Szülők, figyelem! Online se engedjék el gyerekeik kezét!

Egyre nagyobb szerephez jutnak az okostelefonok a gyerekek életében is, és egyre fiatalabb korban. Tavaly már majdnem kétszer annyi 7-8 évesnek volt mobiltelefonja, mint 2017-ben – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) reprezentatív kutatásából, melyet a Psyma készített a hatóság megbízásából két­ezer 7 és 16 év közötti gyerek, valamint szüleik megkérdezésével. A kutatás arra is rávilágít, hogy három év alatt a 7-8 évesek körében csaknem a duplájára nőtt a telefonnal rendelkezők aránya, 14 százalékról 24 százalékra emelkedett.

Mindennapi technológia

A gyerekek többsége legalább két évtizede úgy nő fel, hogy azt látja, hogy a szülei és a körülötte lévő felnőttek telefonon keresztül bonyolítják le az életüket, sőt már a játékboltokban babamobil is kapható. A digitális oktatással pedig az okoseszköz a mindennapok részévé vált. Nem csoda, hogy a magyar tízévesek többségének már van mobiltelefonja, ami a kutatás alapján egyre inkább okostelefon, havidíjas és mobilnet-előfizetéssel.

Anna 15 éves miskolci középiskolás, két okostelefonja van. Az egyik nyilvános, a másik számát csak a barátai és a szülei, illetve testvére és a rokonai ismerik, mert úgy érzi, hogy gyakran zaklatják, amivel nem tud mit kezdeni.

– Az osztályban mindenkinek van okostelefonja – mondja, és hozzáteszi: van, akinek több is. A suliban sok házi feladatot ezzel kell megoldanunk. Én a mobilomon keresztül tartom a kapcsolatot mindenkivel, így szerzek információkat, már nem is tudnék meglenni nélkülük, mindig nálam vannak. Az viszont nagyon kiborít, hogy állandóan muszáj a neten lógnom, hogy válaszolni tudjak, ha jön egy üzenet, még akkor is, ha cikiznek, vagy ha ismeretlenek hívnak. Ezért is van kettő.

Online ártalom

Az okoseszközök korai használatával a gyerekek a net ártalmas hatásaival is korán találkoznak, és a kutatás szerint a közösségi médiában jelen lévő tízévesek száma megháromszorozódott. S bár egyre óvatosabbak a gyerekek: az e-mail-címet, iskolanevet vagy telefonszámot is egyre kevesebben teszik nyilvánosan megismerhetővé, mégis a 11 és 16 évesek között három év alatt a duplájára nőtt azoknak az eseteknek az aránya, amikor egy idegen igyekezett kapcsolatba lépni velük. A 13-14 évesek negyede, a ­15-16 évesek csaknem harmada tart kapcsolatot olyan „ismerősökkel”, akiket soha nem látott. Az ismeretlenek által megkeresett gyerekek fele szembesül online ártalommal, negyedük pedig konkrét jogsértéssel – hívták fel a figyelmet. Ezekről a kérdésekről beszélni kell a gyerekekkel, még mielőtt konkrét eset okozna bajt. Közösen át kell gondolni a lehetőségeket (kinek szólhatnak, mit tehetnek, ha bántják őket, vagy ha azt látják, hogy valakit bántanak), tanácsolja Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány vezetője a médiahatóság szülőknek szóló, megújult gyerekaneten.hu információs oldalán a probléma megelőzéseként.

Ha aktívabb, hatékonyabb

A felmérés szerint a magyar szülők nagyjából harmada választ passzív stratégiát a gyermeke digitális életében, vagyis nem tilt, nem korlátoz, nem ellenőriz és nem is beszélget a netes tapasztalatokról, pedig az aktív stratégiát alkalmazó szülők gyermekei jóval tudatosabb döntéseket hoznak a neten, mint a passzív viselkedést mutatók. Ez a kutatás biztató eredménye is: a szülők aktív érdeklődése gyerekeik online tevékenysége iránt mérhetően csökkenti a fiatalokra leselkedő online kockázatokat.

Fegyverneki Gergő digitálispedagógia-szakértő gyereka­neten.hu oldalon olvasható, szülőknek szóló javaslata a többi közt az, hogy online se engedjék el gyerekeik kezét: éljenek a szülői felügyelet lehetőségével, használják a szűrőprogramokat, próbáljanak tájékozódni a netes jelenségekről, hogy megfelelően reagálni tudjanak a gyerekekkel történtekre, kütyüzzön közösen a család, hiszen így olyan bizalmi légkör alakulhat ki, ahol tanulhatnak egymástól a generációk, a szülő pedig digitális példát mutathat.

Deliága Éva gyermekpszichológus azt ajánlja, ha a gyermeknél olyan pszichés tünetek jelentkeznek, mint alkudozás, dühroham, unatkozás, agresszív viselkedés, elmerülés a fantáziavilágban, akkor érdemes lehet átgondolni a képernyőidőre vonatkozó otthoni szabályokat a gyerek harmonikus fejlődése és a nyugodtabb családi légkör érdekében.

(A borítóképen: Jó ötlet a családi, közös kütyüzés, tanulhatnak belőle egymástól a generációk)