Kevesen maradtak moratóriumban

November 1-jével lezárult a hitelmoratórium III., a következő, jövő nyárig érvényes törlesztéshalasztásban csak a valóban rászorultak vehetnek részt. Ők a hitelfelvevők átlag 6 százalékát teszik ki.

A lakossági hitelek közül mintegy egymilliónak a törlesztését kellett elkezdeni többségében 19 hónap szünet után. Mindent ugyanúgy kell most csinálni, mint tavaly március előtt. Pénzügyi szakemberek szerint két-három hónap elteltével derül ki, hogy mennyien fizetnek valójában, és kiknél merülhetnek fel további problémák. A bankok erre is fel vannak készülve.

A válság közbeszólt

Szabó Barnabás nem az elejétől fogva vett részt a hitelmoratóriumban. Két hitele is van családjának, egy lakáskölcsön, a másikat pedig autóvásárlásra vették fel. Tavaly márciusban, amikor meghirdették a hitelmoratórium I.- et, úgy gondolták, hogy nem lesz szükség rá, inkább igyekeznek rendben törleszteni a hiteleket. Az élet – pontosabban a járvány okozta gazdasági válság – közbeszólt. A feleség egy szállodában dolgozott, és ugyan a tulajdonos igyekezett megtartani dolgozóit, de később olyan helyzetbe jutott, hogy nem volt más választása, mint a leépítés. Fizetés helyett csak azt az ígéretet tudta tenni, hogy a baj elmúlta után mindenkit viszszavesz.

Jól jött a segítség

Nem sokkal később aztán Barnabás cégénél is jelentkeztek a válságjelek. Kényszer-szabadságolások voltak, és ugyan az alapbért megkapták rendesen, de sem túlóra nem volt, sem pluszteljesítményre járó bónuszjuttatás. Ez a helyzet arra kényszerítette a Szabó családot, hogy megszorítsa a nadrágszíjat. Ekkor jelentkeztek be mindkét hitelező bankjuknál a moratóriumra.

„Nagyon nagy segítség volt a hitelmoratórium, mert tényleg nem tudtunk volna törleszteni – mondta a családfő. – Idén tavaszra, nyárra jutottunk olyan helyzetbe, hogy mindkettőnknek újra rendes jövedelme volt. Kicsit félre is tudtunk tenni, hogy a hiteltörlesztés újraindulására legyen egy kis tartalékunk. Az egyik bank automatikusan vonja a számlánkról a részleteket – ez meg is történt elsején –, a másiknak pedig mi utalunk. Erre most nagyon odafigyeltünk, hogy ne legyen hiba.”

A money.hu szakértői úgy vélik, a moratórium lejárta után két-három hónap elteltével derül ki, valójában mennyien fizetnek rendszeresen. Más – hasonló helyzetben lévő – országokból származó tapasztalatok szerint több adósban később tudatosul, hogy újra kell fizetnie a hitelét. Ezzel nálunk – miután extra hosszú volt a moratórium időtartama – komolyan számolni kell. Ugyanakkor a bankok szerint itthon sem kell a nem fizető állomány komoly mértékű növekedésétől tartani, a vélemények szerint a régió más országaihoz hasonlóan Magyarországon is 1 százalék körüli szinten tartható a nem fizető hitelállomány növekedése a moratórium után.

Egyszerűbb lesz a hitelcsere

Binder István, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője elmondta, az MNB jövő januártól úgy változtatja meg a szabályokat, hogy egyszerűsödjön az előtörlesztés és a hitelcsere. A szakemberek szerint ugyanis akár 20-25 százalékkal is csökkenthetőek az ügyfelek törlesztőrészletei, ha korábbi változó kamatozású kölcsönüket most cserélik le fix kamatozású hitelre. Sokan pedig azt választják, hogy pénzügyi erejükhöz mérten előtörlesztenek, azaz időnként nagyobb összeget fizetnek bankjuknak.

(A borítóképen: Jól jött a segítség az anyagilag megszorult adósoknak)