Kutatás

2022.01.01. 20:00

Mikroműanyag szennyezi a Tiszát

Egyre több a veszélyes mikroműanyag a Tiszában egy nemrégiben közzétett kutatás eredményei alapján.

Balogh Csilla

Fotós: Bús Csaba

Egyre több műanyagot használunk a mindennapi életünk során. A ruháinktól kezdve a háztartási berendezésekig szinte minden eszközünk részben vagy egészben műanyagból készül. Léteznek eleve mikroméretűre gyártott műanyagok, például a kozmetikai szerekben, bőrradírokban, de a legtöbb mikroműanyag a nagyobb darabok lemorzsolódásával jön létre fizikai hatás következtében. Ilyen hatás például a mosás, amely során a műszálas ruhákból egy-egy alkalommal akár 70 ezer apró szemcse is bekerülhet a szennyvízbe, majd onnan a folyókba, fizikailag összetöredezik, és 5 milliméternél kisebb darabokból álló mikroműanyaggá válik, amit a folyók elszállíthatnak, illetve a hordalékkal együtt leraknak. A mikroműanyagok mérete jellemzően 5 millimétertől 0,05 milliméterig terjed – közölte a Szegedi Tudományegyetem a honlapján. 

 

Az intézmény három éve kutatja a mikroműanyagok jelenlétét a Tiszában. Kutatásaik szerint mind az eredmények, mind pedig az elemzések romló tendenciát mutatnak. A Tisza üledékében 3-4 ezer mikroműanyag van kilogrammonként, ami jelentős szennyezettségre utal. Dr. Kiss Tímea, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékének docense szerint: „Egyre több a mikroműanyag a Tiszában, másrészt át is tevődik az eloszlása. Ez azt jelenti, hogy ha van egy szennyezési gócpont, akkor az később az alatta lévő szakaszon is megjelenik, eloszlik. Az általunk vizsgált mintákban a legtöbb szemcse a ruhákból származó szálakból áll. Ennek forrása a szennyvíz. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a Felső-Tisza mentén nagyon sok, viszonylag szegény település van, az ukrán oldalon és a magyar oldalon is, ahol a szennyvíztisztítás még most sem megoldott, vagy csak az utóbbi 4-5 évben épültek ki szenny­víztisztítók. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 20-30-40 vagy akár 50 évben, tehát amióta vannak műanyag ruhák, azóta ezek mind beleengedik a szennyvizet a Tiszába, és ha egyszer bekerülnek, akkor 500-1000 évig nem bomlanak le a műanyagok.” 

 

Kicsi, de veszélyes 

 

A természetes vizek szennyezettsége közvetve az emberig is elérhet, mert a halak szervezetében felhalmozódhatnak a káros anyagok. A kutatásban részt vevő Balla Alexia, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Földtudományok Doktori Iskola PhD-hallgatója az állati, majd így az emberi szervezetbe kerülő mikroműanyagok veszélyességét emelte ki: Mivel ezek a műanyag szemcsék hidrofóbok, ezért a rajtuk megtapadt toxinok nem mosódnak le a vízzel. Emiatt sokkal szennyezőbbek. Ráadásul baktériumok is megtapadhatnak a mikroműanyagok felületén. Emellett még az előállításuk során használt mérgező vegyszerek, amiket mondjuk azért használtak, hogy ezek a műanyagok puhábbak vagy rugalmasabbak legyenek, kioldódhatnak az emésztő­rendszerben, ezzel mérgezve a szervezetet. 

 

Megelőzés 

 

A környezetbe került mikroműanyagokkal már nem sok mindent lehet kezdeni. Ezért a hangsúly inkább a megelőzésre helyeződik. Mivel egy-egy átlagos mosás során 70 ezer mikroműanyag szemcse kerül a szennyvízbe, átgondoltabb mosással, szelektív hulladékgyűjtéssel és a meglévő ruhatárunk optimálisabb kihasználásával sokat tehetünk folyóink tisztaságáért és saját egészségünk megőrzéséért is – javasolják a kutatók. Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője az Indexnek elmondta, hogy sok esetben a szennyezést az váltja ki, hogy a külföldi vízgyűjtőn a lakosság a hullámterén rakja le a háztartási szemetet. Az ott szabálytalanul halmozódó hulladékot a kialakuló árvizek magukkal ragadják és hazánkba szállítják. 

 

180 tonna hulladék 

 

A határokon átnyúló szennyezés problémájának megoldására jött létre többek között a Tiszta Víz, Boldog Tisza program is, melyet a Tiszai PET Kupa két évvel ezelőtt indított el a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) támogatásával. A határokon átnyúló program idén a Tisza teljes hosszának feltérképezésével zárult. A projektben a PET Kupa szakemberei, önkéntesei és hulladékgazdálkodási szakértői felmérték a műanyagszennyezés gócpontjait és fejlesztették az online adatbázist. A közzétett eredmények szerint a folyót szegélyező hazai ártéri erdőkben csaknem 3000 szennyezett területet tártak fel, amelyből 300-at sikerült megtisztítani. A PET Kupa immár kilenc éve próbálja meg felhívni a figyelmet arra a komplex környezetvédelmi problémára, amely elsősorban a megfelelő hulladékgazdálkodási rendszerek hiányára, valamint a hiányzó hulladékkezelési infrastruktúrára vezethető vissza a Tisza felső, határon túli szakaszain. Az évek során több száz önkéntes bevonásával eddig összesen 180 tonna hulladékot távolítottak el a folyóból és árteréből.

 

A cianidszennyezés emléke

 

A Tiszán 2000 elején cianid- és nehézfémtartalmú mérgezés söpört végig. Csernobil óta ez volt az egyik legsúlyosabb környezeti katasztrófa Európában, csak a magyarországi szakaszon több mint 1200 tonna hal pusztult el pár nap alatt. A cianidszennyezéssel körülbelül egy időben kezdett súlyosbodni a Tisza hulladékterhelése. 

 

(A borítóképen: Sokak számára megélhetés, másoknak turisztikai élmény a Tisza folyó magyarországi szakasza)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában