Az elhurcoltakra emlékeztet a tábla

„Az ellenségeimnek személy szerint megbocsátok, de a kommunista rendszernek soha!” Ez a Mindszenty József esztergomi érsektől, hercegprímástól, bíborostól származó idézet szerepel azon a táblán, amit február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján helyeznek el és avatnak fel a miskolci Megyeháza falán. 

Hetvenöt esztendővel ezelőtt, 1947. február 25-én hurcolták el a szovjet hatóságok – a kommunistákkal szembeni kiállása miatt – Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt akkori főtitkárát. A politikus letartóztatása és fogva tartása a demokrácia és a szabadságjogok semmibevételének jelképévé vált. A magyar Országgyűlés 2000. június 13-án fogadta el azt a határozatot, amely szerint minden évben február 25-én tartják a kommunizmus áldozatainak emléknapját

Szobrászművész alkotása 

 

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés tegnapi ülésén megszületett döntés értelmében állítanak emléket a kommunizmus áldozatainak. A Megyeháza falára helyezendő tábla fekete gránitból készül. Az előbb idézett Mindszenty-mondáson kívül a következő szöveg szerepel rajta: „A kommunisták által Borsod-Abaúj-Zemplén megye területéről »malenkij robotra« elhurcolt több mint 5000 áldozat emlékére. Állíttatott a kommunizmus áldozatainak emléknapján, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat által.” Az emléktábla Ekker Róbert szobrászművész alkotása.

Ezt írja a történelemkönyv 

 

A történelmi kutatások szerint csak Borsod területéről ezernél több embert hurcoltak el, a legtöbbet – mintegy 400 embert – az akkor még önálló településről, Diósgyőrből, Ózdról pedig közel 350 főt. Ha a teljes megyét és Szabolcs-Szatmár Tisza menti területeit nézzük, akkor – az újabb kutatások szerint – ötezernél több elhurcolt nőről, gyerekről és férfiról beszélhetünk. A térségből a miskolci és a szerencsi gyűjtőtáborokból indultak el marhavagonokba zárt emberek tömegei – Románián át tartó vonatozás után legtöbbjük a Kaukázusba, Ukrajna és az Urál szénbányáiba került málenkij robotra. 

A tábla elhelyezéséről szóló napirend vitát váltott ki a közgyűlési ülésen. A Demokratikus Koalíció képviselője, Nagy-Korsa Judit elmondta, hogy személyesen is érintett a kérdésben, így támogatja a tábla elhelyezését, de szerinte a kommunista diktatúra áldozatai emléktáblájának kellene elnevezni. Az MSZP-s Gúr Nándor arról beszélt, hogy az emlékezés kötelező az utókor számára, de szerinte a fehérterror, a fasizmus vagy a holokauszt megyei áldozatainak is ugyanilyen módon kellene emléket állítani. 

Bánné dr. Gál Boglárka, a megyei közgyűlés elnöke arról beszélt, hogy semmiféle aktuálpolitika nincs abban, hogy most helyezik el az emléktáblát. Az aktualitását az adja, hogy Kovács Béla elhurcolása éppen február 25-én lesz 75 éve. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közgyűlés tagjai közül bárkinek joga van javaslatot tenni emléktábla elhelyezésére, de ez idáig nem volt ilyen kezdeményezés. Hajdu Hajnalka (Fidesz–KDNP) példamutató kezdeményezésnek nevezte a mostani emléktábla-állítást, amely elindíthat egy folyamatot. Szamosvölgyi Péter (Fidesz–KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy ne legyünk magunkba forduló, bánatukból élő emberek. Nem újabb táblákra, hanem a jövő építésére van szükség. 

Végül a jelen lévő 25 képviselő közül 17-en igennel szavaztak, így a testület elfogadta a kezdeményezést.

Takarékos az idei büdzsé 

 

A közgyűlés – több más dolog mellett – tárgyalt és elfogadta a megyei önkormányzat ez évi költségvetését, amely – mint dr. Lupkovics Beáta jegyző fogalmazott – takarékos és visszafogott. Valamivel több mint 1 milliárd forint a megyei költségvetés főösszege. A rendelet – mint megtudtuk – azt is tartalmazza, hogy a megyei közgyűlés tagjainak tiszteletdíja ebben az évben havi 104 500 forintra emelkedik. A költségvetési rendeletet végül 17 igen és 5 nem szavazattal fogadta el a megyei közgyűlés. Három képviselő tartózkodott. 

(A borítóképen: A huszonkilenc tagú testületből huszonöten vettek részt a megyei közgyűlés ülésén)