs hiány: jelentős attrakciófejlesztések zajlanak, páratlan a gyógyvíz, kitűnőek a kulturális adottságok, ezzel is magyarázható, hogy a térség dobogós helyre került – értékeli a szakember.

Még tovább nőhet

A szállodai szobaárakban ugyancsak felzárkózott a régió az ország elitjéhez, a Balatonhoz és a Dunántúlhoz. A 2019-ben még 26 ezer forintos átlagár mostanra elérte a 32 ezret, aminél csupán néhány száz forinttal magasabbak a fővárosi és közép-magyarországi átlagárak.

Az egy kiadható szobára eső árbevétel is növekedett – 11 ezer 800 forintról 12 ezer 800 forintra –, ami ugyan nem sok, de azért nem elhanyagolható, mert ez a mutató minden más turisztikai régióban csökkent, kizárólag a Dél-Dunántúl és Észak-Magyarország tudta növelni ezt a bevételt tavaly.

A szobaárak növekedését a szakember az emelkedő bérköltségekkel, energia- és élelmiszerárakkal magyarázza. Szerencsésnek gondolja, hogy a hazai szállodaipar nem ment bele egy negatív versenybe, nem szorították le a szolgáltatók mesterségesen az árakat, mint történt a 2008-as válság után, ahonnan állítása szerint tíz évbe került, míg fel tudott állni a szakma. Nem csak Magyarországon. Viszont ahhoz, hogy a szállodák rentábilisan tudjanak üzemelni, 2022-ben is szükség lesz áremelésre – jósolja.

A belföldi idegenforgalom bevételi forrásai között kiemelkedő helyet foglal el a SZÉP-kártya. A szállodaszövetség adatai szerint 2021-ben országos szinten a szállásdíjbevételek közel 33 százalékát tette ki. Január és december között a budapesti szállodákban 937 millió forint, a fővároson kívüli hotelekben több mint 25,5 milliárd forintnyi kártyaösszeget használtak fel. Előbbi a belföldi szállásdíjbevétel 11,6 százalékát, az utóbbi több mint 35 százalékát tette ki, ami jól mutatja a SZÉP-kártya fontosságát a belföldi kereslet alakításában, különösen a vidéki szállodák számára.

A cafeteriakártyát továbbra is előszeretettel használják a vendégek a szállodákban, összességében nem tapasztaltak jelentős visszaesést Észak-Magyarországon – mondja Bágyi Péter. Ez a fajta béren kívüli juttatás a legkedvezőbb a munkáltatók számára, így a statisztikából már most látják, rengeteg cég választja most is ezt elsődleges cafeteriaelemként. Bíznak azonban abban, hogy a SZÉP-kártya felhasználhatósága a jelenlegi, átmeneti helyzet elmúltával visszaáll arra a funkciójára, amire kitalálták: szállás, rekreáció és vendéglátás. Ha ez megtörténik, állítása szerint a hazai szállodaipar a belföldi vendégek számára is meg tudja tartani a vonzerejét.