A várak komoly turisztikai tényezők

Új elnöke van a Felső-magyarországi Várak Egyesületének. A szakmai civil szervezet legutóbbi, füzéri közgyűlésén a házigazdát, vagyis Horváth Jenőt, a füzéri várat is üzemeltető Füzér polgármesterét választották meg a tisztségre. Az esemény után az új elnök az Észak-Magyarországnak elmondta: a szokásos éves közgyűlést korábban tartották volna, de a vírushelyzet megakadályozta az összejövetel megszervezését, ezt pótolták most.

Számos feladat

Az egyesület 2003. július 21- én alakult a várakat üzemeltető és tulajdonosi jogokat gyakorló önkormányzatok és szakmai társulások, valamint magánszemélyek közreműködésével. A szervezet megalakulásakor megfogalmazott célja az Észak-Magyarországon működő és látogatható várakat működtető jogi és természetes személyek érdekeinek képviselete és összehangolása. A várak megőrzésének, szakszerű helyreállításának, működtetésének, fenntartásának, fejlesztésének elősegítése, közös turisztikai és marketingtevékenység, a hasznosítás – például kiállítások, programszervezések – szakmai támogatása, valamint részvétel a várakkal kapcsolatos tudományos kutatásokban.

Horváth Jenő hozzátette: a tisztújítást is magában foglaló közgyűléshez illesztve egy várkonferenciát is rendeztek, amelynek keretében előadást hallgattak meg például a várakat érintő turisztikai trendekről. Ezt a témát azért tartották fontosnak, mert ezekhez szeretnék igazítani a várak üzemeltetői fejlesztéseiket, programjaikat, rendezvényeiket – közölte az elnök. Külföldi példákon keresztül áttekintették azt is, hogy máshol milyen más szolgáltatásokat, funkciókat kapcsolnak a várakhoz, és vizsgálták azok turisztikai hatásait is. Kiemelte: a Tokaj-Zemplén fejlesztési program várakhoz kapcsolható lehetőségeit Dévald István, a Tokaj Borvidék Fejlődéséért Nonprofit Kft. ügyvezetője ismertette a megjelenteknek.

Hozzáfűzte: különösen érdekes volt a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója, Makoldi Miklós előadása, aki az ismert, de fel még nem tárt várakat gyűjtötte csokorba Zemplénből. Az elnök elmondta: a jelenlévők az előadás után azt vonták le következtetésként, hogy ezekhez is köthetők turisztikai törekvések, például a jelenleg is széles körben ismert és látogatott várak hálózatát szépen kiegészíthetik – erről egyébként egy korábbi lapszámában az Észak-Magyarország külön is foglalkozott. Horváth Jenő szerint a zempléni várakhoz csatolható gyalogos, autós és kerékpáros túraútvonalak jelentős idegenforgalmat eredményezhetnek az egyébként is szép tájjal és kiváló gasztronómiai, borászati kínálattal rendelkező vidéken. Ezek is hozzásegíthetik Tokaj-Hegyalját és Zemplént ahhoz, hogy felzárkózzon az ország vezető turisztikai térségeihez – fogalmazott az északi várakat tömörítő egyesület elnöke. Ehhez pedig remélhetőleg hamarosan minden adott lesz: a jó utak, a látnivalók, a kulturális történelmi érdekességek, a felújított és látogatóbaráttá alakított kastélyok, várak – közölte Horváth Jenő. Ehhez az összehangolt turisztikai fejlesztési programhoz szeretnének hozzájárulni a saját eszközeikkel.

Füzér is tovább fejlődne

A polgármester elmondta azt is, hogy a pandémia előtt mintegy 80 ezer körül mozgott a füzéri vár látogatottsága, ami a járvány okozta nehézségek ellenére idén is már meghaladta az ötvenezret. Ahhoz, hogy ez még inkább erősödjön, tovább szeretnék fejleszteni a várat – mondta. Kiderült: a befejezéshez a jogerős építési engedélyek rendelkezésre állnak, a programok feltételes közbeszerzési eljárásai lezajlottak. Amennyiben sikerül a szükséges forrásokhoz hozzájutniuk, a munka ütemenként gyakorlatilag bármikor elkezdődhet – ismertette a füzéri polgármester. Ezeknek köszönhetően a várba érkező turisták számát öt éven belül meg tudnák duplázni, vagyis akár több mint 150 ezren is megfordulhatnak majd egy év alatt a falak között.

A fejlesztéseket egy közös, térségi marketingnek is kísérnie kell – Horváth Jenő

Emlékeztetett rá: 2026-ra – amikor a magyar korona várba szállításának ötszázadik évfordulóját ünneplik – be szeretnék fejezni a felső vár teljes rekonstrukcióját. Ezzel még nem zárul le a fejlesztési programsorozat, ugyanis elkészítettek egy hosszú távú beruházási tervet is, amely a Nagy-Milic–Füzér fejlesztési program címet kapta. Ennek részeként 2026 és 2030 között az ifjúsági és más jellegű szálláshelyfejlesztéseket, a kerékpárút-hálózatot és gyalogtúraösvényeket, az azokhoz kötődő szolgáltatásokat szeretnék teljeskörűen kiépíteni – mondta el az Északnak Horváth Jenő. Úgy véli, ezzel a kínálattal többnapos kikapcsolódási lehetőséget tudnak majd kínálni a hozzájuk érkező turistáknak. Meglátása szerint a fejlesztéseket a kitűzött cél elérése érdekében egy közös, térségi marketingnek is kísérnie kell.

Hasznos tapasztalatok

A rendezvényen részt vett dr. Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa, aki kérdésünkre elmondta: nagyon fontosnak tartja, hogy egy olyan civil szervezettel, amely működő várak üzemeltetőit tömöríti, eszmecserét folytasson. Ők ugyanis a „frontvonalban” találkoznak a várlátogatókkal, első kézből szerzik be a várak turisztikai célú működtetésének tapasztalatait – tette hozzá. Így napi szinten kapnak információt az igényekről és problémákról. Ezeket be lehet építeni a további fejlesztések szakmai előkészítéséhez szükséges tudásbázisba – mondta a miniszteri biztos. A civilekkel való együttműködés szép példájaként említette a kiválóan működő szögligeti Szádvárat, amelyre évtizedekkel ezelőtt egy helyi civil szervezet, a Szádvárért Baráti Kör irányította rá az országos figyelmet. Ők kezdtek el pályázni és indították el a helyreállítást, míg végül a kezdeményezés mellé állt a magyar állam is a Nemzeti Várprogram segítségével, majd egy nagyobb léptékű fejlesztés megvalósításával a huszonötszörösére nőtt a látogatók száma. Ezzel új színt vitt a Cserehát turisztikai kínálatába, a bővülő idegenforgalom új munkahelyeket teremtett, és a szakmai elismerések sem várattak magukra – jelentette ki dr. Virág Zsolt.

(A borítóképen: Füzér várának bejárata)