nemzeti gyásznap

2021.10.07. 14:00

A mártírokra emlékeztek

Október hatodika olyan gyásznap a magyar nemzetnek, mint a halottak napja a családoknak.

Bacsó István

Fotó: Ádám János

Közös megemlékezést tartottak Miskolcon a város vezetői, a pártok és a hivatalok képviselői, valamint a civil szervezetek delegáltjai október hatodikán a Batthyány-emléktáblánál. A százhetvenkét évvel ezelőtt vérbe fojtott szabadságharc minden áldozatára, különösen az ezen a napon Aradon kivégzett tizenháromra és a Budapesten mártírhalált halt miniszterelnökre, Batthyány Lajosra emlékeztek, akik életüket áldozták a szabadságért, az osztrák császári udvartól történő elszakadásért. Szinte nem volt magyar család, amelyet valamilyen formában ne érintett volna a szabadságharc és az azt követő megtorlás. Százak kerültek börtönbe, ezreket soroztak be büntetésből a császári hadseregbe, miközben közel százharminc embert kivégeztek.

A nemzet emlékezik

Az esemény szónoka, dr. Fazekas Csaba történész, a Miskolci Egyetem docense beszédében kiemelte: 1849. október hatodika a magyar nemzet gyásznapja. Olyan nap ez a magyar nép életében, mint a halottak napja egy család számára. Azon a napon elhunyt családtagjainkra emlékezünk egy szál virággal, mécsessel, a mai napon pedig a nemzet emlékezik meg a mi közös halottainkról. Miért van egy nemzetnek gyásznapja? A válasz egyszerű: nekünk olyan sok elfojtott, levert szabadságküzdelmünk volt, olyan sok megtorlásnak olyan sok áldozata, hogy méltó dolog az év egy napját a megemlékezésnek, a gyásznak szentelni.

„A szabadság védelmében léptek fel és fogtak érte fegyvert” – dr. Fazekas Csaba

De miért volt az 1848–49-es szabadságharcunk után ez a durva megtorlás? A kivégzések, bebörtönzések, kényszersorozások. Sőt, egészen bornírt módon, még az emigrációba menekült magyar politikusok neveit is felszögezték egy-egy bitófára, hogy jelképesen őket is kivégezzék. Mi volt az ő bűnük, amelyért ezt érdemelték? A hivatalos indoklás szerint a törvényes uralkodó elleni lázadásban voltak vétkesek. De ez nem volt más, mint a szabadságnak a szeretete! A szabadság védelmében léptek fel, hoztak korszakalkotó, máig ható törvényeket, és fogtak érte fegyvert. Batthyány Lajos miniszterelnök ezt a szabadságot akarta jogi keretekbe foglalni és átvinni a gyakorlatba. Ez volt a bűne, ezért kellett mártírhalált halnia, sok társával együtt. A császári udvar ezt nem tűrhette, ezért a megtorlás útját választotta – mondta a történész.

Az ünnepi ceremónia végén a város nevében Veres Pál polgármester, Badány Lajos és Szopkó Tibor alpolgármesterek és Ignácz Dávid jegyző helyezte el a tiszteletadás koszorúját az emléktáblánál. Őket követték a pártok, a közgyűlési frakciók, valamint a kormányhivatal képviselői és a városi civil szervezetek küldöttei, akik koszorúikkal és főhajtással emlékeztek meg a szabadságharc hőseiről.

(A borítóképen: Közös megemlékezést tartottak Miskolcon)

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában