Rájár a rúd a vétkezőkre, szigorúbban büntetik az illegális hulladéklerakókat

Az illegális hulladékelhelyezés elleni küzdelem napjaink egyik legnagyobb kihívását jelenti. A köztereinket titokban teleszemetelők módszerei folytonosan finomodnak, ezért szinte lehetetlen tetten érni őket, ráadásul a szemetet odaszállítók egyre gátlástalanabbak és néha már üzletszerűen végzik a jogellenes tevékenységet. Az elhagyott hulladék ügyében a hatósági eljárásokat ez év márciusáig a települési önkormányzatok jegyzői folytatták le. Márciustól ezt a feladatkört új területi hulladékgazdálkodási hatóság látja el, térségünkben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal részeként működő Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály Hulladékgazdálkodási Osztálya. Az eddigi tapasztalatokról, eredményekről Bese Barnabás főosztályvezetővel beszélgettünk.

Milyen jellegű illegális lerakatokról érkezik Önökhöz leggyakrabban bejelentés?

Illegálisan döntően kommunális, illetve építési és bontási törmeléket helyeznek ki, de található közte lom, kerti zöldhulladék és veszélyes hulladék is. Ezek elsősorban nem felügyelt, nem őrzött ingatlanokon, de akár a gyűjtőszigetek tartályai mellett, valamint a közterületek elhagyatottabb részein jelennek meg.

Átlagosan mennyi az egy területre lerakott hulladék mennyisége?

Adataink szerint a hulladékmennyiség 45 százaléka 1 és 5 köbméter között van, a többi 5 köbméter, illetve jóval afölötti. A megyében eddig a legnagyobb elszállított összefüggő hulladékmennyiség Kazincbarcika környékéről származott, amely a 300 köbmétert is elérte, de jelentős a kisebb, 1 köbméter alatti hulladékelhelyezések száma is.

Mi okozza a legnagyobb nehézséget az illegális hulladékelhelyezés elleni küzdelemben?

A legnagyobb gondot a hulladék mennyisége jelenti. Egyre több a szántóföldeken, erdőkben, erdőszéleken, köz- és magánterületeken, utak mentén a lerakott hulladék mennyisége. Az elkövetők jellemzően gépjárművel szállítják a lerakás helyére a hulladékot. A mennyiségen túl az esetek többségében az is hatalmas gondot okoz, hogy nem lehet megállapítani a hulladékot lerakó kilétét, hiszen a települési hulladék engedély nélküli, vagy nem a kijelölt lerakóhelyen történő elhelyezésére pont az a jellemző, hogy az elkövető nem érhető tetten. Ennek az egyik oka az, hogy a folyamatos jelenlét biztosításához mindenhol kevés a szakember, így a tettenérés helyett a szabálytalanul lerakott hulladékot leginkább megtalálja valaki, és annak tényéről tesz bejelentést. A másik oka az, hogy sajnos keveset tudunk az elhagyott hulladék paramétereiről is, nincs a hulladékban például azonosításra alkalmas dokumentum, ami megnehezíti a felelősök beazonosítását. Rendkívül nehéz a helyzet azokban az esetekben is, amikor az ingatlan tulajdonosának és a hulladékot elhagyónak a személye nehezen elérhető, például több, vagy külföldi, illetve elhalálozott tulajdonos esetén.

Az egyik legfontosabb és legérzékenyebb kérdés: ki a felelős az új szabályozás értelmében?

Nyilván nem öröm ez az ingatlantulajdonosnak, de az elhagyott hulladék felszámolásának a kötelezettsége, ha a hulladék tulajdonosa vagy a korábbi birtokosa ismeretlen – ellenkező bizonyításig –, azt az ingatlantulajdonost terheli, akinek az ingatlanán a hulladékot elhelyezték vagy elhagyták. Az ingatlan tulajdonosa akkor mentesül a felelősség alól, ha megtett minden tőle elvárható intézkedést, hogy a hulladék elhelyezését vagy elhagyását megakadályozza és a hulladékgazdálkodási hatóság eljárása során bizonyítja a hulladék korábbi birtokosának vagy az ingatlan tényleges használójának személyét.

A jogszabályok márciustól megváltoztak, szigorúbbá vált a szankciórendszer. Konkrétan milyen szigorításokat vezetett be a kormány?

Az egyik leglényegesebb változás, hogy a szemetelés, a települési hulladék közterületen történő engedély nélküli lerakása, elhelyezése, vagy nem a kijelölt lerakóhelyen történő lerakása, illetve elhelyezése, az eddigi gyakorlattól eltérően, már nem szabálysértésnek minősül. Korábban az illegális hulladéklerakás csak akkor minősült bűncselekménynek, ha a jogellenesen elhelyezett hulladék veszélyeztette a tágabb értelemben vett környezetet, az emberi egészséget és életet. Márciustól ez a kör bővült, azaz bűncselekménynek számít bármilyen 1000 kilogrammot vagy 10 köbmétert meghaladó mennyiség feletti szemét illegális lerakása is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jogsértő magatartások miatt a hulladékgazdálkodási hatóság közigazgatási bírságot szabhat ki, és adott esetben büntetőeljárás lefolytatásának is helye lehet. E szabályozás révén összességében több esetben lehet megállapítani a bűncselekmény gyanúját.

Melyik eljárás, illetve eszköz az eredményesebb?

A közigazgatási szankcionálás hatékonyabb eszköznek bizonyulhat a magasabb bírságösszegek és a helyszíni bírságok, illetve az elkövetőnek az illegálisan lerakott hulladék elszállítására való kötelezése miatt. Valamint mert a magánterületen elkövetett esetekre is kiterjed a hatálya.

Milyen büntetési tételek terhelik az elkövetőket? Ezek megállapítása is változott?

A hulladékgazdálkodási bírság tömegalapú, emellett a Büntető törvénykönyv márciusi módosításával az illegális hulladéklerakók sokkal szélesebb körben lesznek büntethetőek. Nemcsak a veszélyes hulladékot elhelyezőket, hanem bárkit felelősségre vonhatnak, aki nagy mennyiségben illegálisan helyez el szemetet. Az egyes mennyiségekhez kötöttek a büntetési tételek, és mint ahogy korábban érintettem, aki jelentős mennyiséget, azaz 1000 kilogrammot (vagy 10 köbmétert) meghaladó hulladékot helyez el illegálisan, azt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik. Abban az esetben, ha valaki veszélyes hulladékot, jelentős mennyiségű hulladék tízszeresét helyez el illegálisan, vagy különös visszaesőként követi el a bűncselekményt, annak büntetése egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés is lehet. Az új szabályozás elkészültével magas büntetési díjra lehet számítani tettenérés esetén, ráadásul nem csupán a kormányhivatal munkatársaitól várható a büntetés, hanem a mezőőrök, a természetvédelmi őrök, a közterületvédők, rendőrök is szabhatnak majd ki helyszíni bírságokat.

A hatósági intézkedéseken kívül milyen eszközöket lehet még bevetni?

„Nagyon sok esetben önkormányzati területre rakják le a hulladékot”

Bese Barnabás

Az elkövetők nagyon sok esetben önkormányzati területre rakják le a hulladékot. A kisebb önkormányzatok pedig források hiányában nem tudják megoldani a hulladék elszállítását, ezért a kormány pályázatok révén pénzügyi forrásokat biztosít ezekre az eshetőségekre is. Mindenképpen széles körű társadalmi összefogásra, a lakosság bevonására van szükség ahhoz, hogy megváltoztatható legyen a mostani helyzet, illetve megelőzhető legyen az illegális hulladéklerakás. Ezt a kormány a források biztosításán túl szemléletformálással és szigorításokkal próbálja elérni.

A széles körű társadalmi összefogás megvalósítása, a lakosság bevonása nem egyszerű feladat. Mit tesznek ennek érdekében?

Eredményesnek tűnik a Tisztítsuk meg az országot! elnevezésű program keretében kifejlesztett HulladékRadar ingyenesen letölthető alkalmazás, melynek segítségével illegális hulladéklerakó-helyekre vonatkozó bejelentést lehet tenni gyorsan és egyszerűen. Az applikáció népszerűségét mutatja, hogy a bejelentések 63 százaléka az alkalmazáson keresztül érkezett a hatósághoz. A hivatal dolgozóinak egy-egy akcióhoz történő csatlakozása példát mutathat a közös cselekvésre. Legutóbb az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által szervezett TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért elnevezésű önkéntes mozgalomhoz csatlakozott a kormányhivatal.

Milyen eredményeket értek el eddig?

A megalakulás óta több mint 730 bejelentés érkezett hozzánk, és több mint 500 helyszíni ellenőrzést hajtottunk végre az illegális hulladékok tekintetében. Az eddig végrehajtott 350 intézkedés hatására több mint 1000 köbméter hulladék elszállítása történt meg.

Hogy látja, hozott-e a változás hatékonyságnövekedést?

A kormány azért döntött az új hatóság létrehozása mellett, mert úgy ítélte meg, hogy nem volt elég hatékony a korábbi működés. A változás mindig egy folyamat, amelyhez idő kell, hogy beérjen az eredmény. A bejelentések és a lefolytatott eljárások számából, valamint az elszállított hulladékok mennyiségéből úgy ítélem meg, hogy a kormányhivatalok hatékonyan látják el ezt a feladatot. A kormányhivatal továbbra is várja az illegális hulladéklerakások helyének bejelentéseit telefonon, levélben, illetve a HulladékRadar alkalmazáson keresztül.

(A borítóképen: Bese Barnabás)