Ezek azok a fejlesztési lehetőségek, amelyekre már évtizedek óta vártunk

Ismét dr. Hörcsik Richárdot indítja a Fidesz–KDNP a következő országgyűlési választásokon Borsod-Abaúj-Zemplén ötös számú választókörzetében. Ezt a honatya maga jelentette be közösségi oldalán. A Sárospatakon élő országgyűlési képviselő kis kihagyással 30 éve a parlament tagja, immáron a negyedik ciklusban az európai ügyek bizottságának elnöki tisztjét is betölti. Interjúnkban elsősorban térségbeli munkájáról, a sikerekről és tervekről beszélgettünk vele.

A legfontosabbal kezdem: most már biztos, hogy ön indul Borsod-Abaúj-Zemplén megye ötös számú választókerületében a kormánypártok támogatásával az országgyűlési képviselői mandátumért, amit közösségi oldalán be is jelentett. Miért vállalja újra a megmérettetést? 
Választókerületem minden Fidesz-alapszervezete egyhangúlag arra szavazott az elmúlt hetekben, hogy folytassam a munkát. Ez a bizalom nagy erőt ad nekem az előttünk álló kampányhoz és – reményeim szerint – a további parlamenti munkához is annak érdekében, hogy Zemplén, valamint Abaúj tovább fejlődjön. Hatalmas feladat előtt állunk, ugyanis nem elég a térség fejlődésén munkálkodni, a múlt eredményeit, értékeit is meg kell védenünk. Úgy gondolom, erre itt, a térségben az én személyem, a kormány vidékfejlesztésre nagy hangsúlyt fektető szándéka, a munkatársaim, valamint a velem együtt dolgozó településvezetők elkötelezettsége együtt jelentjük a garanciát.
 

Rövid megszakítással a rendszerváltás óta a magyar parlament tagja. Mit adott önnek ez az időszak? 
Valóban, alig vagyunk már néhányan, akik 1990-ben, az új Országgyűlés megalakulásakor ott voltunk, és most is ott tevékenykedünk. Történelmi jelentőségű lépések sorát éltem meg az Országgyűlésben és itt, a választókerületben is. Tanúja voltam, amikor az ország gazdaságilag szinte a padlóra került, majd ahogyan a sok megszorítás után az első Orbán-kormány 1998-tól 2002-ig elkezdett építkezni. Ugyancsak átéltem azt is, hogy miként került térségünk ismét perifériára 2002 és 2010 között, a szocialista-liberális kormányok idején. Hogyan állt meg a fejlődés Zemplénben és Abaújban, és indultak el a fiataljaink Budapestre, a Dunántúlra, rosszabb esetben külföldre. Sajnos a rombolás gyorsan megy, az építkezés viszont hosszú folyamat.

Hogyan értékeli az elmúlt évtizedet? 
Tíz éve próbáljuk helyrehozni az előző nyolc esztendő hibáit, és most látszanak az első sikerek itt, a mi térségünkben is. Százmilliárdok érkeznek a régióba, amelynek most már minden település érzi a hatását. A megújuló és épülő utak, oktatási intézmények, a rohamosan fejlődő idegenforgalom, a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások kiépülése, a munkahelyek bővülése, a Magyar Falu Program hasznos beruházásai mind egy-egy fokot jelentenek a felemelkedés lépcsőjén. Ezt a munkát szeretnénk tovább folytatni a tavaszi választások után is.
 

Százmilliárdok érkeznek a régióba, amelynek most már minden település érzi a hatását dr. Hörcsik Richárd

Talán az egész országban rekordernek számít: a legtöbb település tartozik az ön választókerületéhez. 98 falu és város egyenként számtalan gonddal, pályázati igénnyel. Hogy tudja ezt a feladatmennyiséget kézben tartani, képviselni? 
Valóban nem könnyű feladat ennyi pályázatot, fejlesztési törekvést és nem titok, problémát is koordinálni, megoldani. Szerencsére azonban szinte minden településsel élő a kapcsolatom. Nem véletlen, hogy mára 21 díszpolgári, illetve önkormányzati kitüntetés tulajdonosa vagyok.
 

Mi a recept? 
A párbeszéd, a megfelelő előkészítés, a korrekt információáramlás és a segítő szándékú kormányzati szereplők, szakemberek segítségével nagyrészt pontot tudunk tenni egy-egy ügy végére, és el tudjuk érni, amit szeretnénk.

Segítőként kikre tud számítani? 
Leggyakrabban a közvetlen munkatársaim, valamint a polgármesterek, a polgármesteri hivatalok munkatársai, pályázati, oktatási, gazdasági szakemberek, vállalkozók segítik a munkámat. Szerencsére harminc év alatt már kialakult egy olyan csapat, amelyre számíthatok. Csak így tudunk hatékonyan dolgozni az országért, azon belül is Abaújért és Zemplénért.
 

Akad olyan hétvége, amikor 10-12 településre is ellátogat. Számtalan ünnepség, átadás, falunap, idősek napja. Úgy tűnik, hogy igyekszik minden meghívást teljesíteni. Miért tartja fontosnak a személyes jelenlétet a települések különböző közösségeiben? 
Azt szeretném, hogy az emberek számára a képviselőjük ne csak egy kép legyen a plakátokon, vagy egy televíziós-rádiós szereplő. Azt hiszem, sokan igazolhatják, hogy amikor egy rendezvényre elmegyek, nemcsak a VIP-helyszíneken tartózkodom, hanem elvegyülök az emberek között, sokat beszélgetek velük. Így szerzek nagyon sok információt arról, hogyan élnek, mire van szükségük. El sem hiszik, milyen hasznosak ezek a benyomások számomra. A településvezetőkkel, az ottani intézményvezetőkkel is ilyenkor tudjuk kötetlenebb formában átbeszélni a terveiket, gondjaikat. Tényleg sokat autózok egy hétvégén, van olyan szombat és vasárnap, amikor több száz kilométert is megteszek. Nagy a választókerület, sok a település, ennek bejárása pedig időbe és nagyon sok kilométerbe kerül.
 

Amikor beszédet mond, szinte mindenhol úgy nyilvánul meg, mintha helybeli lenne. Miért igyekszik ilyen módon is közösséget vállalni az adott település lakóival? 
Ez azért van, mert otthon is érzem magam mindenhol. Én ennek a vidéknek a szülötte vagyok, itt jártam iskolába, és itt élek azóta is. Újhelyen születtem, Nyíriben majd Fonyban töltöttem a gyermekkoromat, Göncön jártam általános iskolába, sárospataki diák vagyok, a városban élek, de szinte minden településhez fűznek családi, rokoni vagy baráti szálak Abaújban és Zemplénben egyaránt.
 

Abaúj néhány éve lett a választókerületének a része. Hogyan látja, elfogadták már az ottani emberek is? 
Úgy érzem, igen, hiszen nem voltam ismeretlen számukra, mert ahogy az előbb említettem, Abaújhoz is több szállal kötődőm. Amikor ez a térség is a választókerületemhez került, nagy energiát fektettem abba, hogy az ott élők is még jobban megismerjenek, és a települések vezetőivel korrekt, ezáltal eredményes kapcsolatot alakítsak ki.
 

Sikerült? 
Véleményem szerint igen. Mindent megteszek annak érdekében, hogy az abaúji települések érdekeit is megfelelően képviseljem a szükséges helyeken. Megjegyzem: a választási kampányomat is egy abaúji közéleti szereplő, Sáfián Ádám, Abaújszántó polgármestere irányítja.
 

A kétezres évekhez képest az elmúlt esztendőkben jelentős szintet lépett a Zemplénbe és Abaújba érkező források mértéke. Több forrásból és más-más módon költhetők el százmilliárdok fejlesztésekre. Mit vár ezektől? 
Azt gondolom, hogy ezek azok a lehetőségek, amelyekre évtizedek óta várunk. Talán nincs is olyan terület, olyan község vagy város, ahol ne történne fejlesztés.
 

Hogyan hasznosulhat a közel 150 milliárd forintból gazdálkodó Tokaj-Zemplén Fejlesztési Program? 
Ez a keretösszeg Wáberer György kormánybiztos úr koordinálásával célzottan a turizmusra, valamint a térség közlekedési infrastruktúra-fejlesztésére összpontosul, ami óriási lehetőség.
 

Mi ennek a legfontosabb és talán mindenki számára jól érezhető, kézzelfogható hozadéka? 
Az útfelújítás, azon belül is a 37-es számú főút rendbetétele Szerencs és Sátoraljaújhely között. A Szerencs és Miskolc közötti négysávos út építése már zajlik. A térség megközelíthetőségének legfontosabb szereplője ez az út, mondhatni a régió ütőere. De lesznek más útfelújítások is, valamint olyan kerékpárút-hálózatot alakítanak ki, amely a turizmusnak és a szabadidős elfoglaltságnak egyformán jót tesz.
 

Az útfelújítások más forrásokból is történnek majd? 
Természetesen, ezek eredményét, hasznát egy-két éven belül élvezni is fogják a közlekedők. Mindezeken túl nagyon fontos az épített örökség megfelelő kezelése, hiszen ennek óriási turisztikai vonzereje van.
 

Mondana példákat? 
Erre már bizonyíték a füzéri vár, a regéci vár vagy a boldogkői vár, de már elkezdődött a sárospataki vár újabb felújítási üteme is. A pataki erődítmény – amikor nincs járvány – évente 150 ezer látogatót fogad. Füzéren 2016 óta megháromszorozódott a vendégek száma, mint ahogyan Regécen és Boldogkőváralján is jelentős növekedést tapasztaltak a várak üzemeltetői, vagyis az önkormányzatok. Gondoljuk csak el: akik ellátogatnak ezekbe a várakba, megszállnak, ebédelnek, vásárolnak és szórakoznak is valahol. Vagyis egy ide érkező vendég máshol is költ. A Magyar Falu Program millióiból pedig olyan beruházásokra költhetnek a települések, amikre máshonnan nem lehet forrást szerezni, de nagyon fontosak a helyiek életében. Felújítják és felszerelik például az orvosi rendelőt.
 

2021-ben mire volt a legbüszkébb? 
Nehéz erre válaszolni, hiszen mint az előzőekben is utaltam rá, a legtöbb fejlesztés hosszú, éveken át tartó folyamat eredménye. Inkább olyanokat említek, amelyek fontosak a régió szempontjából, és 2021-ben zárultak le. Első helyre mindenképpen az M30-as autópálya kívánkozik, ami nemcsak költségvetésében volt óriási beruházás, hanem a várható hatásai is kiemelkedőek lesznek. Nagy örömömre szolgált, hogy sikerült a forgalom esetleges kellemetlen hatásait zajvédő elemek telepítésével, utólagosan megítélt támogatások segítségével is enyhíteni. Büszkeség tölt el, hogy ősszel megnyitotta kapuit Sárospatakon a Tokaj-Hegyalja Egyetem (THE), aminek megszületésében – mások mellett – sokéves munkám fekszik. Aztán nagy jelentőségűnek tartom a füzérradványi Károlyi-kastély átadását, ami újabb lökést ad Zemplén idegenforgalmának.
 

Utóbbi kapcsán mit mutatnak a számok? 
Az üzemeltető tájékoztatása szerint a nyitás utáni hónapban – turisztikai szempontból egyébként nem túl erős időszakban is – több mint húszezer látogatót vonzott a létesítmény. A három évtizedes kitartó lobbizás szinte végigkísérte képviselői munkámat. Most látszik: megérte! A felújításra külön büszke vagyok, hiszen sokáig jótékonysági koncerteket szerveztünk az épület legszükségesebb költségeinek finanszírozására.
 

Mire a legbüszkébb? 
Mindezeken túl a legbüszkébb talán arra vagyok, hogy több településen megállt az elvándorlás, már van olyan város és falu, ahová visszaköltöztek a korábban külföldre távozott fiatalok. Ezért dolgozunk évtizedek óta. Ma már természetesnek vesszük, de mondjuk 12 éve ki gondolta volna, hogy Zemplénben és Abaújban egyszer nem a munkanélküliség, hanem a munkaerőhiány lesz a legnagyobb probléma? Mára ez is bekövetkezett, és most ennek enyhítésén is dolgoznunk kell.
 

Mit vár az új esztendőtől? 
Azt, hogy folytatni tudjuk ezt a megkezdett és tagadhatatlanul eredményesnek mutatkozó munkát. Most már valóban oda értünk, amikor ugrásszerű lépésekkel tudunk haladni. Szeretném, ha bodrogközi és szlovákiai partnereinkkel, barátainkkal együtt sikerre vihetnénk a most készülő, a teljes Bodrogköz fejlesztését célzó programot, amelyhez mindkét kormánytól várunk támogatást. Orbán Viktor miniszterelnök úr éppen nálunk, Sárospatakon, az újonnan alakult Tokaj-Hegyalja Egyetem első évnyitóján jelentette be, hogy a kormány a jövőben kiemelt forrásokat biztosít a vidék fejlesztésére. Ezt az óriási lehetőséget kell kihasználnunk azzal, hogy jól döntünk majd a tavaszi parlamenti választáson.
 

(A borítóképen: Ki gondolta volna 12 éve, hogy Zemplénben és Abaújban egyszer nem a munkanélküliség, hanem a munkaerőhiány lesz a legnagyobb probléma?)