Csökkent a fagyos napok száma Magyarországon

Hidegebbek voltak-e a telek évtizedekkel ezelőtt, mint manapság? Valóban gyakoribb volt régen a fagy és a hó, ahogy sokan halljuk, vagy emlékszünk? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Másfél fok, egy éghajlatváltozással foglalkozó tudományos ismeretterjesztő és tudatosságnövelő projekt szakértői csapata.

A globális és regionális éghajlati és klímamodellek, illetve meteorológiai állomások méréseinek adatforrásai felhasználásával készült elemzésből kiderül: nagyjából harmadával csökkent a fagyos napok száma az elmúlt körülbelül 120 évben Magyarországon, ez a tendencia pedig erősödni fog, ha nem mérsékeljük a klímaváltozást.

Felgyorsult a melegedés

A fagyos napok – amikor a napi minimum-hőmérséklet 0 Celsius-fok alá süllyed – éves száma az elmúlt 50 évben a legnagyobb mértékben az Északi-középhegységben csökkent, évtizedenként itt 5-6-tal kevesebb fagyos nappal kellett számolni. Az országos átlag ezzel szemben 3,8 napos csökkenés volt évtizedenként, ennek eredményeként a 2010-es évekre a számuk évi 80 alá esett.

A melegedés üteme az utóbbi egy-két évtizedben nőtt meg jelentősen, a múlt század elejétől ugyanis csak -1,6 nap/évtized volt a jellemző tendencia országosan. „Ennek oka, hogy az emberi tevékenységnek a XX. század első felében még nem volt annyira érezhető hatása az éghajlatra, és a globális tendenciákhoz hasonlóan térségünkben is a természetes változékonyság dominált” – olvasható az elemzésben.

Nem változott sokat

A szélsőségesen hideg viszonyokat jellemző évi minimum-hőmérséklet a fagyos napok számával szemben azonban gyakorlatilag nem változott, az utóbbi 50 évben csak összesen másfél fokkal nőtt meg országosan.

Magyarország egészét tekintve ez bár statisztikailag nem jelentős, kiugró értékek mégis látszanak bizonyos területeken. A Dunántúl néhány pontját leszámítva csak megyénkben fordult elő jelentősebb változás: A Bükk, Cserehát és a Zempléni-hegység egyes területein évtizedenként több mint fél fokkal nőtt az évi minimum az 1971 és 2020 közötti időszakban.

Erősödni fog a felmelegedés

Az elemzésből az is kiderül, hogy a melegedés üteme akár kétszeresen is növekedhet, ennek viszont nem érdemes túlzottan örülni. Míg ideiglenesen kedvező hatása van az enyhülő időjárásnak a hazai vegetáció nagy részére, a kártevők áttelelése is megkönnyebbült. Az energiafelhasználás pedig a rövidülő fűtési szezon által bár részben csökken, a vele járó forróbb nyarak a hűtési igényeket növelik, melyek elhasználhatják a télen megtakarított energiát, vagy meg is haladhatják annak mértékét. A mezőgazdaság is megszenvedheti a melegedést, a Másfél fok szerint ugyanis a megtermelt élelmiszerek mennyiségére lehet komoly hatással a klímaváltozás.

A kutatás szerint ezért részben az emberi tevékenység tehető felelőssé. „Ennek valahol még akár örülhetnénk is, hisz ha belőlünk fakad a probléma, akkor megoldást is tudunk rá adni” – írta küldetésükről a Másfél fok.

(A borítóképen: Az Északi-középhegységben csökkent legjobban a fagyos napok száma)