Augusztus 20.

2021.08.20. 15:00

Korszakalkotó államalapító

Szent István királyunknak köszönhetjük, hogy ezer éve létezik Magyarország.

Detzky Anna

Árpád-házi I. István elvitathatatlan érdeme, hogy a nyugati kereszténységhez csatlakozott a Magyar Királysággal, és ezzel hosszú távon biztosította a magyarság megmaradását a Kárpát-medencében.

Új öröklési rend

– Valószínűleg Géza fejedelem sok mindent előkészített az államalapítás kapcsán, mielőtt fiát a trónra segítette – jelentette ki dr. Tringli István, a Miskolci Egyetem Történettudományi Intézetének egyetemi docense. – Géza korában térségünkben már jellemző volt, hogy az egyenes ági, fiú leszármazottat koronázták meg. Feltehetően emiatt döntött úgy a fejedelem, hogy nem a legtekintélyesebb férfi személyt, hanem fiát szeretné a királyi trónon látni. Az európai nemességben ekkor terjedt el az ősiség elve is, hogy a családfő legközelebbi férfi leszármazottja örökölt.

Átalakult az elit

A középkortól kötik Szent Istvánhoz a magyar állam megszületését.

– István király volt az első magyar uralkodó, akit keresztény módon koronáztak meg. Ezzel betagozódott az európai uralkodók sorába, akik a római katolikus kereszténység hagyományát követték. Így tudta biztosítani, hogy Magyarország ne kerüljön nagyobb birodalmak uralma alá. Annak, hogy nem Bizánc felé köteleződött el, a későbbi egyházszakadás szempontjából volt jelentősége, hiszen az európai kontinens saját kulturális határait a nyugati kereszténység vonalán húzta meg. Werbőczy István 1514-es Hármaskönyvében azt írta, hogy a magyar nemesség első királyunk óta létezik. István korában megjelent egy új elit, amelynek külföldi nemesek is részesei lettek. Ők a királyi udvarban kiváltságokat szereztek, cserébe azért, hogy támogatták István trónvédő harcait például Koppánnyal, az erdélyi Gyulával és a keleti keresztény Ajtonnyal szemben. A bevándorló nemesi családok később magyarrá váltak, mint a Ják vagy a Hont-Pázmány nemzetség – magyarázta a történész.

Írott törvénykönyvek

Szent István számos sikeres lépést tett annak érdekében, hogy megszilárdítsa a Magyar Királyságot.

– I. István saját pénzt veretett, és két törvénykönyve maradt ránk. Lefektette a vármegyerendszer alapjait, és meghatározta az örökösödési rendet, illetve a büntetőtörvényeket. Emellett egyházi rendelkezéseket hozott, 2 érsekséget és 8 püspökséget, valamit kolostorokat alapított. Tízfalunként kötelezővé tette egy keresztény templom építését és a misére járást, valamint befogadta a keresztény térítőket. Az ősi magyar vallás gyakorlóit üldözte, de ez nemcsak magyar, hanem európai, többek között germán jelenség volt.

– Régészeti emlékek tanúskodnak róla, hogy néhány generáció alatt az ország nagy része keresztény hitre tért. Szent István a fiát, Imre herceget tekintette utódjának. Hozzá intézte híres intelmeit, amiben már az uralkodásra készítette fel. Imrét azonban vadászbalesetben megölte egy vadkan, így István unokaöccse, Orseolo Péter lett a király – fejtette ki az egyetemi oktató.

(A borítóképen: Imre herceg temetése Fehérvárott a Képes krónikában)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában