Távoktatás

2022.01.02. 07:00

Nem volt tanár, de nem volt internet sem

A koronavírus az elmúlt 75 év legnagyobb globális válsága a gyermekek számára, jelentette az UNICEF.

Hegyi Erika

Forrás: ÉM

Az UNICEF második világháborút követő megalakulása óta nem volt olyan globális mértékű és léptékű gyermekeket veszélyeztető probléma, mint a koronavírus-járvány, állapította meg a szervezet, hozzátéve: egyre több gyermek nem részesül megfelelő oktatásban, egészségügyi ellátásban, nem jut elegendő élelmiszerhez, gyermekmunkára vagy gyermekházasságra kényszerül, valamint súlyos mentális problémákkal küzd a járvány vagy a ­karanténintézkedések következtében.

 

Szociológiai kutatások bizonyítják, hogy a járvány a megyénkben élő gyerekek életére is hatást gyakorolt, bár a gondok közel sem olyan mértékűek, mint például a fejlődő országokban. 

 

Megyei állapotok 

 

– A gyermekéhezés talán nem nőtt drasztikusan térségünkben, hiszen az előző tanévek digitális oktatása alatt a köz­étkeztetés nem szünetelt, bár bizonytalanabb lehetett, hogy elmentek-e a családok a napi melegételért, jutott-e tízóraira, uzsonnára – mutatott rá Szabó-Tóth Kinga szociológus, a Miskolci Egyetem Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének igazgatója. – Gondot jelentett azonban az oktatás egyenlőtlenségének növekedése, ebben a témában szociológiai kutatások is készültek. A digitális tanrend ideje alatt az oktatás igencsak akadozott, különösen a hátrányos helyzetű térségekben. Igaz, hogy mobiltelefonja, azaz egyfajta digitális eszköze szinte minden családnak van, azonban a mobilinternet és a wifilefedettség már problémát okoz. Mindemellett, az is gond volt, hogy az otthoni tanulás sok gyereknek nem jelentett elég motivációt, örültek, hogy kevesebb a kötelezettségük.

 

Jelezte: sok kistelepülésen papíralapon küldték el a pedagógusok a feladatokat a diákoknak, volt, ahol a napi élelem mellékleteként. Jobb híján ez is valamilyen megoldást jelentett, de közel sem töltötte be a tartós, iskolai oktatás szerepét.

 

– 2020 márciusában váratlanul érte az oktatási intézményeket a hirtelen zárás. Rövid idő alatt kellett megtalálniuk az online oktatás megfelelő és működő módját. Azonban ekkor csak három hónapról volt szó, ami igazából nem okozott túlságosan nagy problémát. A gond abból adódott, hogy a következő tanévben novembertől ismét digitális tanrendet vezettek be, ami közel fél évig tartott – hangsúlyozta Szabó-Tóth Kinga.

 

Azzal folytatta, hogy a közelmúltban jelent meg a V4-es országokat érintő ifjúságkutatás, mely nemzetközi összehasonlítást is tartalmaz a 15–29 éves korosztályt vizsgálva. Ebből az derül ki, hogy a diákok nagy része nem örült a digitális oktatásnak, mert ők is nagyon jól látták ennek problémáit. Depresszió és pszichés gondok jelentkeztek náluk. Nagy teher hárult azokra a tizenévesekre, akikkel nem tudtak a szülők otthon maradni. Ezeknek a gyerekeknek idejekorán bele kellett tanulniuk az önellátásba. A gyerekeknek azzal is szembesülniük kellett, hogy az élet mennyire törékeny és bizonytalan. Átérezték a szülők szorongását, feszültségét. Okozhatott ilyet a betegség, de az is, ha valamelyik szülő a járvány miatt elveszítette a munkahelyét, vagy a vállalkozása csődbe ment. Az online oktatás nem szolgálta az egészséges személyiségfejlődésüket, hiszen magányosak voltak, nem tudtak társaikkal közösen tevékenykedni, kooperálni, még többet tölthettek az online térben, ami szintén nem szolgálta az érdekeiket.

 

(A borítóképen: A távoktatásnak voltak zökkenői)

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában