Szeleta Park Látogatóközpont: ezért terveztettek új épületet

Még nem rendelkeznek információval, így nem tudnak arról nyilatkozni, tudják-e támogatni a Miskolcért Másképpen civil fórum kezdeményezését, válaszolta lapunknak Rónai Kálmánné.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatóját azért kerestük, mert mint megírtuk: egy miskolci civil csoport szeretné elérni, hogy a csanyiki Szeleta látogatóközpont megépítése mellett a korábbi épületet is újjáépítsék. A fejlesztendő rész Miskolc közigazgatási területén helyezkedik el, de az egri központú Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonában van.

A városháza hallgat

„2016 óta folyik a Szeleta Park Látogatóközpont beruházásának előkészítése, és örömmel tölt el, hogy a pályázati és közbeszerzési eljárások lefolytatása után, a kivitelezési szakaszban megélénkült az érdeklődés”, írta kérdéseinkre adott válaszlevelében az igazgató. Hangsúlyozta, csak akkor tudnak a civilek kéréséről nyilatkozni, ha megismerik annak lényeges elemeit. Hozzáfűzte, a tervezési fázisban meghatározó volt, hogy „a bejárati organikus kapuépítmény előtt tisztelegve az alapokat és a lábazati szintet az általuk terveztetett beruházás megőrizze”.

A Bükki Nemzeti Park igazgatósága nemrég rakta le ünnepélyes keretek között a Herman Ottó Emlékparknál épülő Szeleta látogatóközpont alapkövét, az épület 2,2 milliárd forintos uniós és állami beruházás keretében valósul meg. Az épület tervei függetlenek a korábbi, emblematikus épületkomplexumtól – az Taba Benő munkája volt –, de mint ahogy Rónai Kálmánné is utalt rá, e korábbi épület alapját térd­magasságban meghagynák.

A civilek azonban felújíttatnák (akár magánúton „összedobott” pénzből), hivatkozván arra, a két épület nem ütné, sőt kiegészítené egymást.

A Bükki Nemzeti Park igazgatóságának célja – írta válaszában többek között Rónai Kálmánné –, hogy a látogatóközpont megjelenítse a természet sokszínűségét, a természetvédelem tevékenységét és élményszerűen szolgálja ki a turisztikai, oktatási információigényt. Mindezek, „továbbá a beltéri tematikus játszótér, a bisztró, a kerékpáros pont területigénye több mint kétezer négyzetméter. Ez jelentős mértékben meghaladta a meglévő építmény kereteit, és figyelembe kellett venni az anyaghasználat, a hosszú távú fenntarthatóság követelményeit, a korszerű, energiatakarékos megoldások alkalmazhatóságát”, fejtette ki az igazgató, miért terveztettek új épületet.

A Miskolcért Másképpen csoport már eljuttatta kérését a városházára is, információi szerint Szunyogh László főépítész nem zárkózik el a javaslattól.

Kérdésünket, miszerint a miskolci önkormányzat támogatná-e a „Bükki-Keleti Kapu” megmentését, eljuttattuk az önkormányzat sajtóosztályára, de lapzártáig nem kaptunk választ.

(A borítóképen: A régi, emblematikus épület)