Interjú Riz Gábor országgyűlési képviselővel

2022.01.10. 14:00

Elsőbbséget élvez a gazdaság és a turizmus fejlesztése Nyugat-Borsodban

Riz Gábor szerint több mint 4 milliárd forint fejlesztési forrás érkezett településeinkre, és ez jól is hasznosult.

PN

Fotó: Kozma István

Fotós: Kozma István

A fejlődés jelei jól láthatóak a nyugat-borsodi régió településein szétnézve. Megújuló közintézményeket, új játszótereket, szép vendégházakat, teljes szélességében aszfaltozott belterületi utakat és településeket összekötő útszakaszokat látni Borsodnádasdtól Hidvégardóig. Ózdon egy világszinten ismert és elismert cég kezdte meg működését, és a gazdaságfejlesztési programnak köszönhetően több helyi cég is létszámbővítést és termékpaletta-bővítést tervez 2022-re. Riz Gábor országgyűlési képviselővel beszélgettünk a régióról, az eredményekről. 

 

A koronavírus a nyugat-borsodi régióhoz tartozó településeken is jelen volt 2021-ben, mégis mindenfelé építkezést és munkagépeket lehetett látni. A Covid nem szabott gátat a fejlődésnek? 

 

A világjárvány mindannyiunk életére kihatással volt az elmúlt esztendőben is. Családtagok, településvezetők, barátok távoztak közülünk, hiányuk mérhetetlen veszteség településeink számára. A koronavírus ugyan keretek közé szorított minket, de a kormányzati intézkedéseknek és a védőoltásoknak köszönhetően nem állította le teljesen mindennapi munkánkat. Fejlődtünk! 

 

Mit jelent ez a számok nyelvén, milyen tendencia látszik kirajzolódni? 

Több településen már növekedésnek indult a lakosságszám

– Riz Gábor

 

Csak a Magyar Falu Program keretében több mint 4 milliárd forint fejlesztési forrás érkezett településeinkre, és ez jól is hasznosult. Az önkormányzatok régóta várt beruházásokat tudtak megvalósítani, amelyeknek köszönhetően több településen megfordult az évek óta tapasztalt negatív tendencia. Vagyis: nem csökkent, hanem növekedésnek indult több településünk lakosságszáma. A fiatalok újra felfedezték a magyar vidék szépségét, lehetőségeit. Voltak, akik külföldről tértek vissza, mások az ország távolabbi, fejlettebbnek gondolt részéről költöztek ide. Óvodákat, bölcsődéket kellett építeni több településen, mert megnövekedett a gyermeklétszám. Mindezek mellett több fiatal saját vállalkozást indított. Vannak, akik kiváló minőségű kézműves termékeket állítanak elő, mások állattartásba kezdtek. Újra élet költözött a falvakba, és ez a közösségi élet erősödését is magával hozta. Ma már ismét készülnek olyan termékek, amelyek karaktert szabnak egy-egy településnek, és jó hírét viszik nemcsak a megyében, hanem országos szinten is.

Riz Gábor: újra élet költözött a falvakba, és ez a közösségi élet erősödését is magával hozta | Forrás: MN

Mikre gondol? 

 

Például a Trizsi Ízek szörpjeire és lekvárjaira, a borsodnádasdi molnárkalácsra vagy a Szuhavölgyi Családi Manufaktúra tejtermékeire, de hosszan lehetne még folytatni azon termékek listáját, amelyeket ma már nem csupán a falunapokon felállított alkalmi standokon találunk meg, hanem kereskedelmi forgalomban, a boltok polcairól is visszaköszönnek ránk. 

 

Ezek a fejlesztések bizonyára munkahelyteremtéssel is járnak, de nem nevezhetjük őket nagyfoglalkoztatóknak. 

 

Ez így van, de minden új munkahelyre szükségünk van, hiszen ezek egy-egy magyar család megélhetését segítik. És arról se feledkezzünk meg, bármennyire is furcsán hangzik: Magyarországon ma már munkaerőhiány van! Igaz, a kistelepülésekről nálunk is sokan a közeli vagy távolabbi városokba járnak dolgozni. Ezért is van szükségünk az olyan cégekre, mint a Wellis Magyarország Zrt., amely 3 milliárd forintos állami támogatással egy több mint 8 milliárd forint értékű beruházást hozott Ózdra. Világszínvonalú technológiát telepített az ózdi gyárába, és a vállalt 800 főből már több mint 500 fő foglalkoztatásának eleget is tett. 

 

Várható újabb fejlesztés a vállalkozástól? 

 

Igen, a cég a termékei előállításához használt gyártósorok telepítésével szinte egy időben kezdett neki az új logisztikai központjának, nem sokkal később pedig egy új raktárcsarnok építésének is. 

 

Mennyire várták, várják a helyiek az ilyen és ehhez hasonló beruházásokat, illetve mennyire felkészültek a kihívásokra? 

 

Az Ózdon és Ózd térségében élő emberek az elmúlt évtizedekben nem egyszer bebizonyították már, hogy tudnak és akarnak is dolgozni. Ezt örökölték a kohász, bányász őseiktől, a munka becsületét. 

 

Ha már a kohászatot említette, az ÓAM Ózdi Acélművek Kft. kapcsán is jelentős fejlesztésekről lehetett hallani. A korábbi döcögős termelés mennyire a múlté? 

 

Max Aicher úrnak nagyon sokat köszönhetünk. Ő a legnehezebb időkben is bízott az ózdi gyár dolgozóiban. Akkor sem engedte el a kezüket, amikor – finoman szólva – akadozott a termelésük. Ez ma már szerencsére a múlt. Az ÓAM folyamatosan termel, termékei a hazai és nemzetközi piacon is keresettek. Itt is igaz, amit az imént már említettem, hogy termékpalettájuk szélesítésén ­dolgoznak, hogy még nagyobb vevői kör igényét tudják kielégíteni. 

 

A magyar állam tulajdonrészt vásárolt a cégben, ez mit eredményezett? 

 

Még stabilabbá vált a működés. 

 

Attól mit várnak, hogy együttműködést kötöttek a Miskolci Egyetemmel?

 

Azt, hogy ez a partnerség a jövő szakembereinek képzésében és a fejlesztő-kutató munkában is előrelépést hoz. És ha már itt tartunk, az Ózdi Szakképzési Centrumot is meg kell említenünk, hiszen az ÓSZC tagintézményeiben is jelentős fejlesztések történtek annak érdekében, hogy a diákok a lehető legmodernebb eszközöket használhassák a tanórákon. Mindezek mellett a Palkovics László miniszter úr által éppen Ózdon, a Digitális Erőműben bejelentett Tudásközpont kiépítése is folyamatban van annak érdekében, hogy a szakemberképzést magasabb szintre tudjuk emelni. 

 

Számíthatunk 2022-ben újabb befektetők megjelenésére? 

 

Egy dolgot nem szabad elfelejtenie senkinek: egy új cég, vállalkozás idehozatala nem megy egyik napról a másikra. Számtalan tárgyalás, gazdasági számítások, helyszíni szemle előzi meg az örömteli bejelentést. 

 

És bizonyára a közút állapota sem mellékes… 

 

Persze, hogy nem. Éppen ezért fontos, hogy a Sajószentpétert és Berentét elkerülő útszakasz építése már megkezdődött, a Nagybátony–Borsodnádasd szakasz pedig már kiviteli tervekkel rendelkezik, tavasszal a borsodnádasdi szerpentinnél is megkezdődik a kapaszkodósáv kiépítése. Térségünk úthálózata egyébként sokat fejlődött. Gondolok itt például a Bükki-Hegyhát térségére, a Hangony-, a Bódva-, az Éger-völgyre. De említhetném a Ragály–Imola–Kánó szakaszt vagy Szuhafő, Dövény és Rudabánya térségét is. 

 

Azért nem dőlhetnek hátra! 

 

Persze, hogy nem. Az időjárás és a teherforgalom miatt ez az a terület, ahol mindig akad tennivalónk. 

 

A Wellis és az ÓAM fejlesztései Ózdon milyen egyéb fejlesztést igényelnek? 

 

Mindezek egy új közlekedési csomópont kiépítését is magával hozzák. A napi 150-200 kamion számára parkolókat kell kialakítani, a sofőrök számára pihenőhelyeket, mosdókat. Ennek tervezése az érintett cégek, a Magyar Közút és a helyi önkormányzat műszaki szakembereinek együttműködésében kezdődött meg. 

 

A koronavírus az egészségügyi rendszerre nagy terhelést rakott Ózdon és térségében is. Az egészségügyi dolgozókat mégis érte retorikai támadás. Mit gondol erről? 

 

Először is köszönetet szeretnénk mondani a háziorvosi rendelőkben és a kórházakban dolgozó orvosoknak, ápolóknak, asszisztenseknek, szakdolgozóknak. A védőnőknek, a szociális szférában dolgozóknak, a mentősöknek, hiszen mindannyian hatalmas alázattal, legjobb tudásuk szerint végezték munkájukat azért, hogy a betegek, a rászorulók a megfelelő ellátásban részesüljenek. Sajnos, valóban sokszor lehetett hallani feléjük irányuló nemtelen támadásokról. Ezért éreztem fontosnak, hogy amikor csak lehetőségem adódott, segítséget adjak számukra. Volt, hogy gyümölcslevet vittem nagy tételben az ózdi kórház dolgozóinak, máskor gyümölcsöt a megyei fenntartású idősek otthonába. Örömömre szolgált, hogy több vállalkozó is követte példámat, hiszen ez a fajta összefogás az, ami megmutatja egy település, egy térség erejét. 

 

A világ eseményeit figyelve okkal merül fel a kérdés: az egyházi közösségek erősödtek a térségben? 

 

Úgy érzem, hogy igen. A templomfelújítási programnak köszönhetően több templomunk megújult, ahogy az egyházi közösségi terek közül is jó néhány. Papjaink, lelkipásztoraink aktív szereplői a mindennapoknak, nem csupán a templomi szertartásokat tartják fontosnak, hanem az egyéb rendezvényeken való részvételt is. 

 

Mondjon egy példát, amely kedves önnek! 

 

Varbócon a Borház-tetőn elkezdődött egy hagyomány „Őrtüzek a nemzetért” címmel. Minden év június 4-én a tragikus trianoni békediktátumról emlékezünk meg egy őrtűz meggyújtásával. Ezen a rendezvényen Meleg Attila református lelkipásztor szokott szívhez szóló gondolatokat megfogalmazni. Első szóra elfogadta a meghívást, örömmel jött közénk, hisz jól tudja, hogy a lelki támaszra most nagy szüksége van a határ mindkét oldalán élő magyaroknak. De rajta kívül számtalan aktív, a helyi közösségekért sokat dolgozó egyházi személy él a térségünkben. Nagy köszönettel tartozunk mindannyiuknak, mert hitet és erőt adnak nekünk a mindennapok nehézségeinek leküzdéséhez. 

 

Jó szívvel gondol vissza a 2021-es esztendőre? 

A települések vezetői megtanultak csapatban gondolkodni

– Riz Gábor

 

Alapvetően igen. Ha a településeink fejlődését nézem, akkor úgy gondolom, nem lehetünk elégedetlenek. Épül, szépül a magyar vidék, a nyugat-borsodi térség. A települések vezetői megtanultak csapatban gondolkodni, így nagyobb projektek megvalósítása sem elérhetetlen cél már számunkra. Hiszem és vallom, hogy jó úton járunk, és bízom benne, hogy tovább tudjuk fejleszteni településeinket, hiszen: Nyugat-Borsod a mi otthonunk!

 

(A borítóképen: Riz Gábor)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában