Régi hagyomány vízkeresztkor a ház- és vízszentelés

A görögkatolikus felekezetnél régi hagyomány január 6-án, vízkeresztkor a ház- és vízszentelés. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is rendszeresen megszentelik valamelyik folyót, idén például a Bódvát. A Búza téri görögkatolikus székesegyházban a karácsonyi ünnepkör tiszteletére elkészült az újrafestett ikonosztáz. Az ikonok között Jézus keresztelőjét is megtaláljuk, amely a vízkereszt ünnepre utal.

Isten áldása az új évre

– A vízkereszt ősi ünnep, a keleti kereszténységben kifejezetten fontos, az Úr ünnepei közé tartozik. Mi, görögkatolikusok január 6-án kizárólag Jézus megkeresztelkedését ünnepeljük – mondta Szemerszki Mihály, a miskolc-belvárosi Nagyboldogasszony görögkatolikus székesegyház parókusa. – A vízkereszt eredeti, epifánia elnevezését lefordítva Isten-jelenésnek is szokás nevezni, ami tulajdonképpen a teljes Szentháromság első megjelenése a világtörténelemben. A magyar elnevezés pedig a vízszentelésekre utal. Ezek során szintén meghatározó Jézus Krisztus megkeresztelkedése. Ahogy alámerült a Jordánban, bűntelenségével ő szentelte meg a vizet.

A vízkereszt alapozza meg a naptári évet, amelyet a görögkatolikus egyházban is a Gergely-naptár szerint számolnak.

– A vízkeresztet a karácsonyhoz hasonlóan kezdjük, mert ennek is van egy vigíliája. Ahogy december 24-én szenteste királyi imaórákat tartunk, úgy január 5-én is. Délután pedig a nagy vecsernyén Nagy Szent Bazil liturgiáját végezzük, amelyet előesti vízszenteléssel fejezünk be, amelyen Orosz Atanáz, a görögkatolikus Miskolci Egyházmegye püspöke is részt vesz. A nagy esti zsolozsmát és az utrenyét szintén elvégezzük ilyenkor. Január 6-án reggel fél 7-kor és fél 9-kor lesz szertartás, utóbbin tartunk nagyobb szabású vízszentelést, és a szertartás végén a templomot is megszenteljük. A hívek hazavihetnek a közös szenteltvízből. Emellett kérhetik otthonuk megszentelését is, vagy egyénileg is megtehetik ezt, amely távol tartja a gonoszt a háztól – magyarázta a parókus.

A patakok, folyók régen az ember természetes környezetét jelentették, ezért áldották meg azokat.

– A borsodi és abaúji térségben a legtöbb helyen kezdik feleleveníteni azt az ősi szokást, hogy a vízszentelést a folyónál, pataknál tartják vízkeresztkor. A hidegebb telek alkalmával gyakran kereszt alakú léket vágtak a szertartás során a befagyott folyóba. A vízkereszt azonban nem emlékünnep, fontos, hogy a szentelés ma történik. Ez minden érzékszervünket igyekszik megmozgatni, hogy lássunk, érezzünk és ízleljünk. Isten itt van velünk, hiszen a Szentlélek most is leszáll a vízre, akinek a jelenlétét megérezhetjük. Erre utal a szertartás vezérgondolata, hogy „szentelj meg engem és a vizeket, Üdvözítő!”. Mi a szenteléskor nem teszünk a vízbe sót, ezért fogyasztásra is alkalmas marad, és áldottá, lelkileg tisztává teszi azt, aki megissza – fejtette ki az atya.

(A borítóképen: A vízkereszthez kapcsolódó ikonosztáz a Búza téri templomban)