A „legkatonább” megye

A toborzóiroda megnyitóján elhangzott: a legkorszerűbb haditechnikai eszközök beszerzése mellett a jelenleg is zajló honvédelmi és haderőfejlesztési program kiemelt része a humán erőforrás fejlesztése, a szükséges létszámigény biztosítása, melyben nagy szerepe van a toborzásnak. A Magyar Honvédség a megyei hadkiegészítő és toborzóirodák mellett országszerte több ügyfélszolgálati irodát is létesített ennek érdekében.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mindig is nagy népszerűségnek örvendett a honvédségi pálya, amit az is bizonyít, hogy elsőként Miskolcon adtak át toborzóirodát 2001-ben. Az érdeklődés napjainkban is töretlen a katonai szolgálat lehetőségei iránt. A megyéből az utóbbi öt évben 207-en jelentkeztek a katonai oktatási tanintézményekben folyó képzésre. 1016-an vállaltak katonai szolgálatot, közülük 349-en szerződéses katonák lettek, és az önkéntes tartalékos rendszerhez csatlakozott 667 fő.

Szamosvölgyi Péter polgármester kiemelte: az újhelyi vár 760 évvel ezelőtti megépítése óta kapcsolódik össze a város és a honvédelem ügye. Ennek egyik leginkább kézzelfogható tanújele a Hősök temetője, ahol első világháborús katonák nyugszanak. A városvezető felhívta a figyelmet arra, hogy képesek vagyunk állandónak gondolni azt a helyzetet, amiben élünk, de egykor azt sem hitte senki, hogy lesz tatárjárás vagy török hódoltság. Aki azt gondolja, hogy békeidőben nincs szükség a haderő fejlesztésére, az nem gondolkodik helyesen – fogalmazott a polgármester.

Dr. Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő emlékeztetett rá, hogy Zemplénben „Rákóczi népe” sokat megélt, de nem hagyta el a magyar szabadság ügyét. Felhívta a figyelmet arra is: régi vágya a térségnek az, hogy a második világháború után újra komolyabb katonai erő állomásozzon a környéken. Véleménye szerint – mint ahogy országgyűlési képviselőként korábban kezdeményezte már – érdemes lenne egy századot telepíteni a környékre, hogy tovább erősödjön a közös elkötelezettség.

Kiszámítható pálya

Dr. Alakszai Zoltán, a megye kormánymegbízottja hangsúlyozta, hogy a toborzóiroda fontos kapocs a társadalommal. Bár a sorkatonai szolgálatot eltörölték, a haza védelme továbbra is kiemelt maradt. Az elmúlt tíz évben is azt láttuk, hogy a magyar katonák minden nemzetközi és hazai küldetésük során helytálltak – fogalmazott. Szólt arról is: a magyar kormány a kutatás-fejlesztés, a modernizáció, valamint a hazai hadiipar-fejlesztés mellett fontosnak tartja azt is, hogy a katonai pálya kiszámíthatóságával és korszerűségével vonzó legyen a fiatalok előtt.

Sándor Zsolt vezérőrnagy, a honvédség főparancsnokának helyettese azt mondta: a miénk az egyik „legkatonább” megye, vagyis innen nagyon sokan választják a katonai pályát. Hozzáfűzte: az egyik legnemesebb feladat a haza védelme. Ezért ma áldozatot ugyan nem kell hozni, de a Covid-járvány megmutatta, hogy milyen változásokat hozhat egy-egy rendkívüli helyzet. Ismertette: ma is 500 katona segít védeni a határokat, további 400 honvéd az egészségügyi szolgáltatókat támogatja. Köszönetet mondott a város önkormányzatának, amely térítésmentesen biztosítja számukra az irodahelyiséget, támogatva ezzel céljaikat.

(A borítóképen: Korszerű körülmények között fogadják a honvédelem iránt érdeklődőket)