Napi 14 óra gyermekmunka, fillérekért

Szombaton ünneplik a világ minden táján a gyerekjogok világnapját, az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének 1989. november 20-i elfogadásának évfordulóján. Az egyezmény az UNICEF szerint összefoglalja azoknak a jogoknak a minimumát, amelyeket minden államnak biztosítania kell a gyermekek számára, így a gyermekek életben maradását, fejlődését, védelmét és a társadalomban való részvételét biztosító jogokat.

A „3P modell”

A gyermekjogok az egyezmény szerint három kategóriába lettek csoportosítva, angol kezdőbetűik (protec­tion, ­provision, participa­tion) alapján ez a „3P modell” elnevezést viseli. Az első pont a védelem: ez a bántalmazás minden formája, az elhanyagolás és a kizsákmányolás elleni védelmet jelenti. Ide tartozik többek közt a szexuális bántalmazás és a gyerekmunka tilalma.

A harmadik pont pedig a részvétel: a gyermekeknek a képességeik fejlődésével egyre aktívabban részt kell venniük egy közösség életében. Az egyezmény értelmében így biztosítani kell számukra az információhoz jutást, a gondolat, vallás, lelkiismeret és a véleménynyilvánítás szabadságát az egyesüléshez való jog mellett.

Kékbe borulnak

Magyarország 1990-ben írta alá a Gyermekjogi Egyezményt, és 1991-ben hirdette ki törvénnyel. Amellett, hogy tartalmát magukra nézve kötelezőnek fogadják el, az aláíró országok rendszeresen beszámolnak az egyezményben foglaltak betartásáról, így hazánk is küld rendszeres jelentéseket az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának.

A formalitások mellett azonban más módokon is előtérbe kerülnek a gyermekjogok. November 20-án jól látható szerepeket vesznek fel a gyerekek a világ körül, például a médiában, politikában, üzleti életben, sportban és szórakoztatóiparban is, hogy a számukra fontos problémákra hívják fel a figyelmet. A gyermekjogok világnapjának egy másik látványos eleme, hogy ilyenkor kék színbe borul a világ – a látványosságok, emblematikus épületek mindenhol kék kivilágítást kapnak. Az UNICEF arra bátorítja az embereket, hogy a gyermekjogok támogatásának szimbólumaképp hordjanak kéket, vagy változtassák meg a profilképeiket a figyelem felhívásáért.

Maradt a gyerekmunka

2021-et egyébként a gyerekmunka felszámolásának nemzetközi évévé kiáltották ki azzal a végcéllal, hogy 2025-re ne legyen többé gyerekmunka a világon – erre a brit Open Democracy alapítvány hívja fel a figyelmet. „Elviekben támogatjuk ezt a célkitűzést, ugyanakkor reálisnak kell lennünk azzal kapcsolatban, hogy hol tartunk” – írta a szervezet abban a cikkében, melyben a bangladesi bőrfeldolgozó ipar gyerekmunkáját vizsgálja. Az Open Democracy szerint nemcsak itt, de a világ számos pontjára igaz, hogy a világjárvány közvetlen hatásaként romló gazdasági helyzetben a dolgozó gyerekek helyzete nem javul, hanem rosszabbodik. A gyerekmunkások száma ráadásul növekszik, annak ellenére, hogy Bangladesen túl a világ más kormányai is igyekeznek fellépni a szokás ellen.

Nem Banglades az egyedüli ország, ahol előfordul, hogy akár csak 7 éves gyerekek 12-14 órás műszakokban végezzenek fizikai munkát. A The Independent éppen november elején számolt be arról, hogy a világ hét legnagyobb kakaóvállalata is alkalmazhatott kiskorúakat. Bírósági iratok alapján több nagy csokoládégyártó profitálhatott kiskorúakat érintő emberkereskedelemből Afrikában.

Az ilyen ügyek sora sajnos hosszú, és sok harmadik világbeli országot érint. A gyerekmunka elleni kampány részeként ezért még Ferenc pápa is felszólalt a gyermekjogok mellett nemrégiben. A katolikus egyházfő felkérte a nemzetközi szervezeteket és nemzeti kormányokat, hogy védjék meg a kiszolgáltatott gyermekeket, akik közül sokan a gyerekmunka rabszolgái, és meg vannak fosztva a méltóságteljes és harmonikus fejlődéstől.