Turizmus

2021.10.27. 20:00

Sok lehetőség rejlik az elfeledett zempléni várakban

Tokaj-Hegyalján és Zemplénben nemcsak azok a várak léteznek, amelyeket a közvélemény is ismer.

Bódisz Attila

Akár a húszat is megközelítheti azoknak az elfeledett váraknak a száma Zemplénben, amelyeket régészetileg és turisztikailag hasznosítani lehetne, ebből legalább négy-öt jó eséllyel komoly látogatói érdeklődésnek örvendene – hangzott el a Felső-magyarországi Várak Egyesületének füzéri közgyűlésén.

Csaknem minden völgyben

Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója az Északnak elmondta: Tokaj-Hegyalján és Zemplénben nemcsak azok a várak léteznek, amelyeket a közvélemény is ismer, vagyis Füzér, Regéc vagy Boldogkő vára, hanem a Zempléni-hegység csaknem minden völgyében találhatók különböző történelmi korban keletkezett egykori erődítmények maradványai. Ezek között vannak olyanok is, amelyeknek érthetetlen, hogy eddig miért nem történt meg a feltárásuk vagy hasznosításuk – tette hozzá a szakember.

Megemlítette a tállyai várhegyet, amely elmondása szerint az illegális fémkeresők közkedvelt célpontja. A területen ugyanis gazdag leletanyag van, onnan például Zsigmond-kori aranypénzek, aranyozott gótikus ládikakulcs vagy összecsukható vasszék került már elő, amelyek egyes darabjait gyakran csak fényképekről ismeri a régészszakma, hiszen azokat elvitték az amatőr fémkutatók. A gazdag leletanyagból az együttműködőbb kincskeresők több száz kilónyi vastárgyat adományoztak már a szerencsi múzeumnak is, köztük szép állapotú fegyvereket és mindennapi használati eszközöket. Hozzáfűzte: egy ilyen vár a régészek számára aranybánya, és turisztikai szempontból is érdemes lehet átgondolni a hasznosítását.

Várak szép kilátással

A tállyaihoz hasonlóan az erdőbényei várhegy vagy a monoki Ingvár is kaphatna a jelenleginél nagyobb figyelmet – folytatta Makoldi Miklós. Megjegyezte: ezekről is kevesen tudnak, ám gyönyörű helyen találhatók, és a helyszínen szépen kirajzolódnak a sáncaik. A sem forrásban nem említett, sem pedig képi ábrázolásban meg nem jelenített erődítmények emlékeit a helynévadásban őrzi az utókor – közölte. Hasonló erényekkel rendelkezik a közigazgatásilag Bodrogkisfaludhoz tartozó szegi várhegy, ahol egykor nagyobb vár lehetett hármas árokrendszerrel, és vélhetően a tatárjárás után kőből is újjáépítették – mondta a régész. A feltehetőleg kora Árpád-kori vár az Aba nemzetség keresztúri ágához tartozhatott, és a 13–14. században pusztulhatott el végleg – tette hozzá. Ez is gyönyörű helyszínen van, a szőlőhegyek tetején, a Tokaji-hegy szomszédságában – jelentette ki. Véleménye szerint már a látvány miatt is szívesen felsétálnának oda a turisták, a történelmi emlékhely pedig különleges miliőt adhat a helyszínnek. Megerősítette: ezek a kevésbé vagy szinte teljesen ismeretlen várak behálózzák egész Zemplént, amire kiváló túraútvonalat lehetne létrehozni.

„Ezek a kevésbé vagy szinte teljesen ismeretlen várak behálózzák egész Zemplént” – Makoldi Miklós

Hasznosítás a feltárás után

A megoldásról szólva a régész-igazgató elmondta: a hasznosításhoz előbb a tulajdonosi kérdéseket kellene rendezni, majd szükség van egy olyan hálózatra, amely rendszerbe foglalja és egységben kezeli ezeket a várakat. Ehhez tud kereteket biztosítani a Felső-magyarországi Várak Egyesülete – közölte. A tervek megvalósításához pedig tudományos segítséget tud nyújtani a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontja, hiszen ezeknek a váraknak a kutatása nem kis munka – mondta Makoldi Miklós. Véleménye szerint a hasznosításról a várak előzetes kutatásának eredményeit mérlegelve lehet majd döntést hozni.

Megemlítette: mivel maga is Tokajban él, és ismeri a helyszíneket, már kialakított magában egy kutatási sorrendet. Ezek nem csupán középkori, hanem bronz- és vaskori erődítmények – tudatta. Közülük kiemelkedik a tolcsvai várhegy, ahol egy 800 méter hosszú és 400 méter széles, kősánccal rendelkező vár van. Ekkora erődítményt csak a vaskorban építettek a kelták, de az eredete egészen a bronzkorra nyúlhat vissza, ugyanis a 90-es évek elején a helyszínen bronzkori kincset találtak – mondta.

Az egyesületi közgyűlés további témáira később visszatérünk.

(A borítóképen: A füzéri vár már bebizonyította, hogy sokakat érdekelnek a magyar várak)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában