„Képes vagyok elmenni a végsőkig és harcolni azért, amiben hiszek”

„Számos tervezett beruházást sikerült megvalósítani, több tucat fejlesztést készítettünk elő, amelyek megvalósítása a következő hónapok, évek feladata lesz, és további terveim is vannak még” – mondta az Észak-Magyarországnak Csöbör Katalin országgyűlési képviselő.

Ha számvetést végez az elmúlt évről, hogyan értékeli a 2021-es esztendőt?

Nagyon sikeres és eredményes éven vagyunk túl. Számos tervezett beruházást sikerült megvalósítani, több tucat fejlesztést készítettünk elő, amelyek megvalósítása a következő hónapok, évek feladata lesz, és további terveim is vannak még. Tavaly befejeztük és átadtuk például az M30-as autópálya Miskolc és Kassa közötti szakaszát. Ez a szakasz mind a borsodi, mind a kassai régió gazdasági, kulturális, sport- és idegenforgalmi életére is pozitív hatással lesz. Épül az Y-híd, amelynek már a folytatásáról is sikerült meggyőznöm a kormányt. Egy négysávos út épül majd a belvárostól egészen a felsőzsolcai körforgalomig, Sajó-híddal és kerékpárúttal.

Hol tart ennek a megvalósítása?

Ezen út tervezésére már kiírta a kivitelezéssel megbízott NIF Zrt. a közbeszerzési pályázatot. Szintén jól haladnak a 26-os számú főút szirmabesenyői kereszteződésébe tervezett körforgalom előkészítési munkálatai. A megnövekedett forgalom, valamint a Miskolci Egyetem könnyebb megközelíthetősége érdekében most készítik elő a Futó utca négysávosítását – a Pesti út és a Tapolcai út között. Ha csak ezeket a fejlesztéseket vesszük számba, akkor is elmondhatjuk, hogy Miskolc és környékének legnagyobb úthálózat-fejlesztése kezdődött meg az M30-as autópálya új szakaszának megépítésével.

Mi a helyzet az út- és járdafelújításokkal? Hiszen azokra is nagy szükség van.

Valóban, a Magyar Falu Program keretében vagy belügyminisztériumi támogatásból ezek is szépen zajlanak és valósulhatnak meg Arnóton, Sajókeresztúron, Szirmabesenyőn, Felsőzsolcán és Alsózsolcán.

Az élhető környezet mellett mi motiválta még a fejlesztéseket?

Manapság a különböző világcégek csak olyan területre fektetnek be, ahol megfelelő infrastrukturális környezet várja őket. Általában olyan iparterületeket keresnek a befektetők, amelyek könnyen megközelíthetők, és van autópálya-csatlakozásuk. Ezért a munkahelyek számának növelése érdekében is fontos volt az úthálózat fejlesztése.

Honnan indultak?

Térségünk e tekintetben is jelentős lemaradásban volt a többi régióhoz képest a 2010-es kormányváltás idején. Azzal kellett szembesülnünk, hogy rengeteg jól képzett, dolgozni akaró és tudó ember él térségünkben, mégis, megfelelő infrastrukturális környezet híján, más városokba tették székhelyüket a hazánkba érkező külföldi nagybefektetők. A baloldali kormányzás idején „felhalmozott” többéves, évtizedes lemaradást persze nem lehetett egy-két év alatt bepótolni. A jól képzett szakemberek egy része elköltözött, és hiába voltak iparterületeink, azok az utak rossz állapota és a nehézkes megközelíthetőség miatt szinte teljesen kihasználatlanok voltak. Szisztematikusan próbáltuk újra felépíteni a régiót és kecsegtetővé tenni az itt lévő iparterületeket a befektetők számára.

Van olyan mutató, amely a fejlesztések közvetett hasznosulását támasztja alá?

Azt, hogy jó úton járunk, jól példázza, hogy 2014 óta 5500 új munkahely létesült Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, és csaknem ezermilliárd forintos fejlesztés történt.

Mi várható a befektetések terén rövid távon?

Kormányzati szinten most is 17 befektetővel tárgyalunk, amely cégek újabb 4700 dolgozó foglalkoztatását tervezik. Törekvéseinket igazolja, hogy egy olyan cég, mint például a Chervon Auto, a miskolci Mechatronikai Ipari Parkban nyitja meg idén első Kínán kívüli gyárát, 138 új munkahellyel.

A koronavírus-világjárvány mennyire húzta keresztül a számításaikat?

Nagyon. Ugyanakkor a koronavírus-járvány megmutatta a Fidesz–KDNP-kormány erősségeit is. Mi, a baloldali kormányokkal ellentétben, nem megszorításokkal reagáltunk a járvány okozta gazdasági világválságra, hanem mindent megtettünk annak érdekében, hogy a térségben működő cégek meg tudják tartani dolgozóikat, és megpróbáltuk arra sarkallni őket, hogy készüljenek fel a válságot követő időszakra. Fejlesszenek, dolgozzanak ki olyan innovatív megoldásokat, amelyeknek köszönhetően újabb piacokat nyerhetnek majd a válság után.

Mit jelent ez megyei szinten?

Összesen 56 megyei, ezen belül 15 miskolci cég fejlesztését segítette összesen 17 milliárd forinttal a kormány a versenyképesség-növelő program keretében tavaly nyárig. Ezen cégek 51 milliárd forintnyi beruházást hajtottak végre, amelynek köszönhetően 24 ezer munkahelyet sikerült megvédeni megyénkben. A jó gazdálkodásnak és a kedvező gazdasági mutatóknak köszönhetően a családok számára is számos támogatásról döntött a kormány. A teljesség igénye nélkül, kérem, engedjenek meg nekem néhány példát! Bevezettük az otthonfelújítási támogatást, döntöttünk a gyermeket nevelő családok szja-visszatérítéséről, bevezettük a 25 év alatti fiatalok szja-mentességét januártól, visszavezettük a 13. havi nyugdíjat, megemeltük a minimálbért, hathavi fegyverpénzt szavazott meg a kormány a rendvédelmi dolgozóknak, és számos szektorban emeltük a béreket.

Kicsit kanyarodjunk vissza a választókerületéhez! A miskolci és Miskolc környéki települések mennyire érezték az ön által felvázolt fejlődést?

Erre hadd válaszoljak egy konkrét példával! 2020 júliusában adtuk át a csoportszobával kibővített és teljesen megújított óvodát Arnóton. Az óvoda vezetője az átadáson beszédében úgy fogalmazott, hogy több évtizedes álma vált valóra a fejlesztéssel. Kérték ők 2010 előtt a baloldali kormány segítségét is, mindhiába… Ez az egy eset is jól példázza, hogy mennyire magára hagyta a vidéki Magyarországot az egykori Gyurcsány-kormány. Ezzel szemben választókerületem települései egy esztendő alatt összesen több mint félmilliárd forintos kormányzati támogatást kaptak út-, járda-, iskola- és óvodafelújításra, orvosi műszerek vásárlására. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy egy gazdasági világválság kellős közepén is tudtuk támogatni Felsőzsolca, Alsózsolca, Arnót, Sajókeresztúr és Szirmabesenyő fejlődését!

Mi a helyzet a megyeszékhellyel?

Végül, de nem utolsósorban említeném Miskolcot. Nem véletlenül, hiszen Miskolc mint régióközpont az egész térség fejlődésére hatással van. Olyan beruházásokat igyekeztünk támogatni, amelyek hosszú távon szolgálják majd a térséget, és kihatással vannak a régió gazdaságára, idegenforgalmára. Ennek érdekében indultak meg a már említett úthálózat-fejlesztések, épült meg a Miskolc–Kassa autópálya-szakasz, ezért építettük meg az Ellipsum Élmény- és Strandfürdőt.

Sokan kritizálják a magas jegyárakat.

A jegyárak kialakítására nem volt ráhatásunk. Nagyon sajnálom, hogy az árképzésnél nem gondoltak a helyiek pénztárcájára.

Miskolc az egykori acélvárosszerepből képes kitörni?

Ez ma már nem is kérdés! A fejlesztések egyik iránya a turizmus. Ennek érdekében több ezer négyzetméterrel bővítjük a Diósgyőri vár látogatható területét. Az idegenforgalmi attrakciók fejlesztésével ugyanis nőhet a turisták által itt eltöltött vendégéjszakák száma, az pedig kihatással lehet több ágazatra is, a vendéglátó- és szállodaiparra, valamint a kereskedelemre.

Nemrégiben közösségi oldalán és a Szentkirályi Alexandra kormányszóvivővel közösen tartott sajtótájékoztatón is azt mondta, hogy a következő időszak legnagyobb fejlesztései az Avason valósulnak majd meg…

Már tavaly is számos, az Avashoz köthető korszerűsítést, fejlesztést adtunk át. 380 millió forintos kormányzati támogatásból megújult az Avasi Gimnázium tornacsarnoka. Mint ismeretes, a tornacsarnokot azért kellett évekkel ezelőtt bezárni, mert életveszélyessé vált annak tetőszerkezete. 27,3 millió forintos kormányzati támogatást kapott az avastetői általános iskola ablakcserére, nemrégiben pedig bejelentettem, hogy felújítjuk az Ifjúság útján lévő Ferenczi-tornacsarnokot is. Az erről szóló határozat már megszületett. Az Avasi lakótelepen megvalósuló több fejlesztésről tárgyalok jelenleg is.

Elárulna részleteket ezekről a tárgyalásokról?

Nehezebb helyzetben vagyok, mint egy ellenzéki politikus, hiszen amit én mondok, azt joggal kérik számon rajtam a választópolgárok. Ezért az elmúlt években megtanultam, hogy csak akkor és olyan bejelentést teszek, amiről tudom, hogy meg tudom, meg tudjuk valósítani. Egy ellenzékben lévő politikus könnyen dobálózhat mindenféle ígérettel, megválasztása után legfeljebb azt mondja, hogy nincs rá pénz. Már most is számos olyan ellenzéki kijelentéssel találkoztam itt helyben, ami az álom és a mese között van félúton.

Akkor nem tudhatjuk meg?

Nem akarom megkerülni a kérdést. Három olyan terület van az Avason, ami megoldásra vár: a szemétügy, az utak állapota és a parkolók. Ezekre a területekre próbálok megoldásokat, forrásokat szerezni.

De hiszen ezek önkormányzati feladatok lennének...

Valóban, de ha sikerül is megegyeznem a fejlesztésekről, akkor szükség lesz az önkormányzat együttműködésére is.

Nagyon bízom abban, hogy a választók látják, érzékelik és értékelik azokat a folyamatokat, amelyek elindultak térségünkben - CSÖBÖR KATALIN

Egy parlamenti felszólalás nem gyorsíthatja meg a folyamatokat?

Értem, mire céloz, de ki kell ábrándítsam. A támogatásokat, a pénzügyi forrásokat nem az alapján ítélik meg, hogy ki hány percet vagy milyen vehemenciával beszél a parlamentben. Csakúgy, mint az üzleti életben, itt is többhetes, hónapos tárgyalássorozat, lobbi előzi meg a különböző bejelentéseket. Igen, vannak olyan képviselők, akik felszólalnak a parlamentben, készül róla egy poszt, majd beülnek az autójukba, és elhajtanak. Majd bejelentik, hogy hiába próbáltak meg mindent, az a fránya kormány nem támogatja az elképzeléseiket. Akik ismernek, tudják, hogy én nem ilyen vagyok.

Ön hogyan lobbizik?

Képes vagyok elmenni a végsőkig és harcolni azért, amiben hiszek. Ilyen apró harcok eredménye az is, hogy tavaly több százmilliárd forintos beruházást sikerült a térségben megvalósítani. Az is a kitartó munkámnak köszönhető, hogy az M30-as miskolci elkerülő szakasza január elseje óta is ingyen használható.

Mondana példát a beruházásokra?

Hosszú tárgyalássorozat eredménye, hogy Felsőzsolcán megújulhatnak majd a játszóterek, hogy újabb forrásokat kapott a település út- és buszmegálló-felújításra, gördeszkapályára, hogy Alsózsolca 92 millió forintos támogatást nyert kerékpárút- és járdafejlesztésre. Senki sem tudja, mennyi munka eredménye, hogy Sajókeresztúrnak 120 millió forintos támogatást sikerült szereznem az óvoda megújítására és minibölcsőde kialakítására. De Arnót és Szirmabesenyő is több százmillió forintos kormányzati forrást kapott fejlesztésekre. Vagy például hosszú évek lobbitevékenységének köszönhető az is, hogy 3,5 milliárd forintból új gyermek sürgősségi és baleseti osztálylyal, valamint gyermek- és ifjúsági pszichiátriával bővül a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórház gyermekegészségügyi központja, vagy hogy új külsőt kapott a Miskolci Petőfi Sándor Kollégium. De mondhatnám példának a védelmi ipari tárgyalásokat is.

Ennek mikor lesz kézzelfogható eredménye? 

Még 2021 januárjában megegyeztem Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel, hogy a védelmi ipari fejlesztésekben a miskolci és a Miskolc környéki vállalkozások is részt vehetnek majd beszállítóként. Ez a megállapodás csak egy hosszú folyamat első állomása. Fel kell térképezni, melyek azok a cégek, amelyek eszközállománya, dolgozóinak szakmai felkészültsége alkalmas egyáltalán arra, hogy részt vegyenek a programban. Majd meg kell találni azokat a kapcsolódási pontokat, ahol a cégek be tudnak csatlakozni a gyártási folyamatokba. És mindezek után az arra felhatalmazott szervek nemzetbiztonsági szempontból is fel kell, hogy térképezzék az adott céget, annak dolgozóit, hogy a gyártással összefüggésben felmerülő bizalmas információk még véletlenül se kerülhessenek illetéktelen kezekbe. Tehát mire ténylegesen elkezdődhet a gyártás, minimum egy-másfél év eltelik a megállapodás után.

Végül egy kézenfekvő kérdés: mit vár a 2022-es évtől?

Nagyon bízom abban, hogy a választók látják, érzékelik és értékelik azokat a folyamatokat, amelyek elindultak térségünkben. Számos beruházást terveztünk a következő évekre – egy részükre már a forrást is megszereztem –, nagyon sajnálnám, ha megszakadnának ezek a kedvező folyamatok. Mert igencsak félő, hogy egy új kormány és új képviselő esetében ezek a kezdeményezések mind kútba esnek.

(A borítóképen: Csöbör Katalin: „A baloldali kormányokkal ellentétben mi nem megszorításokkal reagáltunk a járvány okozta gazdasági világválságra”)