Egyre több áldozaton segíthetnek

Évről évre növekszik azoknak az áldozatoknak a száma, akiknek az áldozatsegítő központok és a kormányhivatalokban működő szolgálatok segíteni tudnak. Míg 2019-ben közel 13 ezer bajba jutott személynek, addig 2021-ben már csaknem 18 ezernek tudtak segítséget nyújtani, vagyis 2 év alatt 5 ezerrel nőtt azoknak a bajba jutott személyeknek a száma, akiket el tudtak érni. Ez a tendencia helyi szinten is megfigyelhető. A Miskolci Áldozatsegítő Központban 2018 márciusától csaknem 4000, átlagosan naponta 2-3 ügyfélnek nyújtottak segítséget, tudtuk meg Doszpoly Orsolyától, a Miskolci Áldozatsegítő Központ vezetőjétől, akit az áldozatok napja alkalmából kérdeztünk. 

Mi áll a fentebb felsorolt tendencia hátterében? Minek tudható be ez a hatalmas előrelépés? 

Ahhoz, hogy még árnyaltabb képet kapjunk, azt is látni kell, hogy míg 2010-ben még 447 ezer, addig 2021-ben már csak 138 ezer volt a bűncselekmények száma az országban. S míg a bűncselekmények száma egyre kevesebb lett, addig egyre több áldozat került a látóterünkbe. Ez óriási szakmai siker és minőségi fejlődés, amelynek a hátterében a prevenció, a bűnüldöző szervek hatékony munkája, jogszabályi változtatások és az utóbbi 10-11 év folyamatos fejlesztései állnak. 

Melyek voltak azok a fejlesztések, amelyek minőségi változást eredményeztek? 

A kormányhivatalokban 2006-tól működnek az áldozatsegítő szolgálatok, amelyekben kifejezetten hatósági ügyintézés történik. Ennek keretében például azonnali pénzügyi segélyt, kárenyhítés támogatást, jogi segítségnyújtást, érdek­érvényesítést kaphatnak az áldozatok, érzelmi, pszichológiai segítségnyújtást viszont nem, hiszen a hivatali közeg erre nem alkalmas. 2011-ben jött létre az Áldozatsegítő Vonal, hogy az áldozatok baj esetén a hivatali időn túl, éjszakánként és hétvégente is segítséget kaphassanak. 2017-ben az Igazságügyi Minisztérium létrehozta az áldozatsegítő központokat. Az első vidéki központ a miskolci volt 2018-ban. A központok létrehozása jelentős minőségi fejlődést eredményezett. Működésükkel megnyílt annak a lehetősége, hogy az áldozatok érzelmi támogatásban, pszichológiai segítségnyújtásban részesüljenek, így lelkileg újra egészséges emberekké válhatnak. A központok országos hálózattá alakítása szintén minőségi fejlődést jelent, a kormány célja, hogy 2025-re minden megyeszékhelyen működjön egy áldozatsegítő központ. 

Milyen jogszabályi változás történt, amely elősegítette azt, hogy több áldozatot érjenek el? 

2021 januárjáig az áldozatnak magának kellett megkeresnie az általa igénybe vehető szolgáltatásokat. A 2020-ban végrehajtott törvénymódosítás következtében a tavalyi év elejétől már arra is lehetőség van, hogy az áldozatsegítő központok vegyék fel a kapcsolatot az áldozattal, és ajánljanak fel neki személyre szabott segítségnyújtási formákat, ha ezt a sértett nem tiltotta meg, amikor áldozattá válása ügyében feljelentést tett a rendőrségen. A folyamat tehát kétirányúvá vált. Vagy az áldozat keres meg minket, vagy mi őt. Azzal, hogy lehetővé vált az áldozat közvetlen elérése, hamarabb be lehet vonni őt a segítségnyújtás folyamatába. Emellett együttműködési megállapodásokat kötünk olyan szervezetekkel, melyek látókörébe áldozat kerülhet, így ezek a szervezetek is becsatolhatják az áldozatokat az áldozatsegítő központokba, de az Áldozatsegítő Vonal révén is sokan jutnak el hozzánk. 

Kifejtené részletesebben, hogy a központok milyen segítséget tudnak nyújtani az áldozatnak? 

Az áldozat kaphat tájékoztatást, pszichológiai és jogi segítségnyújtást, azonnali pénzügyi támogatás elősegítését. Amennyiben speciális segítségre van szükség, esetleg társszerv bevonására, akkor a központok megvizsgálják, hogy ezt melyik szervezet képes neki biztosítani. Tulajdonképpen összekapcsolják azokat a kormányzati, önkormányzati és a társadalmi szféra segítségnyújtó lehetőségeit, amelyeket megkaphat a segítséget kérő személy. Az áldozatoknak lehetőségük van anonimitásuk megőrzésére is. Lényeges, hogy egy áldozat nem csak egyfajta segítséget kaphat. Mindent összevetve, a központok tulajdonképpen enyhítik, csökkentik azokat a lelki, erkölcsi és anyagi károkat, amelyeket a bűncselekmények okoznak. Az elmúlt évek intézkedéseinek egyik eredménye, hogy az áldozatsegítő központok révén úgymond láthatóvá válik a bűncselekményeket elszenvedő személy, de az emiatt krízishelyzetbe került embereknek nyújtott segítség is. 

Lehet-e általában véve azt mondani, hogy mára felértékelődött a biztonság? 

Remélem, hogy igen. Azt tapasztaljuk, hogy míg évekkel ezelőtt például egy áldozatot nehéz volt rávenni arra, hogy pszichológiai segítséget kérjen, a pszichológia negatív megítélése miatt, addig mára az emberek felismerték ennek szükségességét, és egyre elterjedtebb az a nézet, hogy a pszichológiai megsegítés a lelki gyógyulási folyamat fontos része lehet, lerövidíti ugyanis azt a lelki krízist, amelybe valaki egy bűncselekmény által kerül, mert ilyenkor bizony egy világ dől össze az emberben, ami soha többé nem lesz már olyan, mint amilyen előtte volt. Ám megfelelő szakmai segítséggel vissza lehet helyezni az embert a sérülés előtti, hasonló állapotba, de lehetőség van egy jobb életminőség felé is terelni, például egy kapcsolati erőszak áldozatát. 

Mely csoportok a veszélyeztetettek az áldozattá válás szempontjából? Hogy válik valaki áldozattá? 

A gyerekek, az idősek, a nők, az egyedülállók, a szociálisan hátrányos helyzetűek, a fogyatékossággal élő személyek. Az áldozattá válás szorosan összefügg a családi háttérrel, a gyermekkorban megtanult mintákkal. Az áldozatok sokszor bizonytalan családi háttérrel rendelkeznek, gyermekkorukban többnyire hányattatott sorsuk volt és nincsenek megfelelő kapaszkodóik. A gyermekeknél általában az átlagostól eltérő tulajdonságok keltik fel a kortársak figyelmét. Az idősek, mivel teljesen más társadalmi közegben szocializálódtak, könnyen megtéveszthetőek. Sokszor egyedül élnek, ezért közlékenyebbek és könnyebben adnak ki magukról bizalmas információkat, a csalók pedig lecsapnak ezekre. Valamilyen úton-módon bejutnak az idősek otthonába, és megfosztják őket az értékeiktől. 

Kit tekinthetünk áldozatnak? 

Ezt a kérdést többféle nézőpontból lehet megközelíteni. Ha a Büntető törvénykönyv szerint gondolkodunk, akkor azt mondjuk, hogy mindenki áldozat, aki sértetté válik. Az áldozatsegítésről szóló törvény alapján viszont nem csak és kizárólag az az áldozat, aki konkrétan a bűncselekmény sértettje, hanem az is, aki a bűncselekmény következtében valamilyen lelki, anyagi, fizikai sérülést szenvedett el, tehát valamilyen negatív hatás éri. Ezért az áldozatok köre sokkal tágabb, mint a sértettek köre, hiszen lehet áldozat például az a családtag is, aki traumatizálttá válik azáltal, hogy hozzátartozóját bűncselekmény érte. Lehet áldozat az is, aki szemtanúja egy bűncselekménynek, melynek hatására lelki sérülés éri. Vagyis minden sértett áldozat, de nem minden áldozat sértett. 

Miről lehet felismerni az áldozatot? 

Ezt nagyon nehéz kívülről megállapítani valakiről. Sokszor maga az áldozat sem ismeri fel, hogy az, hiszen így szocializálódott, a családjában is rendre elkövettek erőszakos cselekményeket. Az áldozatok napja alkalmából pont arra igyekszünk felhívni a figyelmet, hogy az áldozatok közöttünk élnek. Járjunk nyitott szemmel, füllel, és ha körülöttünk valaki gyakran tűnik stresszesnek, aggódónak, kétségbeesettnek, kimerültnek, ha azt tapasztaljuk, hogy valaki bajban van, akkor merjünk neki segíteni. Úgy segíthetünk jól, ha felhívjuk a figyelmét, hogy vannak olyan szervezetek, ahol szakszerű segítséget tudnak neki nyújtani ahhoz, hogy kiszabaduljon az áldozati helyzetéből. 

Elősegítette-e a pandémia az áldozattá válást?

A pandémiával nem sokasodtak meg a bűnesetek, inkább átalakultak

– Doszpoly Orsolya

Arról nem tudok beszámolni, hogy megsokasodtak volna a bűnesetek, inkább átalakultak. A csalók körében változott az elkövetés stílusa. A trükkös csalók, akik gázszerelőnek vagy valamilyen közüzemi szolgáltató embereinek adták ki magukat, most sok esetben egészségügyi szakemberként maszkokat vagy különböző fertőtlenítőszereket árultak. A korlátozó intézkedések miatt azonban az összezártság jelentős konfliktusforrássá nőtte ki magát. Az otthon tartózkodás alatt érzékelhetően megszaporodott a hozzátartozók közötti erőszak áldozatainak a száma, ami minden segítő szervnél lecsapódott. 

Mondana néhány olyan példát, ami jelezheti az áldozattá válást? 

A párkapcsolatoknál maradva, a párkapcsolati erőszak dinamikáján keresztül ez jól szemléltethető. Annak például nagyon erős figyelmeztető jelnek kellene lennie, ha az a fiú vagy lány barátunk, barátnőnk, akivel együtt járunk, tudni szeretné a Facebook-jelszavunkat, vagy azt szeretné, hogy ne találkozzunk a barátainkkal és számoljunk be minden pillanatunkról. Sajnos hajlamosak vagyunk félreértelmezni ezeket a jeleket, és azt gondolni róluk tévesen, hogy mindez azért van, mert annyira szeret a másik, hogy csak magának akar. A normális szeretetkapcsolatban nem akarja az ember tulajdonává tenni a másikat, és nem akarja levágni a szárnyait. Figyeljünk a jelekre! A bántalmazó először leépíti a szociális kapcsolatainkat, a barátokat, a családot, míg végül csak ő marad, mondván, hogy „Te nélkülem egy senki vagy!” S valóban, már senki nincs, csak ő. 

Tudatos, vagy inkább ösztönös ez a másik részéről? 

Tudatosan is működhet így, de a szerepeket többnyire a családból hozza és viszi tovább a saját életébe mind a bántalmazó, mind pedig az áldozat. Az otthon látottak berögződésekké, később pedig természetessé válhatnak. Ezért sem ismeri fel valaki azt, hogy ő bántalmazó vagy éppen áldozat. Persze az is előfordulhat, hogy a bántalmazott szeretne később hatalmat gyakorolni, mert azt tanulta meg, hogy annak van igaza, aki képes érvényesíteni a hatalmát akár a fizikai erőszakon, akár a verbalitáson keresztül. 

Van-e a központoknak arra valamilyen módszere, programja, hogy megelőzzék az áldozattá válást? 

Természetesen a prevenció is a központok feladata. Abban az esetben, ha erre igény mutatkozik valamely társadalmi szervezettől, idősklubtól, iskolától, szülőcsoporttól, akkor nagyon szívesen részt veszünk olyan interaktív beszélgetéseken, ahol a tapasztalatainkat megosztva felfedjük az áldozattá válás lehetséges okait, annak elkerülési lehetőségeit. Hiszünk abban, hogy az ember minél több információval rendelkezik, annál inkább képes arra, hogy kivédje az áldozattá válás veszélyhelyzeteit.

Amennyiben Ön vagy valaki a környezetéből segítségre szorul, ne habozzon! Hívja a 06-80-225-225-ös Áldozatsegítő Vonalat. A szám a nap 24 órájában, ingyenesen, anonim hívható.