Augusztus 20.

2021.08.20. 07:00

Rendszerváltást hajtott végre Szent István

Első királyunk energikus, határozott ember, ellentmondást nem tűrő államférfi volt.

20210602 Székesfehérvár Szent István szobra - a Megyeháza előtti téren Fotó: Nagy Norbert NN Fejér Megyei Hírlap FMH

Fotó: MW

– Szent István legnagyobb történelmi érdeme az államalapítás műve volt. Amikor ezt a közhellyé vált fordulatot augusztus 20-a kapcsán minden évben megemlítjük, alig fordítunk figyelmet arra, hogy mit is jelent maga a szó, vagyis arra, hogy hogyan is kellett egy államot „megalapítani” – hívta fel a figyelmet Fazekas Csaba történész, a Miskolci Egyetem oktatója.

Jelezte: ez István korában társadalmi és politikai konfliktusok sorozata által valósulhatott csak meg.

Történelmi léptékű

– Egy másik, ma is divatos kifejezést kölcsönözve Szent István valóban komplex „rendszerváltást” hajtott végre. A honfoglaló magyarok utódaitól örökölt társadalmi, politikai, vallási és kulturális rendszereket az ország népétől jórészt idegen, nyugati mintákra cserélte fel. A lovas-nomád harcmodort képviselő magyarokat páncélos lovagok, a szabad állattartásra és zsákmányszerzésre épülő gazdálkodást a letelepült, földművelő életmód dominanciája, a pogány sámánokat latinul beszélő nyugati papok váltották fel, és akkor még szóba sem hoztuk a vármegyerendszert, a pénzeszközök kibocsátását, vagyis az állami élet megannyi, korábban ismeretlen, ma evidensnek tűnő jelenségét meghonosította. Az élet minden területén a korábbi „rendszert” egy új, Nyugat-Európa keresztény királyságaiból átvett mintára cserélte – sorolta a történész.

Hozzátette: a „miért?” kérdésre egyszerű a válasz, és egyben megindokolja Szent István kiemelkedő történelmi pozícióját is. Mert csak ez a teljességre törekvő „rendszerváltás” biztosította a magyarság Kárpát-medencei megmaradását, azt, hogy elkerülje a népvándorlás során Ázsiából Európába került népek sorsát, vagyis a felmorzsolódás, az eltűnés törvényszerű bekövetkeztét. Szent István tette így valóban történelmi léptékűvé vált, és nagyságát leginkább a merészsége, elszántsága és terveinek kemény kézzel való végrehajtása mutatja az utókornak. Nem kevés államférfiúi bölcsesség kellett a felismeréshez, és legalább annyi bátorság a kivitelezéshez: bármilyen régi is valami, bármennyire is kötődik a magyarság kultúrájához vagy vallásához, a kor követelményei hatására érdemesebb volt átvenni az újat, a nyugatit, az ismeretlent.

Színezték az emlékét

Szerettünk volna érdekességeket is megtudni, amit eddig nem tudtunk István királyról.

A történész elmondta: bármilyen bő terjedelemben is foglalkoztak mindenkori tankönyveink első királyunkkal, őszintén be kell ismernünk, hogy magáról Istvánról, egyéniségéről, hétköznapjairól, gondolkodásáról a megbízható történeti információk finoman szólva hézagosak. A halála után készült krónikák és legendák érthetően inkább „színezni” akarták emlékét. Az azonban bizonyos, hogy energikus, határozott ember, ellentmondást nem tűrő államférfi volt.

Az államalapítás folyamatát visszafordíthatatlanná tette – Fazekas Csaba

A keresztény állam megszilárdításának munkája részben utódaira maradt, de mintegy négy évtizedes uralkodása alatt a biztos alapokat ő építette ki, és az államalapítás folyamatát visszafordíthatatlanná tette. Ehhez pedig kemény kézzel kellett fellépni a „régi” rendet fenntartani akaró, István uralmát el nem ismerő hadurakkal, Koppánnyal, Ajtonnyal, Gyulával szemben, de talán kevéssé ismert István királyról, hogy a szomszédos országokkal szemben aktív külpolitikát is folytatni kellett, ami ekkoriban egyértelműen háborúskodást jelentett.

Bölcs államférfi

A későbbi emlékezet inkább Szent Lászlóhoz társítja a lovagi erényeket és a katonai sikereket, pedig István is mondhatott magáénak ilyeneket bőséggel. Fiához, Imre herceghez írott intelmeiből továbbá egy bölcs államférfi képe rajzolódik ki, akinek komoly elképzelései voltak arról, hogyan látta saját korában népei boldogulását és az erős középkori, keresztény magyar állam fennmaradását. Saját korának való megfelelési igénye és erős kezű uralkodói karaktere mutatkozott meg a dinasztikus kapcsolatok építése és a trónutódlás kérdésében is. Gizella bajor hercegnővel kötött házasságát egyértelműen az állam érdekei indokolták. S bár az utókor egyértelműen pozitív értékítéletébe nehéz beilleszteni, ez fejeződött ki abban is, hogy riválisát, Vazult alkalmatlanná tette az uralkodásra, fiait száműzetésbe kényszerítette, miután Imrét tragikus hirtelenséggel elveszítette.

A történelem egészen furcsa fintora, hogy nem sokkal később Vazul fiai, majd leszármazottai ültek a magyar trónon egészen az Árpád-ház kihalásáig. Szent István állam­alkotó művét azonban már nem visszafordítani, hanem folytatni és a maguk eszközeivel kiteljesíteni akarták – hangsúlyozta Fazekas Csaba történész.

(A borítóképen: Szent István legnagyobb történelmi érdeme az államalapítás műve volt)

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában