Befejeződött az Aggteleki Nemzeti Park fejlesztése

A keddi zárórendezvényen megtudtuk, hogy a projekt célkitűzése az igazgatóság kezelésében lévő, az aggteleki tájegységben található, mintegy 4600 hektárt lefedő erdők és gyepek természetvédelmi célú fenntartása, ezzel összefüggésben az őshonos, védett növény- és állatfajok védelme. A projekt keretében megkezdett rekonstrukciós munkák 1426 hektár védett, fokozottan védett és Natura 2000 erdőterületre, illetve erdei élőhelyre, valamint 1685 hektár védett gyepterületre terjedtek ki.

Tájidegen fafajok

Veress Balázs, az ANPI igazgatója elmondta: az elmúlt évtizedekben egyre több problémát okoz a nemzeti park egyes értékes élőhelyein a nem őshonos, intenzíven terjedő fafajok agresszív térhódítása, a tisztások beerdősülése, az állományszerkezeti változatosság degradálódása, továbbá az éghajlatváltozás (melegedés, a vízellátás csökkenése) és az abból továbbgyűrűző kedvezőtlen folyamatok láncolatának hatása, mely folyamatok a természetes élőhelyek és fajok életterének visszaszorulásához vezethetnek.

Az általuk kezelt erdők kifejezetten jó állapotúak, a további javítást és az élőhelyek fejlesztését szolgálta ez az ötéves projekt, amely most zárult. A pályázati forrás nemcsak a szükséges munkák elvégzését tette lehetővé, hanem számos eszköz beszerzését is a különböző mérőműszerektől a GPS-készülékeken át a traktorokig, aprítógépekig. Az igazgató külön megköszönte a munkatársai kitartását és magas szintű szakmai munkáját a „Coviddal megrángatott”, nehéz időszakban, amely éppen a periódus végső szakaszára esett.

Gépek és eszközök

„A projekt során beszereztük a szükséges speciális eszközöket és gépeket, amelyek jelentősen megkönnyítik a munkánkat, úgymint erdészeti tehergépjármű, erdészeti kivitelű erőgép, erdészeti szárzúzó, hasító- és aprítékológép, kötélpálya, pótkocsik és egyéb kézi eszközök. A munkatársakkal megkezdtük a nem őshonos fafajjal fertőzött erdőrészletekből a nemkívánatos egyedek kitermelését, és helyükön őshonos fajokból álló, a terület természetes állapotára jellemző élőhelyek kialakítását.

A beerdősülő tisztásokon a valós művelési ágnak (gyep, legelő) megfelelő, eredeti állapot visszaállítása is megkezdődött. Emellett a védett gyepterületeken az idegenhonos inváziós növényfajok (elsősorban a kanadai és a magas aranyvessző, a japánkeserűfű) vegyszeres visszaszorítása és mechanikai gyengítése történt meg. Természetesen a kitűzött célállapot csak több évig tartó következetes munkával érhető el” – mondta el a jelenlévőknek Juhász Zsolt tájegységvezető, akitől megtudtuk azt is, hogy az erdők fáinak életkora vegyes, de jellemzően sok a hatvan és száz év közötti fa, száz évnél idősebb azonban kevés van, a korábbi intenzív kitermelések miatt. Erdészszemmel is kifejezetten jónak mondható a fák faji összetétele. Többségben van a tölgy, a bükk és a gyertyán. Aminek nem örülnek, és fokozatosan ki is termelik, az a nem őshonos akác és a fenyő.

Dr. Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára beszédében méltatta a projektben elvégzett hatalmas erőfeszítéseket, és kiemelte, hogy soha ennyi állami forrást nem kapott ez az ágazat. A kormány prioritásként kezeli a környezet megóvását, fejlesztését, és így a nemzeti parkok támogatását is. „Nem az első és nem is az utolsó projektzáró ez. Hihetetlen dömpingen vagyunk túl, és ez évben még közel negyven ilyen fejlesztés fordul a zárószakaszába. Eddig 8,7 milliárd forint értékben adtunk át beruházásokat ezen a nyáron” – mondta.

Állapotjavítás

De nem csupán az elmúlt évben, hanem az előző évtizedben is több mint száznyolcvan hasonló projektben megközelítőleg nyolcvanmilliárdot fordítottak erre a célra, amellyel 320 ezer hektáron sikerült javítani a természeti környezetünk állapotát. Az Aggteleki Nemzeti Parkban sem fejeződött be a munka, hiszen más pályázatok még folyamatban vannak.

2021 a karsztok és barlangok éve is, ezért nemcsak az élő, de az élettelen környezetre és értékeink megóvására is gondot fordítottak. Mindezek hozzájárulnak az ország természetközeli állapotban történő fenntartásához, a magunk és a jövő számára – mondta az államtitkár.

(A borítóképen: Az erdőgazdálkodás eszközeit is fejlesztették)