Augusztus 20.

2021.08.20. 16:00

István országa a középkori Európa része lett

Árpád-házi Szent István uralkodása előtt széttagolt törzsi területeken élt a magyarság.

Detzky Anna

Forrás: Illusztráció/Shutterstock

Fotó: Shutterstock

A nemzeti ünnepünkhöz kapcsolódó államalapításról és Szent István királyunkról mindenkinek vannak fogalmai. Viszont sokunk emlékezetében csak nagy vonalakban maradtak meg a tanulmányaink során szerzett információk. Kapusi Krisztián, a Herman Ottó Múzeum történésze segített felidézni a korabeli eseményeket.

– Géza fejedelem Vajkot, a fiát megkereszteltette, aki az István nevet kapta a keresztségben. Istvánt apja bajor hercegnővel, Gizellával házasíttatta. Géza halála után a két egymással ellentétes utódlási gyakorlat fegyveres belháborút eredményezett – ismertette Kapusi Krisztián. – A magyar törzsi szokásjog alapján az Árpád-ház legidősebb élő tagja, Koppány magának követelte a fejedelmi hatalmat, és Géza özvegyét, Saroltot is feleségül kérte az ősi levirátus gyakorlata alapján. István, mint Géza elsőszülött fia, a keresztény Európában szokásos öröklési gyakorlat alapján tartott igényt a hatalomra. A fiatal uralkodót német keresztény lovagok segítették, előbb Koppány felett győzedelmeskedett, majd a bizánci támogatással a Dél-Alföldön lázadó Ajtony felkelését is leverte. Ezek után Erdély törzsi vezetője, az ottani Gyula önként meghódolt előtte, így 1000-re az egész Kárpát-medence ura lett.

Vármegyéket alapított

Szent István országát keresztény királysággá szervezte, a széttagolt törzsi területek felett álló központi hatalmat teremtett, államot alapított.

– I. István hatalmát az európai keresztény eszméknek megfelelő alapokra kívánta helyezni, ezért II. Szilveszter pápától kért koronát. 1000-1001 fordulóján Esztergomban koronázták királlyá. Saját pénzt veretett, intézkedéseit törvénybe foglaltatta és azok hatályát betartatta az ország egész területén. Munkásságának a királyi vármegye-rendszer kiépítése volt az egyik vezérfonala. A hozzá hű törzsek területeit ugyan nem vette saját kezelésbe, de királyi központokat létesített. Ezek felettes jogkört gyakorolva az ország összes részén képviselték a központi-uralkodói hatalmat. A királyi vármegye székhelyén egy erődített vár állott, amelyet a király által a vármegye élére kinevezett ispán irányított. Az ispán a királyi földeken élő várjobbágyokkal rendelkezett, akik katonáskodtak, lovászok, kovácsok, iparosok, tisztviselők voltak. Rájuk támaszkodva beszedte a királyi adót és bíráskodott a vármegye területén. A királyi birtokok mellett magánföldesúri és egyházi birtokok is tartoztak egy-egy királyi vármegye területéhez. A magánföldesurak az Istvánhoz hű törzsi vezetők, például Csákok, Abák és a külföldi eredetű, keresztény lovagok voltak. István földadományokkal biztosította a keresztény egyház működésének anyagi alapját. Az általa alapított püspökségeknek és a megtelepedő bencés szerzetesek kolostori közösségeinek is adott földbirtokokat – sorolta a történész.

Templomok épültek

Első Árpád-házi királyunk teremtette meg a keresztény egyház működésének alapjait.

– Uralkodása idején az esztergomi és a kalocsai érsekség, nyolc püspökség, valamint Pannonhalmán, Pécsváradon és Zalaváron bencés kolostorok létesültek Magyarországon. Törvénnyel elrendelte, hogy minden tíz falu köteles egy templomot építtetni. A falusi plébánosok fölé esperességeket szerveztek, ezek egy-egy királyi vármegye területét ölelték fel. Egy-egy püspökség egyházi főhatósága tehát több vármegyére terjedt ki. A nyolc püspöki székhelyen kanonokoknak nevezett főpapok alkották a káptalani testületet, amely a püspök tanácsadó szerve volt. A káptalan iskolát működtetett és hiteleshelyként jogbiztosító iratkibocsátással is foglalkozott. Minden jövedelemmel bíró alattvaló éves bevételének tized részét a területén illetékes püspökségnek adta. Ez volt a tized, a keresztény egyház működésének anyagi alapja. I. Istvánt egyházpártoló uralkodás miatt, 1083-ban szentté avatták – tudatta a Herman Ottó Múzeum Történeti Tárának munkatársa.

Fia korán elhunyt

Az utódlás kérdésében Szent Istvánnak komoly gondjai akadtak.

– Szent István fia, Imre herceg 1031-ben váratlanul meghalt, a hagyomány szerint egy vadászbalesetben vadkan ölte meg. 1083-ban jámborsága miatt őt is szentté avatták. István apai unokatestvére, Vazul nem keresztelkedett meg, és a pogány ősi öröklésrend szerint, legidősebb árpád-házi leszármazottként igényt tartott a hatalomra. Emiatt István megvakíttatta Vazult, akinek fiai, András, Béla és Levente külföldre menekültek. Istvánnak két nővére fiút szült, egyik unokaöccse Aba Sámuel, a másik pedig a velencei dózse fia, Orseoló Péter volt. István király az utóbbit szánta Magyarország trónjára, majd 1038-ban meghalt – zárta Kapusi Krisztián.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában