Múltidéző

2021.09.20. 07:00

Az Árpád-korig vezet vissza az avasi templom története

Az avasi református templom városunk legrégebbi épülete, amely rengeteg értéket rejt és mutat meg számunkra. Nézzük ezeket az értékeket, melyeket minden miskolcinak és borsodinak ismernie kell!

Fotó: ÉM-Archívum

Az első (kő)templom(ok) az Avas oldalában

Egészen bizonyos az, hogy az első templom még az Árpád-korból való, csakúgy mint az első kőtemplom. Ez csak a mai református templomra értendő, hiszen volt előtte egy kápolna az Avason, melyet az első egyházi intézményként tartanak számon a történészek (Szent György-kápolna).

Ernye bán fia, István nádor építtette az első kőtemplomot 1281-ben. Ezt egy második tatár csapás pusztította el 1285-ben. Ezután nem lehet tudni, milyen állapotában állt az egyházi intézmény, az azonban biztosnak tűnik, hogy az 1380-as években átépítették román stílusban. Ekkor az eredeti objektum a talajszint alá került. Bajor típusú gótikus stílusban az 1400-as évek utolsó harmadában jött létre a szép freskós katolikus templom. Egy feliratot is találtak 1926-ban az északi falon, 1489-es évszámmal, ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a ma látható templom utolsó elődjét ekkor szentelték fel.

Az avasi stallum

Nagyon sok különlegességet tartogat az avasi templom számunkra, ennek ékes példája a stallum, amely egy ülőpad, mely a papság elhelyezésére szolgál(t).

 

[...] szintén a szentélyben, a tengelyében helyezték el a templom egyik fő ékességét, a XV. század végi, reneszánsz intarziás díszítésű úgynevezett királyi stallumot, amely valószínűleg a diósgyőri várkápolnából származik. [...] Királyi eredetre utal a stallum rövidebbik oldalát lezáró oldalfalon látható liliomos zászlót tartó, koronás fekvő oroszlán intarziás képe.

(B. Szentgály Erzsébet)

Országgyűlés az Avason

Bizony-bizony országgyűlésre is sor került az avasi templomban. A reformáció miskolci elterjedése előtt történt, mégpedig két alkalommal is.

1641 december 21-én Fráter György váradi püspök itt szervezte meg a 13 keleti megye nemesi képviselőinek gyűlését, ahol kinyilvánították Ferdinándhoz való tartozásukat. (Ezt megelőzően 1526-ban, a mohácsi csatavesztés után volt országgyűlés Miskolcon, amelyen Borsod, Heves, Gömör, Torna és Abaúj követei vettek részt. Ekkor tanakodták meg , hogy »miképp lehessen a török által elárasztott, s fenyegetett országot megvédeni.«)

(Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. – Avas a városképben)

Fekete szék

Az avasi református templom érdekes eleme a Fekete szék – a közösség előtt nyilvánosan megszégyenített, bűnbánatot tartó hívek itt ültek a istentiszteletek során –, ezt is és a szószék faragott kő lábazatát is Dőry Ferenc adományozta a felekezetnek 1670-ben.

Azt azért tegyük hozzá, hogy a ma is a templomban látható Fekete szék 1735-ből való.

Az avasi református temető

Az avasi református temető a templom körül gyönyörű környezetben fekszik az Avas hegy oldalában. Valószínűleg már a középkortól használják, bár erre írásos bizonyíték, ennek írásos nyoma nincsen.

Dátummal ellátott sírkövek már csak a XVIII. századtól kezdődően láthatóak. A legrégebbi sírkövekből, síremlékekből a temetői utakat szegélyezve sorban olvashatjuk a még látható feliratokat. Sok egyedi sír és síremlék található a temetőben, amely Miskolc legrégebbi sírkertje. A harmincas években merült fel műemlékké nyilvánítása.

Ez a temető, úgy, ahogy van, maga egy kortörténeti múzeum.

(Dobrossy István [szerk.]: A miskolci Avas, 200. oldal)

A sírok között járkálva 200-300 évesekre is bukkanhatunk.

1920-ban a temetést beszüntették, fel akarták számolni. Ekkor írták le, hogy a legrégebbi sírkő Bakos Balázsé, akinek homokkő sírkövén még olvasható az 1642-es évszám.

Gyulai Éva szerint is a kezdetektől temetkezési helyként használták az avasi templom körüli területet.

Az 1817. évi kataszteri felmérésen [...] Domby Sámuel részletes térképet és hozzá kapcsolódó telekkönyvet szerkesztett. Az Avasi Templom körüli temetőt nem tűnteti fel, helyét üresen hagyja, míg a város többi temetőjét pontosan felméri [...] ami szintén ősiségére mutat, hiszen ez a terület a kezdetektől nem volt része a jobbágyi telekállománynak.

(Dobrossy István (szerk.): Miskolc története III/1, 92. oldal)

Akárhogy is, 1526 előttről nincsen információnk az avasi temetőről. Tegyük azért hozzá azt, hogy nagyon sok egyéb intézményről sem, tehát ez nem azt jelenti, hogy nem is működött korábban. A templomban a legrégebbi sír 1488/1489-ből való – még a katolikus időkből –, Miskolczi Ambrusné Illavölgyi Katalin és fia, Miskolczi István halálának állítottak emléket. Érdekesség, hogy az 1707. évi ónodi országgyűlésen Rákóczi ellen lázadásra buzdító és ott lekaszabolt Okolicsányi Kristóf Túróc vármegyei követ is itt van elhantolva a legenda szerint.

Az avasi református templomhoz kapcsolódó kutatásaim során megtudtam azt is, a ‚70-es években még az is felmerült, hogy a temetőt elbontják és lakótelepet építenek a helyére.

Miskolc legendás családjainak tagjai fekszenek a sírkertben. Az országosan ismert és elismert politikusok, Palóczy László és Szemere Bertalan, a színészdinasztia-alapító Latabár Endre, a híres történész Marjalaki Kiss Lajos, a városépítő polgármesterünk Soltész Nagy Kálmán vagy Horváth Lajos, a nagy hírű országgyűlési képviselőnk.

2010-ben az addigi egyszerű drótkerítést részben beton-, részben fakerítésre cserélték. A tervezője Rudolf Mihály volt, a beruházáshoz uniós forrásokat is felhasználtak.

Ha az ember csak egyszerű sétára indul a történelmi Avason, akkor is megfogja a hely szelleme. Érzékeli, hogy itt minden fában, fűben, macskakőben, minden síremlékben, kis pincében a történelem lakozik. Nagy kár, hogy így eltékozoljuk ezt azt egyedi adottságot. A híres Házsongárdi temető hasonló környezetben, hasonló adottságokkal rendelkezik, csak nagyobb léptékben. Annak csodájára járnak, ezt jelenleg inkább elkerülik. A védett sírok is az enyészet felé haladnak, szemét, drogosok, hajléktalanok táborhelye a temető. Sem a református egyház, sem a város nem tesz semmit a jobb sorsra érdemes sírkert érdekében.

A történelmi Avas rendbetételét célzó nagy projekt, reméljük, a nagy múltú cinteremre is hatással lesz.

(folytatjuk...)


Források

Novotny Gyula: Az Avasi templom

miskolciszemelvenyek.blog.hu – Az avasi református templom különleges története – A reformáció Miskolcon – Tíz történelmi érdekesség, amit nem biztos, hogy tudtál Miskolcról – 2.rész – Dőry-kúria vagy Rákóczi-ház? – Dőryek és Rákóczi Miskolcon – Az avasi temető és a legendás családok sírboltjai

Szojka Ágnes cikkgyűjteménye

Balogh Judit: A reformáció Miskolcon

Balogh Judit: A miskolci reformátusság a XVI–XVIII. században

Dobrossy István (szerk.): Miskolc története II.

Wikipédia – Reformáció szócikk

Ifj. Horváth Béla: A miskolci Avas műemlékei

Megay Géza: Az avasi református templom

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7.

Dobrossy István (szerk.): A miskolci Avas

Wikipédia – Az avasi templom

Dobrossy István: Miskolc város védett síremlékei

Gyulai Éva: Az avasi temető nyolc évszázada

Református templom és temető a miskolci Avason című könyv

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában