Minőségi élet, népességmegtartás a cél

Az előző uniós fejlesztési ciklushoz képest 12 milliárd forinttal több pénzt kapott Borsod-Abaúj-Zemplén megye, vagyis ennyivel nőtt a TOP Pluszból a településeink fejlesztésére fordítható összeg a 2021-2027-es időszakban – tudtuk meg Bánné dr. Gál Boglárkától, a  megyei közgyűlés elnökétől.   Mint elmondta, a települési önkormányzatok igényeinek tavalyi felmérését követően „versenyképes megyére” 78,08 milliárd forintot, „klímabarát” megyére 12,1 milliárd, „gondoskodó” megyére pedig 46,8 milliárd forintot fordíthatnak a következő ciklusban.

Milyen kihívások elé állította a koronavírus-járvány és az azt kísérő gazdasági visszaesés a megyét? Milyen eszközökkel lettek úrrá a negatív hatásokon?

A koronavírus-járvány továbbra is komoly kihívás elé állítja az egész világgazdaságot. Ma még nehéz megmondani, mely folyamatok a járvány következményei, és melyek nem. Többek között a Megyei Foglalkoztatási Paktum is figyelemmel kísérte a foglalkoztatásra is hatással lévő gazdasági folyamatok alakulását. Viszont vannak tények, amelyek nem tendenciák. Ilyen például az egy főre jutó GDP növekedésben megyei szinten bekövetkezett visszaesés. (Az egy főre jutó GDP az országos átlag 60 százaléka volt 2010-ben, míg 2017-18-ban 73-74 százalék. Ez a pandémia miatt 2019-ben 68 százalékra esett vissza). A munkanélküliségi ráta 2010-2019 között folyamatosan csökkent megyénkben. Ha nem következik be a világjárvány, vélhetően alacsony szinten stagnált volna 2020-ban is. A megye legjobb adata éppen a járvány előtti utolsó negyedévben – 2019-ben – látható, amikor 4 százalék alá csökkent a munkanélküliek aránya, ez 2020-ban 5,2 százalék volt. A megye néhány ágazatában, illetve térségében (jellemzően ipari központokban) jelenleg is munkaerőhiány van, így nagyon fontos a munkaerő mobilitásának erősítése, hogy a hátrányos helyzetű területekről minél egyszerűbben, hatékonyabban munkába juthassanak az eddig nem mobilizálható munkavállalók. A járvány által megyénkben leginkább sújtott ágazatok a szállítmányozás, logisztika, ami főként annak köszönhető, hogy Borsod-Abaúj-Zemplénben jelentős autóipari beszállító vállalatok működnek, és az autóiparban a globális termelési láncok megszakadtak. Emellett nagy veszteség érte a turizmust is, amely gyakorlatilag leállt a járvány idején. A járvány okozta kihívásokra a Magyar Kormány különböző gazdaságélénkítő, fejlesztő programokkal, konstrukciókkal, támogatásokkal válaszolt. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásaiból a 2014-20-as időszakban az önkormányzati tulajdonú üzleti infrastruktúra, így iparterületek, ipari parkok, technológiai parkok fejlesztésére 13 milliárd forintot fordított, a gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztésre 6 milliárd forint forrást különített el, ugyancsak a TOP keretén belül. Továbbá 26,5 milliárd forinttal támogatta a TOP Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztési intézkedéseken keresztül, és 7,7 milliárd forint támogatást fordított foglakoztatás növelést célzó megyei és helyi együttműködésekre. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) támogatások jelentős része közvetlenül a KKV szektor fejlődését segíti. Közel 2 és félezer nyertes pályázat útján 123 milliárd forint forrás érkezett Borsod-Abaúj-Zemplén megye területére. Ezek a források a megyei önkormányzat hatáskörébe utalt forrásokkal együtt nyújtottak és nyújtanak hathatós segítséget. A jövőbe kitekintve: a TOP Plusz 2021-27 közötti fejlesztési ciklusban több mint 40 milliárd forint fordítható majd a KKV szektort érintő, közvetetten helyi gazdaság, infrastruktúra és településfejlesztésre, valamint települési szolgáltatások fejlesztésére.

Milyen - hosszabb távon - pozitív hatásokat eredményezett az előző uniós ciklus Terület és Településfejlesztési Operatív Programja Borsod-Abaúj-Zemplén megye számára?

Hat cél fogalmazódott meg: a gazdasági versenyképesség javítása, munkahelyteremtés és innovációs tevékenységek ösztönzése, a helyi társadalom munkaerőpiaci igényekhez történő alkalmazkodóképességének javítása, a munkaerőpiaci központok elérhetőségének javítása, az egyedi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása, az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése, környezeti állapot és környezetbiztonság javítása. Borsod-Abaúj-Zemplén megye rendelkezett országosan a legnagyobb forráskerettel a 2014-20-as időszakban, 93,05 milliárd forinttal, amelynek időarányos felhasználásával az ütemterv szerint haladunk. Néhány mutatószám, amely a TOP forrásfelhasználást jellemzi megyénkben: 14,9 milliárd forintból 100 bölcsőde és óvoda újult meg 5 év alatt. Orvosi rendelők és egészségügyi szolgáltatások fejlesztésére 3 milliárd forintot fordítottunk. 161 kilométerrel növeltük a megyei kerékpárút-hálózat hosszát. 200 focipályányi új iparterületet alakítottunk ki a gazdaság további fejlesztéséhez. A TOP zárása 2023-ban lesz, akkor lehet végleges mérleget készíteni.

Mennyiben más az elkezdődött új uniós ciklus?

Összehasonlításul, az előző fejlesztési ciklushoz képest 12 milliárd forinttal több, vagyis ennyivel nőtt a TOP Pluszból a településeink fejlesztésére fordítható összeg a 2021-2027-es időszakban. A települési önkormányzatok igényeinek tavalyi felmérését követően „versenyképes megyére” 78,08 milliárd forintot, „klímabarát” megyére 12,1 milliárd, „gondoskodó” megyére pedig 46,8 milliárd forintot fordíthatunk. A versenyképes megye tárgykörben lehet majd pályázni helyi gazdaság- és turizmusfejlesztésre, vagy belterületi utak fejlesztésére, a „klímabarát megye” az önkormányzatok energetikai fejlesztésére, a „gondoskodó megye” a foglalkoztatási együttműködésekre, gyermeknevelést támogató egészségügyi és szociális beruházásokra biztosít majd forrást.

Melyek a legfontosabb fejlesztési irányok a megye számára?

Borsod-Abaúj-Zemplén megye – többek között – a következő célokat kívánja elérni a TOP Pluszból: a megye népességmegtartó képességének növelése, a lakosság életminőségének javítása, valamint korszerű és fenntartható infrastruktúrára épülő versenyképes gazdaság kialakítása. Nagy hangsúlyt kap a megújuló energiatermelés és -felhasználás növelése, ezzel párhuzamosan a károsanyag kibocsátás csökkentése, valamint a megye természeti adottságaira, hagyományaira épülő átfogó turisztikai-gazdasági fejlesztés. A tervezett megyei keretösszeg valamivel több mint 137 milliárd forint, amely magába foglalja Miskolc megyei jogú város fejlesztési forrásait is. Komplex fejlesztési programjában Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározta jövőképét. Azon dolgozunk, hogy 2030-ra Borsod-Abaúj-Zemplén megye olyan hellyé váljon, amelyet gyermekeink, unokáink szívesen választanak lakóhelyül, ahol otthonra találnak a fiatalok, a családok, ahol a magas képzettségű fiatal szakemberek maradnak, de ha esetleg mégis elmentek, visszatérnek. A TOP Plusz forrás megfelelő felhasználásával ezen céljaink megvalósulását segítjük.

Miként segíti a megyei önkormányzat a megye településeit az eredményes pályáztatásban?

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat „A 2021-27 tervezési időszak stratégiai és projektszintű előkészítése Borsod-Abaúj-Zemplén megyében” (PEA) című pályázat keretében 25 projekt tervezési és előkészítési feladatait vállalt. Ennek megvalósítását egy, a megyei önkormányzaton belül működő Tervező iroda létrehozásában láttuk. Ezért meghatároztuk a Tervező iroda működéséhez szükséges szakemberek összetételét, az eszközöket, tervezőprogramokat. A pályázati forrás segítségével az eszközöket beszereztük, és a szükséges munkaerőt felvettük, és 2021. február 1-jén a tervező iroda megkezdte működését. Tevékenységeink között magas- és mélyépítési feladatokat látunk el, valamint komplex tervezési szolgáltatást nyújtunk, a koncepcióterv készítésétől kezdve, az engedélyeztetésen át, végül a kiviteli terv készítéséig. Szakembereink között megtalálhatóak építészmérnökök, szakági tervezők, köztük gépész-, elektromos-, gyengeáram- és statikus tervező, valamint közműtervező mérnök. Két fiatal kolléganőnk geodétaként saját mérőeszközeinkkel segíti a tervezők munkáját. Kollégáink között van sok tízéves tapasztalattal rendelkező mérnök, valamint pályakezdő mérnök is, lehetőséget adva ezzel a fiataloknak, kihasználva a nagy tapasztalattal rendelkező munkatársaink tudásátadását. A tervező iroda működéséhez szükséges infrastrukturális háttér a pályázati forrásnak köszönhetően rendelkezésre áll, nagy teljesítményű számítógépek, tervező szoftverek, tervnyomtatók teszik lehetővé a színvonalas tervdokumentációk előállítását. A tervező iroda szolgáltatásai rendkívül népszerűek az önkormányzatoknál.

A megye egyik legégetőbb problémája az elvándorlás. Milyen eszközökkel igyekeznek fellépni a jelenség ellen?

A megyei önkormányzat prioritásként kezeli a helyi közösségek fejlesztését, mely a települések népességmegtartó erejének alappillére. Ezt hivatott előre mozdítani az „Identitás erősítése Borsod-Abaúj-Zemplén megyében” című TOP-os program, mely egyik legfontosabb célja a társadalmi aktivitás és együttműködés élénkítése, a térséghez kötődés erősítése. A projekt során megvalósuló programok egyértelmű célja, hogy fejlessze a megye területén élő közösségek tagjainak egymás iránti felelősségtudatát, erősítse a helyi identitást, valamint a településhez, településrészekhez, térséghez való kötődést és ezzel csökkentse a térségre kifejezetten jellemző elvándorlást, mely célok elérését segítik a projektben megvalósítani tervezett közösségi akciók, tevékenységek, rendezvények, események, a megyei identitás és imázsfejlesztési, klímavédelmi, megyei ifjúsági, megyei bűnmegelőzési programok. 2022 őszéig 350 olyan programot valósítunk meg, melyek minőségi változást hoznak a közösségi életbe. Ebben konzorciumi partnereink is a segítségünkre vannak: a projekt megvalósítását a BORA 94 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség, és a PROMISE Egyesület munkatársaival közösen bonyolítjuk le. A programok során összesen 5660 főt tervezünk elérni. A projekt során olyan identitást erősítő programok valósulnak meg, mint például a Megyei Identitás Roadshow, ami egy főzőverseny, mely 24 településen valósul meg megyeszerte. A legjobbnak bizonyuló csapat pedig abban a megtiszteltetésben részesül, hogy receptjével együtt bekerül a megye első képes szakácskönyvébe. A megyei önkormányzat tudja, a jövő a fiataloké, így a projektben helyt kapott a Megyei Ifjúsági Program is, melynek legfőbb célja az ifjúság helyben tartása. Aktív, gondolkodó, véleményt formáló fiatal generációt szeretnénk kinevelni, akik nemcsak meg mernek szólalni, de ki is tudnak állni önmagukért. Éppen ezért – a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetével karöltve – kerestük, és most már kijelenthetem, meg is találtuk azokat az agilis fiatalokat, akik Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Ifjúsági Tanácsát alkotják. Mivel tudjuk, hogy a 21. században fontos a design, ezért új, modern megyei arculat létrehozásán is dolgoztunk, mely összefog és egységesít minden résztvevőt. Olyan stílust, logót alakítottunk ki, mely egyaránt megjelenhet helyi termékeken, a közösségi médiában, és reklámanyagokon is. Az új imázs megalkotásának egyik legfontosabb eleme az identitásunknak és küldetésünknek megfelelő arculati szín meghatározása volt. Tudtuk, hogy elsődleges színünknek méltóságot, büszkeséget, becsületet, erőt, a múltunk iránti tiszteletet és a jövő iránti nyitottságunkat egyaránt sugároznia és kommunikálnia kell. Meghatározásakor történelmi, heraldikai áttekintést is végeztünk, mely során kiderült, hogy több szín volt jelen a megye területén használatos heraldikai elemekben, de a két fő szín a vörös és a kék, így az elsődleges színünk létrehozásához ezt a két színt elegyítettük, aminek eredményként a bíbort kaptuk, mely méltó a korábban felsorolt és elvárt jellemzőkhöz. Megvalósul továbbá a projekt során a Megyei Bűnmegelőzési Program, a Klímavédelmi Roadshow, a Társadalmi Szervezetek Fóruma és Szűrőnapokat is szervezünk.

Mit tesznek a légszennyezettség csökkentése és levegő minőségének javítása érdekében?

A megye 16 városában 24,5 milliárd forintból zöldültek ki terek, parkok, sétautak. A közúti fejlesztések mellett meg kell említeni a tervben lévő vasúti fejlesztések közül az egyik legjelentősebbet, amely a Kassa-Miskolc közötti gyorsvasút-fejlesztésének jövőbeni terve. Erről idén nyáron együttműködési megállapodást írtunk alá a Kassa Megyei Önkormányzattal, amely megvalósulását követően jelentősen csökkentheti majd a két megyeszékhely között a vasúti teher- és személyszállítás menetidejét, és környezetvédelmi szempontból is jelentős beruházás lehet. A tiszta és megújuló energiákra való törekvés nagyobb szerepet kell, hogy kapjon, az energiahatékonyság is egyre inkább előtérbe kerül. Ez mind kedvező hatással bír az energia-szolgáltatásra, a közlekedésre, az építőiparra és a feldolgozóiparra is, így ezeken a területeken is jelentős zöld beruházások, fejlesztések várhatók.

A Gazdaság-Újraindítási Akcióterv keretében az idei év második felétől indul meg Magyarország klímavédelmi céljaival összhangban a zöldenergia és a körfogásos gazdaság felépítése, valamint a magyar gazdaság teljes digitalizációja. A tiszta és megújuló energiákra való törekvés nagyobb szerepet kell, hogy kapjon, az energiahatékonyság is egyre inkább elő-térbe kerül. Ez mind kedvező hatással bír az energia-szolgáltatásra, a közlekedésre, az építő-iparra és a feldolgozóiparra is, így ezeken a területeken is jelentős zöld beruházások, fejlesztések várhatók.

Fontos céllá vált a szenes energiatermelés kivezetése. Hogyan képzelhető el ez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében?

Az Európai Szén- és Lignit Szövetségbe a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 2014-ben lépett be egyedüli magyar tagként. Korábban a brüsszeli székhelyű szervezet legfőbb célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a szénkészletek energiaellátás biztonságban játszott szerepére, figyelembe véve mind a gazdasági, mind az egyre fontosabbá váló környezetvédelmi szempontokat. A szövetség 20 európai ország érdekképviseleti csoportosulása, amelyben széntermelők, importőr szövetségek, energetikai vállalatok és kutatóintézetek vesznek részt. Az Európai Bizottság 2019 decemberében elfogadott Európai Zöld Megállapodás dokumentumának klíma,- valamint környezetvédelmi célkitűzéseinek fényében az EURACOAL ma már aktívabban kíván hozzájárulni a széniparban és szénszektorban szükséges előremutató változtatások menedzseléséhez is. A megyei önkormányzat az EURACOAL Szövetségben betöltött szerepében tud hozzájárulni a hazai dekarbonizációs feladatok sikeres végrehajtásához.

A megye számtalan helyi és országos szinten is jelen lévő értékkel rendelkezik. Milyen alapelvek alapján kezelik az értéktárat? Hogyan kapacitálják a helyi önkormányzatokat, hogy az eddigieknél is nagyobb figyelmet fordítsanak ezekre?

2013. július 11-én a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése létrehozta a megyei értéktárat, egyúttal megalapította a Megyei Értéktár Bizottságot, melyek küldetése Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyedülálló kincseinek felkutatása és továbbörökítés az utókor számára. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság különös figyelmet fordít a megyei értékek gyűjtésének, népszerűsítésének, megismertetésének, megőrzésének és gondozásának támogatására. Az alapítás óta eltelt évek tapasztalatai és a csaknem 250 értéktárba felvett megyei érték azt mutatja, hogy egyre több település szeretné helyi kincseit a vidék legjobbjai között tudni, hiszen a megyei értéktár tagjának lenni presztízsértékű. A törvényi szabályozásnak megfelelően, a megyei értéktár 8 szakterületi kategóriában gyűjti és rendszerezi a különböző településekről beérkezett javaslatokat: agrár- és élelmiszergazdaság, egészséges életmód, épített környezet, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, természeti környezet és végül a turizmus és vendéglátás.

Megyénk 358 településének lakói 2 világörökséggel (Aggteleki-karsztvidéket és a Tokaji Történelmi Borvidéket) és 7 hungarikummal (matyó népművészet, hollóházi porcelán, Vizsolyi Biblia, Kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra, tokaji aszú, Aggteleki- és Szlovák karszt, Kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra) is büszkélkedhetnek. A megye 3 nemzeti parkot (a Hortobágyi, a Bükki és az Aggteleki Nemzeti Parkot), 6 tájvédelmi körzetet (pl.: Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet, Hollókői Tájvédelmi Körzet) és 17 természetvédelmi területet (például a Megyerhegyi Tengerszem, a Füzérradványi Park, a Szomolyai Kaptárkövek) érint.

2019-ben állandó kiállítást hoztunk létre a Megyeháza Díszterme előtti aulában, ahol tematikusan kiállíthattuk és bemutathattuk értékgazdagságunkat, sokszínűségünket, közkinccsé tehettük már-már elfeledett maradandó értékeinket, az itt élő emberek találékonyságát, hozzáértését, hagyományait, amelyekre méltán lehet büszke a megye lakossága. 2020-ban állandó kiállításunk mellett sikerült összeállítanunk egy vándorkiállítást is, melynek célközönsége az általános iskolások és a középiskolások fiatalok voltak. A XXI. század legfontosabb és leggyorsabb információforrása a közösségi média. Sokkal nagyobb teret hódítanak a néhány perces videók, mint a kiadványok, könyvek, vagy cikkek. Hamarabb kattint rá és pörget végig a XXI. század embere egy-egy néhány perces videót, mint olvas el egy pár oldalas kiadványt, vagy akár egy tartalmas cikket. Így a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság 2021-ben – idomulva a mai világ keresletére – videós anyagot készíttetett, mely összefoglalja és bemutatja Borsod-Abaúj-Zemplén megye értékeit. A videófilmben bemutatásra kerültek a megyénkben található hungarikumok és kiemelkedő nemzeti értékeink, valamint a megye gasztronómiai kultúrájával ismerkedhet meg az érdeklődő. A film megtalálható Borsod-Abaúj-Zemplén megye hivatalos Facebook-oldalán, és YouTube-csatornáján.2014-ben az a megtiszteltetés ért, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság vezetésével bíztak meg. Azóta céljaink mit sem változtak: megőrizni művészetünket, egyedülálló népi hagyományainkat, megismertetni a nagyvilággal és átadni az utókor számára. Ehhez azonban folytatni kell elődeink kitartó és áldozatos munkáját, hogy a felnövekvő generációk képesek legyenek megérteni és megbecsülni azokat az értékeket, melyeket őseinktől kaptunk. Tehetjük mindezt egészen apró lépésekkel akár egy családon belül is, oly módon, hogy gyermekeinkkel közösen felkeressük megyénk nevezetességeit, hagyományőrző rendezvényeit, illetve nagyobb léptékben egy megyei önkormányzatnál, ahol lehetőségeinkhez mérten támogatjuk, felkaroljuk az értékmentő közösségek munkáját.

A megye számára mindig fontosak voltak a külföldi, külhoni testvérmegyei kapcsolatok. Hogyan ápolja ezeket a megyei önkormányzat, milyen kölcsönös hasznot remél ezen kapcsolatok révén? Van-e bővítési stratégia?

A regionális és helyi szintű baráti kapcsolatok a nemzetek közötti együttműködés nélkülözhetetlen részét képezik és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat számára mindig is kiemelt jelentőséggel bírt a megannyi együttműködési lehetőséget magában rejtő partnermegyei összeköttetések kialakítása, melynek eredményeképp ma elmondhatjuk, hogy a megye évtizedekre visszatekintő nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Az európai színtéren több szlovákiai és lengyel, valamint német, ukrán és orosz partnerrel, Erdélyből Hargita megyével dolgozunk együtt gazdasági, társadalmi és kulturális téren, és nagyon büszkék vagyunk kínai kapcsolatainkra is. A közös eredményeket, a közös munka terét és lehetőségeit természetesen befolyásolja a földrajzi távolság és a bevonható erőforrások különbözősége, de azt gondolom, hogy a gazdasági és kulturális együttműködés területei azok, ahol meg lehet találni a minden fél számára előnyös elképzeléseket. Partnerségi kapcsolatainkat lehetőségeinkhez mérten szeretnénk tovább erősíteni, szélesíteni, megannyi ötlettel megtölteni a gazdasági és kulturális együttműködés terén, és az új partnerek keresésére is nyitottak vagyunk. A lehetséges közös együttműködési pontokban Magyarország mindenkori kormányának külpolitikai irányvonalai iránytűként szolgálnak.

(A borítóképen: Bánné dr. Gál Boglárka: „Prioritásként kezeljük a helyi közösségek fejlesztését, mely a települések népességmegtartó erejének alappillére”)