A trizsi sikersztori az összes résztvevőt levette a lábáról

A nemzetközi programban hazánk mellett Franciaország, Románia, Spanyolország, Észtország LEADER-szervezeteinek képviselői vesznek részt, akik a hanyatlástól megmentett vidéki településeket járják be, hogy megismerjék, összegyűjtsék és megosszák egymással a helyi sikertörténeteket, a jó és más országokban is alkalmazható gyakorlatokat. A tanulmányút negyedik állomása hazánk volt. Franciaország, Észtország és Románia 9 fős delegációja egy napot töltött Heves, két napot pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Ez utóbbi helyen Gömörszőlős, Irota, Bódvarákó-Esztramos-hegy, Szuhafő, Trizs, és Szendrő jó gyakorlatait ismerték meg. Ezek a települések közösek abban, hogy arra kerestek válaszokat, hogy miképpen lehet megélni egy társadalmilag és gazdaságilag süllyedő világban, anélkül hogy ott károsítanák a természeti környezetet, illetve hogy miként teremthetnek a tartós munkanélküli lakóik számára valamiféle megélhetést.

A fenntartható falu

– Igazi szellemi kalandtúrán vettünk részt Gömörszőlősön, ahol a fenntartható falu koncepcióval ismerkedtünk meg, és ízelítőt kaptunk a helyi szokásokról is – kezdi a program ismertetését Tóth Ágnes, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területi felelőse. Gömörszőlősön a fenntartható falu gyakorlati megvalósítására olyan modellt fejlesztettek ki, amely a biogazdálkodással összefüggő különböző technológiákat foglalja magában.

A településen alkalmazott innovatív megoldások leginkább a román delegáció tetszését nyerték el. – Ezek között is a környezetbarát technológiák alkalmazása keltette fel érdeklődésünket, mint például az alternatív fűtés, a vízellátás, a hulladékgazdálkodás és a komposztálás. Úgy véljük, hogy ezeket a megoldásokat nálunk is alkalmazni lehetne, de megvalósíthatónak tartanák az irotai ökoturizmust is – emelte ki Pintille Anca, a román csoport vezetője.

Luxus és fenntartható életmód

A delegáció Irotán hazánk első és egyetlen klímasemleges üdülőhelyét, az EcoLodge ökoszállást látogatta meg. – Ez egy karbonsemleges luxusvendégház, kertjében biozöldséggel és -gyümölccsel, öntisztuló medencével, napkollektorokkal és saját szennyvíztisztító rendszerrel felszerelve, amely követendő példa lehet a fenntartható vendéglátóiparnak – mondta Tóth Ágnes.

A szupertej

A Szuhavölgyi Családi Manufaktúra szintén példaértékű vállalkozás. A Kocsis család tejüzemében nem tömeg­gyártásra tervezett, prémiumminőségű tejtermékek készülnek Dániából hozott, angol jersey fajta szarvasmarhák tejéből, a szupertejből, amely az utóbbi évek legnagyobb tejipari innovációja. Sajátos fehérjeszerkezete miatt ugyanis kevésbé okoz emésztési panaszokat. A minőség mellett a szarvasmarhák tartására is ügyelnek: a tehenek vízágyon alszanak, minőségi takarmányt esznek, fejésük pedig robot segítségével történik.

A trizsi asszonyok titka

– A trizsi sikersztori levette a lábáról az összes résztvevőt – fogalmazott Tóth Ágnes. – A településen szociális szövetkezetet hoztak létre a helyi asszonyoknak azért, hogy a közfoglalkoztatás mellett egyéb bevételre is szert tehessenek. Az asszonyok egyesítették gyümölcs- és zöldség­feldolgozási tapasztalataikat, s kialakítottak egy termékpalettát, amelyet Trizsi Ízek néven forgalmaznak. Így az önkormányzat közfoglalkoztatási programja mára a falu vállalkozása lett, amely megélhetést biztosít a helyieknek.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye utolsó állomása Szendrő volt. – Itt a VÉGre VÁR komplex turisztikai fejlesztést ismerhettük meg Pásztor Edina projektmenedzser, a Borsod-Torna-Gömör Egyesület elnöke vezetésével – mondta Tóth Ágnes.

Tapasztalatok

Az észtek meglátása szerint hasonló állapotok uralkodnak Európa számos országában, amelyekre hasonló megoldások születtek.

– Annak viszont nagyon örültünk, hogy az ökológiai jellegű projektekben egymástól teljesen eltérő és széles spektrumú megközelítésekkel találkoztunk. A program kiváló lehetőséget nyújt az európai állapotok összehasonlítására és arra, hogy másképp ítéljük meg saját hazánkat – emelte ki Triin Kallas csoportvezető.

A franciák úgy vélik, hogy az országok közötti leglényegesebb különbség a lakossági szolgáltatások területén tapasztalható. – Szerintünk ez a különböző országok eltérő felfogásából adódhat, hiszen minden ország másként értelmezi, és más-más szerepet szán ezeknek a területeknek. Éppen ezért további lehetőségeket látunk az országok közötti tapasztalatszerzésekben. Különös volt az itt látott módszereket összevetni a hazánkban alkalmazott megoldásokkal, mert ez lehetőséget teremt arra, hogy meg is kérdőjelezzük azokat – fogalmazott Marie Le Gac Debiz, a franciák képviselője.

Az ESPRIT program zárórendezvényét ebben a hónapban Franciaországban tartják meg. A programban az Agrárminisztérium, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat vesz részt.

(A borítóképen: A delegáció két napot töltött megyénkben)