Boleratzky Lóránd emlékére készült a miskolci jogászok ünnepi öltözete

Jubileumot ünnepel az idén a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara. Az elmúlt negyven évet folyamatos változások jellemezték, de a kar vezetése és oktatói rugalmasan alkalmazkodtak az újabb és újabb kihívásokhoz. Talán ez is közrejátszik abban, hogy képzéseik töretlen népszerűségnek örvendenek. Prof. dr. Csák Csillával, a kar dékánjával beszélgettünk a jubileumi ünnepi konferencia előtt.

Negyvenéves az Állam- és Jogtudományi Kar. Milyen körülmények között jött létre az egykori Nehézipari Műszaki Egyetemen?

Valóban, amikor a jogi kar alapításának gondolata megszületett, a miskolci felsőoktatási intézménynek csak műszaki karai voltak. A jogi kar az első társadalomtudományi karként kezdte meg a működését 1981-ben. Annak idején félig viccesen azt kérdezgették tőlünk, hogy ipari jogászok leszünk? Természetesen ezt cáfoltuk, hiszen a kezdetektől fogva tudtuk, hogy ugyanolyan jogászokat képez a kar, mint az ország bármely egyetemén. A rendszerváltozás után az intézmény neve is megváltozott Miskolci Egyetemre, amely elnevezés is kifejezi az egyetem univer­sitas jellegét, hiszen jelenleg nyolc kar keretei között folyik az oktatás.

Úgy tudom, Miskolcon jóval a kar megalakulása előtt is volt jogi képzés.

Így van, a jogi ismeretek átadásának komoly előzményei voltak a városban, több száz éves múltra tekint vissza. 1919-ben az Eperjesi Evangélikus Jogakadémia Miskolcra költözött. Ez volt a város első felsőoktatási intézménye. Működését az önkormányzat épületében kezdte meg. Elődje az Eperjesi Collegium volt, mely 1667-ben kezdte meg az oktatást, és olyan nagyságok tanultak a falai között, mint például Kossuth Lajos és kortársai. Ez az intézmény komoly professzori gárdával rendelkezett, és magas színvonalú képzést biztosított.

Kutatják is a történelmi idők jogászképzését?

A múltunkra nagyon büszkék vagyunk, és a hagyományokhoz szívesen nyúlunk vissza. A kutatást a karon többek között Novák István és Stipta István professzor kezdte meg, akik az evangélikus jogakadémia történetének számos területét tárták fel. Ez a kutatás napjainkban is folytatódik, karunk oktatói, hogy csak néhány nevet emeljek ki, Szilágyi János Ede és Sáry Pál professzorok, méltó módon folytatják a megkezdett kutatásokat. Ezáltal egyre jobban megismerjük a múltunkat és egyre erősebb a kötődésünk is a gyökerekhez. Emellett különböző tárgyi emlékeket, többek között leckekönyveket, fényképeket, könyveket, folyóiratokat is gyűjtünk, valamint őrizzük a jogakadémia tradícióit, diákhagyományait. Ezáltal karunk hagyományait egyfajta kettősség jellemzi, a selmeci és az eperjesi tradíciók ötvözete.

Melyek az eperjesi hagyományok?

A jogászbál például, melyet évről évre megrendezünk. Annak idején a jogakadémia által szervezett bálok Miskolc magas rangú társadalmi eseményének számítottak. A jogászbált szeretnénk napjainkban is hasonló rangra emelni. Az utolsó jogakadémiai tanárral, Boleratzky Lóránd bácsival egyébként volt alkalmam személyesen is találkozni. Az ő tiszteletére terveztettük és avattuk fel 2020-ban a Miskolci Tradicionális Jogászbálon ezt az ünnepi öltözetet, amelyet a jubileumi konferenciánkon viselek. Az ünnepi felső­öltözet a jogakadémiai hagyományok kulturális kincsének ruhaművészeti interpretációja, amely Hampel Katalin divattervező szakmai segítségével készült.

A miskolci jogi kar tehát az eperjesi jogakadémia „szellemi örököse”?

1991-ben Novotni Zoltán dékán, magánjogász professzor és Zlinszky János római jogász professzor kötött egy megállapodást az Evangélikus Teológiai Akadémiával, amelyben a miskolci jogi kar immáron mint az eperjesi–miskolci jogakadémia „szellemi örököse” szerepelt. 2016-ban a Magyarországi Evangélikus Egyház a Miskolci Egyetem jogi karát megerősítette a szellemi örökösi státuszában. A megállapodást ünnepi tanúként Boleratzky Lóránd, a miskolci jogakadémia egykori hallgatója és tanára szentesítette.

A jogi kar múltja a jubileumi tanácskozáson is kiemelt szerepet kap?

Azért, hogy a kar fennállásának negyvenéves évfordulóját méltó módon tudjuk megünnepelni, régóta készülünk. Az ünnepi kötet összeállításának gondolata két évvel ezelőtt fogalmazódott meg, azóta dolgoztunk rajta, és a kollégák nagyon komoly, tényszerű feltáró kutatásokat folytattak. A járványveszély miatt nem szerettünk volna többnapos tanácskozást tartani, ezért egy másfél órás hivatalos programmal készültünk. Ezen bemutatjuk az erre az alkalomra kiadott, Nagy Zoltán által szerkesztett Jogászprofesszorok Miskolcon című kötetet és a Sereg Péter által készített Az Eperjesi Evangélikus Jogakadémia története című könyvet.

Az elmúlt évtizedekben folyamatos változások jellemezték a felsőoktatást, így az Állam- és Jogtudományi Kart is. Mi minden változott?

Az elmúlt negyven év alatt sok minden történt. Többek között megváltozott a képzési palettánk. Annak idején egypólusú képzés folyt a karon, csak jogászokat bocsátottunk ki. Azóta különböző képzési szinteken, különböző szakokon folytatjuk az oktatást. Megnőtt az idegen nyelvű képzések szerepe, nemzetközi kapcsolataink jelentősen bővültek, biztosítjuk a hallgatóink külföldi képzésének lehetőségét, és megváltozott a felsőoktatás finanszírozása is. Most pedig a modellváltással újabb kihívások és újabb lehetőségek előtt állunk. A negyven év alatt az alapító professzoraink és egyetemi tanáraink közül sokan már nincsenek közöttünk, ők voltak azok, akik nélkül ma nem ünnepelhetnénk.

Karunk hagyományait egyfajta kettősség jellemzi, a selmeci és az eperjesi tradíciók ötvözete – prof. dr. Csák Csilla

Hogyan tud alkalmazkodni a kar a folyamatos változásokhoz, kihívásokhoz?

Abszolút rugalmasak vagyunk, folyamatosan alkalmazkodunk a kihívásokhoz, alkalmazkodunk a piaci igényekhez minden területen. Ezek közül kiemelném a szakirányú továbbképzési kínálatunkat. Ezeket a már dolgozó, diplomás hallgatóinknak kínáljuk. Ezen a téren abszolút a piaci igényeket és a jelentkezők igényeit kell kielégítenünk. Úgy gondolom, hogy ezt is sikeresen megvalósítjuk. Egyetemi szinten a jogi karon tanul a legtöbb hallgató szakirányú továbbképzésben, mintegy 150-200 a jelenlegi létszám. Minden évben próbáljuk ezt a fajta képzési kínálatot bővíteni. Ami most nagyon keresett, és csak mi kínáljuk országos viszonylatban, az a compliance (megfelelési) szakjogászképzés, valamint a jogpszichológiai szakjogászképzés.

A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara mindig népszerű volt a felvételiző diákok körében. Az idén hogyan alakultak a felvételi számok?

Az elmúlt felvételi időszakban kiváló eredményeket értünk el. Intézményi szinten 12 százalékkal nőtt a ­hallgatói létszám, kari szinten pedig több mint 20 százalékkal tudtuk növelni az előző évhez képest a felvett hallgatói létszámot. Ebben benne van az osztatlan jogászképzésre, az alapképzésre, a mesterképzésre és a felsőoktatási szakképzésre felvettek száma. Sokat segített, hogy két évvel ezelőtt megváltozott a jogászképzés felvételi rendszere. Korábban az államilag finanszírozott képzésre 460-440 ponttal lehetett bekerülni, de jelenleg ez a ponthatár 350 pont. Efelett a jogászképzésre jelentkező hallgatók közül a legmagasabb ponttal rendelkező első 100 hallgató kerül be államilag finanszírozott helyre. Ez a rendszer garantálja azt is, hogy csak a legjobb képességű és a legjobb tanulmányi eredményeket elért hallgatók tanulmányait finanszírozza az állam.

Tudom, hogy sok olyan jogászt bocsátott már ki a Miskolci Egyetem, akik később országos hírnévre tettek szert.

Napjainkban talán Varga Judit igazságügyi miniszterről hallunk a legtöbbet, aki egyben a Miskolci Egyetemet működtető alapítvány kuratóriumi elnöke is. De a jubileumi ünnepségünkre is többen eljöttek egykori tanítványaink közül, akik szép karriert futottak be, mint például Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára, vagy Sperka Kálmán, a Kúria tanácselnöke. Említhetném Szikora Veronikát is, aki a Debreceni Egyetem jogi karának dékánja, valamint Szabó Istvánt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának dékánját. Rajtuk kívül még nagyon sokan megállják a helyüket a kormányzati, akadémiai és üzleti szférában, hazai és nemzetközi szinten egyaránt. Rendkívül büszkék vagyunk rájuk. Egyébként Nagy Zoltán oktató-professzorunk, aki a Jogászprofesszorok Miskolcon kötetet szerkesztette, szintén a karunkon végzett, valamint Sereg Péter is, aki az eperjesi jogakadémia történetét írta meg. Ő jelenleg az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője és karunk doktoranduszhallgatója.

Az országos egyetemi rangsorban előkelő helyen szerepel a miskolci jogi kar. Minek köszönhető ez a jó eredmény?

Annak, hogy jók vagyunk. A kutatás és az oktatás terén hazai és nemzetközi szinten is elismert eredményekkel büszkélkedhetünk. De kiemelhető az oktatói kiválóság terén, az összehasonlító adatok alapján a ranglista első helyezésünk is. Oktatóink 20 százaléka professzor, és több mint 90 százaléka rendelkezik tudományos PhD-fokozattal.

(A borítóképen: Prof. dr. Csák Csilla: „A kutatás és az oktatás terén hazai és nemzetközi szinten is elismert eredményekkel büszkélkedhetünk”)