Hirdetésben eltitkolt bérek

Álláshirdetést a bruttó alapbér megjelölése nélkül 2018 májusa óta nem lehet közzétenni Szlovákiában – hívta fel a tényre a figyelmet a penzcentrum.hu. A munkaerőpiac árazásában eligazító előírás más országokban, így hazánkban sem kötelező. Kivétel ez alól a közalkalmazotti, köz- és állami tisztviselői kör, ahol a nyugdíjminimum alapján összeállított bértáblák határozzák meg a kereseteket – igaz, a munkaadó egyéni döntése alapján a köztisztviselői bérek fölfelé eltéríthetők. Nyilvánosan közlik a bérezést a betanított és egyes szakosodott munkakörökre állást kínáló munkaadók is, amelyek a fizetés mellett feltüntetik a bónuszés a cafeteriajuttatásokat is, továbbá azokat a kedvezményeket, amelyekkel szeretnék magukhoz csábítani a szabadpiacról a munkavállalókat.

Eltérés régiónként is

A karrierváltásban vagy új munkahelyben gondolkodó szakképzett munkavállalók azonban az álláskeresési portálokon ritkán olvashatnak bérmegjelöléssel ellátott hirdetéseket. Az ajánlatok egy részében jól hangzó, de semmire sem kötelező „versenyképes fizetést” kínálnak, vagy az álláskeresőre bízzák, hogy a beküldött önéletrajzukban vagy motivációs levelükben fogalmazzák meg ők maguk a bérigényüket.

Elemzésekkel állapíthatók meg az egyes munkakörök bérei – Kiss Krisztina

Jogosan merülhet föl ilyen esetekben a kérdés: mihez lehet viszonyítania az álláskeresőnek a bérigényét? A keresetek ugyanis nemcsak egy-egy gazdasági ágon belül térhetnek el egy adott szakmán belül, hanem térségenként és országrészenként is. A különbségekre beszédes adatokkal szolgál a KSH legutóbbi összesítése, amely idén májusban közel 70 ezer forint különbséget mutatott például a Borsod-Abaúj-Zemplénben elérhető reálkeresetek és az országos átlag között: 217 ezer forint állt szemben 287 ezerrel. Viszont az átlagot több tízezer forinttal meghaladóan lehet keresni a fővárosban, a Nyugat-Dunántúlon, Fejér és Győr-Sopron megyében.

A megegyezés tétje

Az, hogy a hazai munkáltatók álláshirdetéseiben nem szerepeltetik az elérhető bruttó béreket, több szempontból elgondolkodtató. A titkolózás egyrészt hozzávetőleges képet sem ad egy vállalkozás állapotáról és gazdasági értékéről már csak azzal, hogy mennyit képes a számára ideális munkaerőért fizetni. Ez megnehezíti egy-egy szakma társadalmi és munkaerőpiaci megítélését. Ennek hiányában pedig az álláskereső részéről kényelmetlen lehet bérpiaci alkuba bocsátkozni, hiszen a jelenlegi bérén kívül nincs más viszonyítási alapja, amelyre támaszkodva eldönthetné, érdemes-e váltania egy más, bérezés szempontjából mindenképpen jobb munkahelyre. Ugyanakkor időpazarló lehet állásinterjúkra járni, ha végül éppen a bérezés miatt nem egyeznek az álláspontok. A „versenyképes fizetés” megjelölés, ami nem igazán tesz hozzá az álláshirdetéshez, a szakértők szerint mindenesetre jelzés arra, hogy a munkáltatók nem feltétlenül kötelezték el magukat egy adott szakmában szokásos fizetési szint mellett.

Vélt vagy valós

Ha „tömegpozícióról”, például operátori, betanított munkáról van szó, akkor a vállalkozások a nyilvánosság előtt is vállalják bérezési stratégiájukat. Más a helyzet azonban a kiemelt munkaköröknél – ilyen lehet egy gazdaságvezető, ügyvezető, de a mérnök is –, ahol a meghirdetett pozíció egyénre szabott. A bérinformáció nyilvánosságra hozása ez esetben tilos, mivel a jelentkező beazonosítható, így sérülnek a személyiségi jogai – világosít fel az EastJob személyzeti tanácsadó ügyvezető tulajdonosa, Kiss Krisztina. A nyilvánosság elé nem tárt „mennyi az annyi?” kérdésére viszont választ adnak a versenypiaci bérelemzések, ami alapján meghatározhatóak az egyes munkakörökben szokásos keresetek – teszi hozzá.

Az álláshirdetésekben elhallgatott bérekről azoknak lehet valami elképzelése, akik egy szakmában vagy munkakörben éveket töltöttek el. Hátránnyal indulnak viszont a pályakezdők, akik még nem tudják, mi alapján árazzák be a tudásukat. Segítségükre szolgálnak az egyetemek pályakövetési rendszerei, az állami felvételi portálnak, a felvi.hu-nak a diplomán túli világba bevezető ajánlásai és karrierötletei, valamint az álláskeresési portálokon elérhető „bériránytűk”.

A pályakezdőknek jól kell összeszedniük az információkat, hogy reális igényt fogalmazzanak meg a munkaerőpiacon. Erre szolgálnak azok a szakmai anyagok, amik a munkaerőpiaci tanácsadók oldalain fellelhetők. Ezek jó része Kiss Krisztina szerint megbízható forrásként szolgál, valós adatokon alapul. Viszont, adott esetben a munkakörre megadott bérminimum és -maximum közül a keleti régióban az alsóbb bér lesz reálisabban elérhető.

A szakmunkásoknak kínált bérek nyilvánosságában az utóbbi időben tapasztalható előrelépés, sőt egyes munkáltatók már megfogalmazzák azt is, hogy milyen életpályamodellt tudnak nyújtani a leendő munkavállalóik számára. Korábban ez nem volt divat – mondja Kiss Krisztina, aki szerint a jól működő cégek magabiztosabbak lettek. Mint mondja: azok a vállalkozások, amelyek nem a fizetési plafont adják meg, nem fogják transzparenssé tenni az általuk kínált béreket, mert tudják, hogy nincs mire büszkének lenniük. Viszont aki jól fizet, a bérezés nyilvánosságával magához tudja csábítani a munkavállalókat a többi cégtől. Ezzel egyértelművé válik a szabadpiaci verseny.

(A borítóképen: Egy állásinterjú során is már fontos információ a munkabér)