Célzott támogatások enyhíthetik a károkat

„A borászokat leginkább negatív hatások érték a koronavírus-járvány miatt” – közölte dr. Kiss István, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének (MSZBSZ) elnöke azon a szakmai konferencián, amelyet a „Koronavírus járvány hatásai a szőlészet-borászat ágazatra” címmel tartottak meg Tolcsván a Szirmay–Waldbott-kastélyban. A rendezvény segítségével azokat a nehézségeket igyekeztek feltérképezni, amelyek kivédhetők, enyhíthetők, és azt mérték fel, hogy milyen típusú támogatásokra van szükségük a károk enyhítéséhez.

Dr. Kiss István megemlítette: a borágazatban sokféle nehézséget okozott a világjárvány, ugyanis olyan helyeket zártak be hónapokra, ahol sok bort lehet eladni: szállodák, éttermek, turisztikai központok. Mindezeken túl az idegenforgalom leállása, gyengélkedése miatt a helyben fogyasztás is teljesen lecsökkent a Tokaji borvidéken – sorolta a szakember.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szőlőt a járvány ellenére is gondozni kellett és kell, amit esetenként a munkások betegsége nehezített. Hozzátette: tisztában vannak vele, hogy nincs végtelen mértékű rendelkezésre álló forrás, ezért szeretnék célzottan kérni azokat. Kiemelte: azt már régóta látják, hogy a járvány a komplex hatásokon túl elsősorban a minőségi borok készítőit érintette a leghátrányosabban.

Kormányzati segítség

Dr. Hörcsik Richárd ország­gyűlési képviselő megnyitójában elmondta: a borászatok többsége Hegyalján 2020-ban a forgalma ­legalább részleges fenntartása érdekében vagy kereskedőpartnere web­shopján keresztül próbálta értékesíteni termékeit, és létrehozta saját webshopját. A kényszerből indított értékesítési csatorna sikere következtében a borászatok egyre gyakrabban kihagyták a közvetítő szereplőket, és egyenesen a fogyasztókat próbálták elérni. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy a webáruházak rendelései nem azonosak az áruházláncokban, a szállodákban, vendéglátásban ­(horeca) vagy a pincékben történő értékesítés hatékonyságával. Mivel a bor bizalmi termék, ezért az online értékesítés nem tudja teljes mértékben helyettesíteni a horeca szektor kieső értékesítését – magyarázta.

Rámutatott: a járvány okozta lezárások teljesen másként érintették a borvidék szereplőit. A belföldi vendéglátószektor összeomlása, a lengyel turisták beutazásának megszűnése, a távol-keleti partnerek elérhetetlenné válása egyes szereplők számára eltérő kárt, egyes estekben ellehetetlenülést eredményezett. A korábbi értékesítési csatornáktól, célközönségtől függően volt olyan pincészet, amely szinte teljesen elvesztette a bevételeit, de olyan is, amely számára 15-20 százalékos veszteséget okozott az elmúlt év. Az ország más részeihez hasonlóan Hegyalján is a bezárt éttermek, szállodák, lemondott fesztiválok és a megváltozó fogyasztói szokások miatt azokat a borászatokat érte a legnagyobb veszteség, amelyek a borturizmusra, a borok saját éttermi vagy rendezvényeken, illetve a horeca szektoron keresztül való értékesítésére alapozott üzleti modellre építettek – emlékeztetett a honatya.

A járvány okozta lezárások teljesen másként érintették a borvidék szereplőit – dr. Hörcsik Richárd

Hozzátette: a magyar kormány az EU tagállamai közül az elsők között reagált a problémára, s alakította át támogatási programját a magyar szőlőtermesztők és bortermelők koronavírus okozta kárainak enyhítésére. A nehézségeket felismerve a kormány a Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként dolgozta ki a Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Programját, aminek keretében a horeca szektorban és a borturizmusban érintett bortermelők részére nyújtott átmeneti támogatást, ennek köszönhetően főleg a kis családi vállalkozásokat segítette a krízis túlélésében – mondta. Az intézkedés célzottan – Tokaj-Hegyalján is – azon kis és közepes méretű borászatokat segítette és segíti vissza nem térítendő támogatás formájában, amelyek a saját maguk által megtermelt szőlőből bort állítanak elő, és zömében a vendéglátó- és szállodaszektorba, illetve helyben, közvetlenül a fogyasztóknak értékesítik termékeiket, hiszen a legnagyobb bevételkiesés őket érinti – közölte dr. Hörcsik Richárd.

Csoma Ernő, a Tolcsva-Erdőhorváti Hegyközség elnöke, Tolcsva polgármestere lapunknak úgy nyilatkozott: településük gazdaságának életbe vágó kérdés az, hogyan is fut a szekerük a helyi borászatoknak, mert az a település adóbevételeire is hatással van. Nem beszélve azoknak az embereknek a sorsáról, akik ezeknek a cégeknek, termelőknek dolgoznak – tette hozzá. Kiemelte: úgy érzi, hogy mostanra szinte minden helyi vállalkozás felélte a tartalékait. Biztatónak nevezte viszont, hogy az utóbbi hónapokban némileg élénkült a boreladás és az idegenforgalom is.

(A borítóképen: A magyar kormány az elsők között reagált a problémára – mondta dr. Hörcsik Richárd)