Törekvés és lelki kívánalom eljutni az égiekhez az építészeten keresztül is

A Hernád mellett elég sok olyan ősi település van, ahol a mai ember csak átrohan, és nem nézi meg a hely értékeit. Ő is így volt ezzel, mindig csak átutazott Hernádkakon, ha a munkája Tokajba vagy Sárospatakra szólította – mondta Rudolf Mihály, a Hadas Műterem Kft. ügyvezetője, vezető tervezője.

Adakozásból épült az első

Az építésznek nem volt a településen korábban munkája, de a környéken több projektben is részt vett.

Mike Martin, Hernádkak lelkésze kereste meg a tervezőirodát 2016-ban a templom felújítása miatt. Abban, hogy rájuk esett a választás, szerepet játszhatott, hogy a Sárospataki református templom rekonstrukcióját is ők tervezték. Továbbá az avasi templom és Deszkatemplom felújításán is dolgoztak – tudatta a vezető tervező. Hozzátette: mihelyst megszólították, elkezdett a szakkönyvekben kutatni a református templomok építészetéről. Talált magyarországi egyházi épületekről egy 1942-ben íródott könyvet, amelyben újként említik az 1938-ban Hernádkakban épült templomot. Az épület elődje valószínűleg egy parasztház lehetett hozzá épített haranglábbal. A helyi emberek és Amerikába, Clevelandbe költözött magyarok adták össze a templomhoz szükséges pénzt, és maguk építették fel az első igazi templomot.

A mennyország felé

Az épület adottságait számba véve, feltérképezve vált világossá, hogy mi az, ami hangsúlyos.

Isten házának van egy déli bejárata, építésznyelven portikusza, déli tornya, szimmetrikus elrendezése – sorolta az építész. De a helyszínelésen a templom állapotát, állagát, a repedéseket a falakon és az építmény hangulatát, belső tereit is meg kellett figyelni. Azt tapasztalta, hogy az ablakok illesztésénél csorgott a víz. A tornyot és a padlást is szemügyre vette, ahol látható volt egy függesztett álmennyezet, boltozat. A magas boltozat a templomokban kiemelt szerepet kap, hiszen a mennyboltot jeleníti meg. A református egyház építészetében azonban használnak egyenes mennyezetet is, ahol a festett kazettás mennyezettel kinyitják a mennyország felé a teret.

A legkisebb falusi templomban vagy egy katedrálisban egyaránt az a jellemző, hogy ha oda belép az ember, akkor megszűnik a kinti világ. Olyan térbe érkezünk, ahol elcsendesedünk és imádkozunk. A templomépítők már kétezer éve tudják, hogy van állandóság és növekedés, fejlődés is egyben, amit meg kell jeleníteni. Törekvés és lelki kívánalom, hogy eljussunk az égiekhez az építészeten keresztül is. Ahogyan még a lakótelepen élő gyermekek rajzaiban is megjelenik a magas tető, a füstölő kémény meg a királykisasszony jellegzetes ruhája, ugyanúgy megjelenik a vágy mindenkiben a hagyományos magas tetős épület iránt, ahol megnyugodhat – vélekedett az építész.

A maiak is törekednek a hagyományokra, de más minták alapján. Régen például mindig körbekerítették a templomokat, ez szokás volt. Ennek a templomnak az esetében is igaz ez, a felújítás alkalmával azonban a kerítést elbontották, és a kertet megnyitották. Ez Szűcs Gábor táj- és kertépítész munkája, mely folyamatban van, de még nincs kész teljesen. Viszont az egység úgy lesz teljes, ha a templom belseje, külseje és környéke is illeszkedik majd stílusában egymáshoz. Az építészszakmában akkor van siker, ha végül minden összeér – hangsúlyozta a tervező. A belső terek felújításának terveit bár ők is elkészíthették volna, mégis örül annak, hogy végül Bunyik Emese belsőépítészeti tervei valósultak meg – tudatta Rudolf Mihály. A fiatal építész félretette a beidegződéseket, és újragondolta a hagyományokat, ami különleges végeredményt hozott.

Ahol bemegyünk a templomba, a bejárat mindig fontos, hiszen az a határvonal a kint és bent között, vagyis a profán és szent közt – fogalmazott az építész. Korábban volt egy hozzáépített előtető a bejárat fölött, amelynek funkciója az volt, hogy a híveket megvédje az időjárási tényezőktől. Azonban az nem volt igazán megfelelő építészeti szempontból, nem illeszkedett stílusában az épülethez. A déli tornyos, magas épület bejáratát az előtető szűkké tette. Mindenképpen le kellett bontani. A templomon kívül és belül is jón oszlopok vannak, ezeket láttatni kell, nem szabad eltakarni, ez fontos szempont volt a tervezésnél – emelte ki az építész. Az oszlopok továbbá a falpillérek lezárásaként is funkcionálnak. Elhatározta a tervezésnél, hogy süttői kőtömb tartja majd az új előtetőt.

A felújítás tervei 2016- ban készültek el, de még a munkálatok megkezdése előtt, 2017-ben a reformáció 500 éves évfordulójára emlékművet, obeliszket tervezett a templom kertjébe, amelyre szintén a lelkésztől kapott felkérést.

Végül az elképzelést egy szobrászművész alkotása váltotta valóra, mely a bejárattól néhány méterre áll azokkal a sírokkal szemben, amelyek közvetlenül a templom mellett vannak. Hiszen valamiért az ott nyugvó emberek közel álltak a helyi református egyházhoz. Így végeredményben az építészeti tervezőmunka a külső rekonstrukcióban látszik meg. A bejárat, a nyílászárók, fedések, repedések eltüntetése, a templom külleme – tudatta Rudolf Mihály.

Új színben

Korábbi sok száz éves hagyomány volt, hogy barokk sárgát használtak a templomok falainak festésére, ami inkább a katolikus egyházra volt jellemző. A reformátusok jobban szeretik a fehér színt. A tisztaságot és egyben a kontrasztot jelenti a lelkész fekete palástjával szemben – mondta az építész. Ez a templom sárga és fehér színű volt, ezért úgy döntöttek, hogy legyen kívül-belül egységesen fehér. Messziről is hirdesse azt, hogy itt egy református templom áll.

(A borítóképen: Rudolf Mihály Hernádkak református temploma előtt)