Álmunkban megsütni boldogulást jelez

Kenyeret keres, mondjuk arra, aki dolgozik. Egy kenyéren élnek azok, akik együtt élnek, és azt mondjuk azokra, akiknek elválnak útjaik, hogy megosztották a kenyeret, de fogalmazhatunk úgy is, kenyértörésre került sor. Nem vagyunk egy kenyéren, vagyis nem eszünk egy asztalnál, nem közös a háztartásunk, fejezi ki az előbbi szólás. Idős, aki megette a kenyere javát. A madárlátta kenyér az útról hazahozott ennivaló, aki pedig együgyű, az kenyérrel eszi a cipót.

Alapvető erkölcsi szabályokat is megfogalmaznak szólásaink és közmondásaink. Kölcsönkenyér visszajár, vagyis amit elkértél, vissza kell adni. Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel – ez a mondat a közhiedelemmel ellentétben ugyan nem szerepel szó szerint a Bibliában, azonban a népi bölcsesség a hegyi beszéd fő mondanivalóját fordította le képes beszédre általa. Nagyváthy János a „Magyar házi gazdaasszony” című könyvében 1820-ban azt írta: „Jó kenyérnek azt tartjuk, a’ melly domború, héjja sem igen lágy, se kemény; sárga, vagy barna: de nem fekete égett; nints elválva a’ bélitől: a’ béli szívós, és nem elmorzsálható. Ha a’ bélit bényomják: ismét mágától felduzzad.”

Kenyérálmok

A gabona a gazdagságot jelképezi Krúdy Gyula Álmoskönyve szerint. Krúdy azt írja, hogy álmunkban kenyeret sütni: fiataloknak boldogulást jelez, öregeknek békés napokat mutat. Ha éjszaka sütjük az álombeli kenyeret, akkor menekülünk a házi gondok elől. Ha újholdkor tesszük mindezt, az szerencse. Különleges álmokra is kapunk választ, például ha uszályhajón kenyeret dagasztunk, akkor a Krúdy-féle bölcselet szerint egy szerettünk fog elutazni.

(A borítóképen: A kenyér mint kifejezés is behálózza világunkat)