2022.01.27. 08:32
Szuri
Bacsó István
Forrás: ÉM
Ha valaki fél bármilyen injekciótól vagy oltástól, vagyis a szuritól, az én vagyok. Ha már közelít felém egy tű, pánikreakcióval reagálok. Az agyam a testi integritásom elleni támadásnak fogja fel. Se be ne tegyenek, se ki ne vegyenek semmit.
Pedig tényleg csak egy „szúnyogcsípés”, ezzel biztatom a gyerekeket is, és náluk beválik. Mindig küzdök a lejárt jogosítványom megújításával is, mert a háziorvos rutinból elküld vérvételre. (Mi köze ennek a vezetéshez, ugye?) Az még a védőoltásnál is keményebb. Végtelennek tűnő másodpercek, míg megtelik a két kémcső. És a látvány. Folyik a vérem. Szédülés. Vannak trükkök persze, ha nem nézek oda, jobb.
Aztán jött ez a fránya vírus. És a pusztítás, az ijedtség, a félelem, majd a mentőöv: a védőoltások. És szuritól való félelem ide vagy oda, mentem az elsőre, a másodikra. Nem volt kérdés. Mikor kiderült, hogy kell harmadik, felvettem. A család is. Már a negyedikről beszélnek. Ha kell, hát kell. Ne ezen múljon az életem! Ne ezen múljon, hogy lesz-e apja a három kiskorúnak. Sorakoznak a neves és névtelen áldozatok. Intő jel. Olimpiai bajnok is. Egyidősek voltunk.