A létrejövő új iparágak otthona lehet Borsod

Új korszak kezdődött el a világgazdaságban, és ezeket az irányokat a világjárvány felgyorsította – vélekedik Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, akivel arról is beszélgettünk, milyen lehetőségei vannak Magyarországnak és benne Borsod-Abaúj-Zemplén megyének, hogy sikeresen meglovagolja a nemzetközi hullámokat.

A beruházásokért folytatott versenyben hogyan áll Magyarország?

Ez az új világgazdasági korszak egy igen nagy versenyt hoz el. Ez a verseny a globális gyártókapacitások újraelosztását jelenti. Ebben a versenyben az ország kifejezetten eredményesen vesz részt. Tavaly, amikor minden rossz megtörtént a világgazdaságban, a magyar gazdaság történetének legjobb évét élhettük át. Három rekord dőlt meg. Először is 1886 milliárd forintnyi beruházás indult meg kormányzati támogatással. A kommunizmus bukása óta soha ennyi ember – 4,7 millió – nem dolgozott még az országban. Az export is rekordot döntött, 110 milliárd euró fölé ment a magyar kivitel.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye miként vette ki a részét ebből?

Tavaly Borsod-Abaúj-Zemplénbe érkezett a negyedik legtöbb beruházás a megyék között. Tíz év alatt 17-ről 7 százalékra csökkent a munkanélküliség a megyében. Tavaly Borsodban 66 beruházás kezdődött meg a kormány támogatásával, 130 milliárd forint összértékben. Ehhez a kormány összesen 40 milliárd forintnyi támogatást adott és 32 ezer munkahely megvédésére nyílt lehetőség. Ez mind komoly eredmény.

Mennyire a keleti nyitás eredménye, ha egy orosz tulajdonú cég hazánkat választja?

A keleti nyitás egy következetesen véghez vitt és igen eredményes politikája a magyar kormánynak. Az elmúlt esztendők adatai ezt igazolják. Épp most egy orosz befektető Magyarországra érkezését jelenthettük be, azaz egyre több kézzelfogható bizonyítéka van annak, hogy gazdagodik az ország a nyitással. Ráadásul olyan gazdasági kapcsolatok jöttek, jönnek létre, amelyek a kölcsönösségen alapulnak, és mindkét fél profitál belőlük.

Az ukrán–orosz konfliktus beárnyékolhatja a gazdasági kapcsolatainkat ebben a relációban?

Nemcsak ebben a relációban, hanem összességében nehezebb, mert most valami hidegháborús pszichózis kezd kialakulni. Ez nagyon nem jó, rontja a pozíciókat. Azért is örülünk, ha párbeszéd van, mert az közelebb visz a megoldáshoz.

A versenyképesség kulcsszó a világgazdaságban. Hogy áll ebben az ország?

Azt gondolom, hogy a hazai kis- és közepes vállalkozások esetében az a megoldás, ha a termékeikre, szolgáltatásaikra hosszú távú keresletet tudunk generálni. Ez pedig úgy lehetséges, ha az itt nagyberuházásokat végrehajtó befektetők minél több hazai kis és közepes cég számára adnak lehetőséget a beszállítói láncukban. Mi erről rendszeresen tapasztalatot is cserélünk a nagyvállalatokkal. Az érdekek egyébként egybe is esnek, hiszen – erre a járvány is ráerősített – minél rövidebb egy beszállítói lánc, annál hatékonyabb. Ennek segítésére van saját programunk is.

Ön szerint milyen kitörési pontjai vannak Borsod-Abaúj-Zemplénnek?

Annak ellenére, hogy nagyon jelentős ipari hagyományai vannak, a rendszerváltás után ez a megye le volt sajnálva. A most a világban zajló ipari forradalom nagymértékben épít a tradíciókra. Hogy a megyének komoly ipari tradíciói vannak, hatalmas segítség abban, hogy a létrejövő új iparágak – elektromosautó-ipar és az azt kiszolgáló iparágak – itt tapadjanak meg.

(A borítóképen: Szijjártó Péter: a keleti nyitás egy következetesen véghez vitt és igen eredményes politikája a magyar kormánynak)