Jellegzetesek a tünetek, ne késlekedjen, ha jön a stroke!

A stroke vagy szélütés bármikor, bárkivel előfordulhat – olvasható a Magyar Stroke Társaság honlapján. A téma aktualitását az adja, hogy október 29., azaz a mai nap a stroke világnapja. A betegség előfordulása az életkor előrehaladtával egyre nő, a férfiaknál gyakoribb, mint a nőknél. Míg a 65 év alatti nők 2 százaléka érintett a betegségben, addig a 65 év feletti férfiak között minden tizedik férfinak volt már stroke életében. A WHO előrejelzései szerint 2030-ra várhatóan évente több mint 24 millió ember veszíti el életét agyi érkatasztrófa következtében. Jelenleg évente csaknem másfél millió ember hal meg szélütés miatt.

A stroke és kialakulása

A szélütés az agy hirtelen kialakuló károsodása, melyet vérkeringési zavar okoz. Az agy keringési zavara azért jelent komoly veszélyt, mert az érintett területen a kelleténél kevesebb vér jut az agyba, és oxigénhiány lép fel, ami az itt lévő sejtek pusztulását okozza.

– Két fajtáját, az iszkémiás és a vérzéses stroke-ot különböztetjük meg – írja dr. Garancz Eleonóra neurológus, ideggyógyász a honlapján. Az előbbinél egy vérrög elzárja az agy egyik erét, amelynek következtében az idegsejtek oxigén- és tápanyaghiány miatt néhány percen belül elhalnak. Ha az elzáródás helyben alakul ki, trombózisról beszélünk, ha pedig máshonnan besodródott vérrög zárja el az agyi keringést, akkor embóliáról.

– A vérzéses stroke (agyvérzés) kevésbé gyakori. Akkor alakul ki, amikor az agyat ellátó artéria megreped és vérzik. Ilyenkor a vér és az oxigén nem jut el a rendeltetési helyére, emellett a kiömlő vér károsítja az agyszövetet, és megnöveli a koponyán belüli nyomást. Az agyvérzést hirtelen vérnyomáskiugrás, valamilyen veleszületett vagy később kialakult érrendszeri rendellenesség, esetleg értágulat okozhatja – mutat rá a neurológus.

Jellegzetes tünetek

Az agy érintett területeinek károsodásától függően különböző, ám jellegzetes tünetek alakulhatnak ki. – Ilyenek: a féloldali zsibbadás, a végtagok ügyetlensége; a féloldali végtaggyengeség, esetleg az adott végtag teljes bénulása; a száj félrehúzódása, nyelészavar; beszéd- vagy beszéd­értési zavar, elkent, nehezen érthető beszéd; a látászavar, a kettős látás, a látótérkiesés, a látásvesztés és egyensúlyvesztés, a szédülés és a koordinációs zavarok – részletezi az ideggyógyász.

Ne várjunk a tünetek elmú­lására, ha az arc egyik felének elernyedését, a száj lecsüggedését vagy a végtagok elzsibbadását észleljük, esetleg előjel nélkül kialakuló erős fejfájással, kommunikációs nehézségekkel, beszéd- vagy látászavarral küszködünk – hívja fel a figyelmet a Magyar Stroke Társaság.

Enyhébb esetben a tünetek 24 órán belül megszűnnek. Ez esetben átmeneti agyi keringészavarról vagy ministroke-­ról van szó. Mivel a tünetek hamar elmúlnak, sokan nem veszik komolyan azokat, pedig ez a stroke-ot megelőző figyelmeztetés, amivel késlekedés nélkül orvoshoz kell fordulni.

Kiemelten fontos, hogy a stroke tüneteinek jelentkezésekor minél hamarabb segítséget hívjunk. A tünetek tipikusak, az emberek nagy része mégsem tudja könnyedén felismerni őket. A Magyar Stroke Társaság javaslata szerint ­stroke gyanúja esetén kérjük meg a beteget, hogy próbáljon meg mosolyogni, emelje fel mindkét karját, és mondjon egy egyszerű mondatot: mosolyogj, nézz rám, nyújtsd a kezed, és köszönj sablon. Ennek széles körben ismert nemzetközi mozaikszava a FAST: arc (face), karok (arms), beszéd (speech), idő (time).

Minden perc számít

A tesztelés után mihamarabb mentőt kell hívni: minden perc késlekedés a beteg életébe kerülhet. Nagyon fontos a tünetek kialakulásának pontos idejét is rögzíteni, amiről a mentőket tájékoztatni kell.

Amerikai kutatások rámutattak arra, hogy a fiatal és középkorú, koronavírussal fertőzött betegeknél a ­stroke akár az első tünete is lehet a fertőzésnek. Prof. Blaskó György, a Trombózis- és Hematológiai Központ véralvadási specialistája a központ honlapján kifejtett véleménye szerint a járvány kezdetén úgy tűnt, hogy az erős légzési nehézséggel küzdő páciensek halálát kizárólag a koronavírus-fertőzés következtében fellépő, kétoldali tüdőgyulladás okozta. Az újabb boncolási eredmények elárulták, hogy a betegek halála bizonyos esetekben nem tüdőgyulladás, hanem valójában több száz mikrovérrög miatt következett be. A nagyobb vérrögök az agyba és a szívbe is eljuthatnak, és agyi érkatasztrófát vagy szív­infarktust is okozhatnak.

A stroke kialakulásának számos rizikófaktora van: magas vérnyomás, magas vérzsírszint, érszűkület, cukorbetegség, elhízás, cigarettázás, stressz, életkor, veleszületett fokozott véralvadékonyság, öröklődő gének. Ezek közül több civilizációs betegség, mivel annak kialakulása összefüggésben áll az életmóddal, így a nem megfelelő táplálkozás és a mozgásszegény életvitel növeli a gutaütés kialakulásának kockázatát.

A betegség megelőzésében a legfontosabb a kockázatok csökkentése. Nagyon fontos a helyes életmód kialakítása, amivel jelentősen csökkenthetőek a stroke kialakulásának esélyei. Tudatos táplálkozással és megfelelő életmóddal a hajlamosító tényezők egy része elkerülhető. A többi esetében a rendszeresen elvégzett szűrővizsgálatok – labor, vérnyomásmérés, nyaki verőerek ultrahangvizsgálata – ajánlottak.

A betegségek korai felismerése lehetővé teszi a lehető legmegfelelőbb kezelés kialakítását is, ezért nagyon fontos, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül az árulkodó jeleket, és ügyeljünk a lelki egészségünkre is.